Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

10 DELMAGYARORSZÁG Vásárnap, TOVi rírcemtü r 23. STAUFFER sajtja világmárka! mmmwmmm egyesületeket összekapcsolja, Jelentékenyen elősegíti n jótékonykodás nehéz, fáradságos feladatának megoldását. — Boldog vagyok, ha segíthetek 1 —mon­dotta u főispánná. A legnagyobb boldogság adni, hiszen « nyomorúságot nem lehet elég­gé enyhíteni! Bucsuzóul elmondotta még, hogy a far­sangban csupán néhány kisebbszerü jóté­konysági estre lesz kilátás, főként tea-dél­utánokat rendeznek© mert a nagyszámú báli estélyek jövedelme amugyis jótékony célt szolgál. — Elmondhatjuk, bogy tujjunk, Szegeden szegóijy nem marad ajándékozás nélküli — fejezte be nyilatkoztat a főispánná, aki akkor boldog, ha mosolyt tud varázsolni egy-egy szegény gyermek arcára ... Cs. P. Szőrméé? Rosmannálí Dcszh dicsőséges múltjáról, megelégedett felