Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vasárnap, ÍQ58 december 25. DÉLMAGYARORSZÁG i'»1JW « I Huni i uli nu mmrnrnmm .1 .m uui.i. .m Miért rejtőznek álnév mögé a magyar irók ? Irla: CSERZY BELA A magyar irodalomban kü'önösképen elburjánzott az Irói álnév. Az álnévhasználatnak többféle oka van; értelmét, célját tekintve pedig a leghelyesebben Porzsolt Kálmán állapította meg a következőkben: »...vannak c etek, midőn a rzsrzőnek valódi nevét kiírnia nem előnyös, de szerzői jogát munkájához mégis meg akarja tartani; ekkor álnevet választ magának; ez az álnév vi*e i azután helyette a munkáért tartozó fe'eiősséget és egyszersmind biztosítja is számára a munka dicsőségét eltulajdonítások elől.« Aa irói álnévhaszná'.at tehát tulajdonképen azt a célt szolgálja, hogy amidőn a cikkíró nem kívánja megnevezni magát, az iráste.-mékével kapcsolatos jogot az álnév révén biztosítja magának, de ugyanakkor a felelősséget is magára vállalja. Vitatható, hogy az á!névha:z.iálat éppen a felelősség elhárítását célo zi. Igaz, hogy bizonyos felelősséget elhárít az álnév, mert nem fedetlen mellel áll ki a nyilvánosság elé a szellemi termék szerzője, alkotója, hanem az álnevet, mint védöpajzrot tartja maga elé. Különösen vonatkozik cz arra az esetre, amikor a kérdéses irástermékivek támadó tendenciája van. Ha tehát tekintettel vagyunk ezekre a szempontokra is, ugy megállapíthatjuk, hogy az álnévhasználatnak a .félja az említett két főszemponton kivül, a rne'lékszempontok tekintetében is tagozódik. Általános szokás, hogy az álnév használója bizor.jo Eio.-énységi okok miatt húzódik az álnév takarója mögé, ami kővetk'zheiik közételi exponáltság miatt, vagy a kérdéses témával kapcsolatos elfogultsági látszat elleplczése miatt, fel nem sorolható okokból. Az álnévhasználat okai A magyar irodalomban az álnévharználat természetesen akkor kezd nagymértékben elszaporodni. amikor az irodalom lendületes fejlődégr.ek indul. Kü önö en tehát a mult században burjánzik el az Írói álnév. A magyar írói álnév elszaporodását három íöokban jc'ölhetjük meg: 1. társada'mi okok, 2. politikai ókok és 3. idegenhangzám vezetéknevek. 1. Tdr.ada'mi ohok. A magyar jobbágyság felszabadu'ása e ött, tehát a mult század közepéig a magyar nemesi osztály az irásmüvészetet nem i merte el c'fogadható, társadalmi rangjához méltó kenyérkeresetnek. Abban az időben főképen <z irák nélkülözéssé', sőt nyomorral kiizködtek rá ugy az irodalom továbbmüvelésérc, mint a magyar színészet megteremtésére és továbbfejlesztésére csak e'pusztithatatlan idealizmussal és ambícióval roidelkezö tehetségek vá laikozhattak. Sem az iroda'om, :em a színészet nem jelentett tehát gyakor'ati pályát, nem jelentett, renden megélhetési a'opot és igy nemes ember szempontjából egyik .•cn vo't elfogadható pálya. (A színészettel szemlén még ma is tapasztalható magasabb társada'rni osztá yok résziről cz az averzió, de csakis a pá yaválasztás szempontjából.) Minthogy pedig az Irodalmi .pálya a nemesi osztály megítélése szerint nem volt méltó az osztályhoz tartozók társadalmi rangjához, azok, akik legyőzhetetlen, vagy kiöhe'etlen hajlamosságot éreztek (cz a tulajdonkcpeoi tehetség) az irodalom művelésére, a társadalmi előítélettől menekülve, irói álnevet vettek fel. Irói álnevet a nemesi származású írók nemcsak « szabadságharc ,e ött használtak, do azután is, inért hiszeo az Lroda'mi pályáról táplált felfogás nena vá tozott még 1&45 után -em szánnal. Kétségtelen azonban, hogy a szabadságharc utáni (dőkfccn az áínévha ználat indoka már változott, de az indítóokok között ez is szc.renr.it. A nemesi származású írók többnyire e'őnevükct használták álnév gyanánt. Igy például: ahnási Ba-i logh Tihamér dr. irói álneve Miml*i Tihamér volt. Nagyszigeti Szily Kálmán nyelvész, tudós és író Nayysziyethy Kú'mán név alatt irt. Lisznyai Damó Kálmán pedig Lisznyai Kálmán álnév alatt dolgozott és igy tovább. A nemesi származású, álnevet hasznáé irók közül igen érdekes és sajátos az Ábrányiak álnévhasználata.. A család eredeti neve: Lászlófalvi és mikeföldi Eördögh volt. Eördögh Alajos 1843-ban neve mellé felvette az Ábrányi nevet is Szentgyörgy-Ábrány helységről, ahol birtoka és lakóhelye volt. Fia: Emil, irói álnévként használta az Ábrányi nevet. Utána a család valamennyi tagja, aki irodalommal, vagy művészettel foglalkozott, az Ábrányi nevet használta álnévként. Igy: Ábrányi Emil (1820—1850) a legidősebb, aki használatba vette az Ábrányi irói nevet; Ábrányi Kornél (idősb, 1822—1903) zeneművész, Iró; Ábrányi Kornél (ifj. 1849—1913) iró, publicista; Ábrányi Emil (id. 1850—1920) iró, költő; Ábrányi Kornél (legifjabb 1878—1923) iró. 2. Politikai okok. Az 1848-as szabadságharc után, az abszolutizmus ideje alatt a politikai depresszió erősen megbénította a magyar irodalmat is, ami az álnevek további szaporodását nagymértékben elősegítette. Az irók, hogy az abszolutizmus vegzálásót kikerüljék, már csak óvatosságból is álnév mögé rejtőztek. (E kor irodalmának éppoly különös sajátossága az al.cgorikus-költészet, mint az álnévszaporodás.) Nyugodtan álltihatjuk, hogy a anagyar irói álnevek a szabadságharc után, az abszolutizmus idején szaporodtak el és ekkor vált szokássá a használata. Tehát 1848 után a politikai atmoszféra kényszeritette az irókat az álnév felvételére, azután pedig a szokás is rávitte őket erre. lókai Mór sok álnevet használt; köz lük azonban igen nagy előszeretettel a /Sajó* álnevet. Ebben bizonyos tendenciát láthatunk; ugyanis Sajónak hivták a kutyáját. Ezzel az álnévvel bizonyára dokumentálni is akarta, hogy a magyar ember élcie kutyasors lett... Az ab;znlutizmus utáni mélabús hangulatot tükrözi vissz 1 néhány más álnév is: Bánk Odó (Barna Izidor), ifj. Árva Imre (Arany János), Valentinus Bujdosó (Thaly Kálmán), stb. 3. Idegen vezetéknevek. A harmadik és talán legindokoltabb oka az álnév használatának az, amikor az iró idegonhangzásu vezetékneve miatt vesz fel irói álnevet. Nem tagadható tény, hogy országunk lakosságának kulturáltabb rétege származás tekintetében erősen konglomerált. Ennek a tényr.ek, mint okozatnak az okát a telepítési politikában, a Habsburgok gyarmatositási tö.ekvéséten ta'áljuk meg. (A gyakorlati élet a magyar faj elleni merényletet diadalmasan meghiúsította, amikor a magyar asszimi!á!ó-e;ö tulerösnek bizonyulva: a vérkeveredés izmosabbá, óvatosabbá és fajiöntudafósabbá is telté a magyarságot. Ez a lajkeveredés a szellemi fejlődés tekintetében áldú 01 vo't.) Kivá'ó íróink közül számos van olyan, aki idogenhangzásu családi neve miatt irói álnevet ha.-znált. Az idők folyamán a felvett irói álnév egyre ismertebbé lett, úgyhogy az iró lassankint megvált régi családi nevétől cs irói álnévét uj vezetéknévül vette fel. (Legtöbbször törvényes nevvá tcztaíással történt cz.) Ilyen eset igen sok van a magyar irók táborában. Elsősorban Teófi Sándort kell megemlítenünk, akinek csa.áái neve tudvalévőén Petrovics volt. Igy lett Zie^-er Gé ábál Gárdonyi Óéra. Zieglsr Géza, a hajdani tanitő, amikor irodalommal kezdett fogla koz ii és eljutott a győri ujéájirói é elállóméiig, a Zíag.mve.tetékneveí r.cm írhatta a nyomtatóit belük alá. mert már akkor uzus volt, hogy az idegenhangzásu név helyett álnevet illik használni. Ziegler Géza a Gárdonyi álnevet választotta magának. Volt azonban egy másik álnév is, amelyikkel kacérko-« dott Zieg'.er Géza; és ez: Göre Gábor. Komoly írásai alá a Gárdonyi álnevet irta, a tréfás karcolatok alá pedig Güreg Gábor álnevet ragasztotta. Idők folyamán a Gárdonyi álnév komoly dicsőséget, elismerést szerzett Ziegler Gézának és ekkor a régi családi nevet felcserélte az álnévvel. Szegedre, a ^Szegedi Hiradó* redukciójába már Gárdonyi Gáza néven érkezett meg újságírónak. Áchim Géza irói álnevét: Gyóni Gizit már akkor használta, amikor a pozsonyi theologia hallgatója volt. Amikor 1913-ban Szabadkára irtegy a »Bácskai Hirlap«-hoz újságírónak, mér jóhangzása van a Gyóni-névnek és senki sem gondolja, hogy ez a név csak irói álnév. Ste.nyaszner István, amikor az 1880-as éveld elején bekerült a »Szegcdi Hiradó* szerkesztőségé** bc, öt'etszerüen vette fel a Tömörkény irói álnevet. Első irásai alatt még az eredeti ál|pv olvasható: ^Tömörkény*. Később, amikor a Tömörq kény-név ismert lett: Steingassner István elhagyta' ' régi' csa'ádi nevét rá felvette vezeléknévnek irói álnevét. Ekkor már ez az aláírás volt olvasható a tárcái alatt: Tömörkény István. Ezeken kivül igen sok ilyen példát eiulitheinék még fel. Azonos álnevek Sok esetben előfordult, hogy a jobbhangzásiu álnevet több iró is felvette. Az azanban a legritkábban fordult c'ö, hogy kortársak használtak volna azonos álnevet. A legtöbb azonos álnévhasználutnál átvételről van szó. Van természetesen sok olyan eset is, amikor az álnevet felvevő irónak nincs tudomása a,rrói, hogy előtte már másik iró is használta a kérdé.es álnevet. Az azonos magyar irói álneveid kö:ül a sűrűn, illetőleg többek által használtak a következők: Anonymus; (amelyet eddig öt iró használt s valamennyi IV. Béla névtelen jegyzője után örökölte ei az álnevet). .Árgus; Arisztides; (négy iró használta, köztük Vajda János is)', Aucum; Do'ond Miska; Bolygó; Borostyán; (ez az álnév Petőfi Sándor színészi álneve volt, amelyet Boross Mihály ügyvéd, tanár, iró Petőfi iránti tiszteletből! vette fel irói álnévnek). Botond; Brutus; Bukovay Abzentius; Csilt; Dongó; Ego; (Tóth Bé'ának, ar, »Esti levelek* híres írójának is álneve volt). Falusi lános; Fldól; Flaueur; Homonnai (Petőfi Sándor álneve volt, amelyet Homonnai Béla formában Vada János is használt). Igazmondó; losef Kih vacs; lullus; (cz á'nevet e'sőnék Bajza József használta). Kálmán diák; Ka'onif Koboz; Kópé; Lucifer; Ludas Matyi; Mcphisto; Mihaszna András; Nemo (hét iró használta, közlük Rákosi Viktor, Tóth Bé'a is). Nihil; Omega; Pont; Kucz'zhüti; Tarjagos Illés; Sólyom; S/rCctalor; Szatír; Nzambalhe'yi; Ta lérossy Zebulon; Tiborcz; Turu'; Veteranus; Vlator; Weuzreshegyl Dávid. Stiláris irányi is jelző álnévspeciallí&s Az azonos irói álnevek egyik legkülönösebb érdekessége a Kál ay Aranyos álnév, amelynek haszná'ata a rév felvevőjére bizonyos irányú kö eLz'ttséget ró. Ez az álnév egészen cgyedülál'ó az irói álnevek kötött. Eddig három iró dolgczűt Kákay Aranyos név alatt s már abban is kü önbö/ik ez az á'név a többi 1 zanos névtől, hogy amig a többinél az ezano'ság »«rio] sincs feltüntetve, addig itt azonossági mog'iüönbcztetés is van: Kákay Aranyos No. 1; No. 2 és No. 3. A legfontosabb sajátossága ezen á'névnek azonban az, hogy haszná'ala bizonyos témakör kövelésérc is és stílusára js kötete*. Kecskemétiig Aurél fővárosi ügyvéd (1827—1877) velte fel elsőnek a Kákay Aranyos álnevet, aki otthagyta az ügyvédséget és újságíró lett. Országgyűlési árny- és fénykép tt cimen, Kákay Aranyos álnéven irta paml'lcttjeit, pompás humoros iróniára!. Kecskeniéfhy követője későtb Ábrányi Kornél (ifj. 1849—1913) vo't, aki ugyancsak ilyen címén Kákay Aranyos No. 2 á'név alatt irta apró pCrszif áz.áit. Kö/etöjük: a Kákay \ranyo;"No. 3: Kikszáih Kálmán volt. Ujabb oi\ zlr/ .ylll árny-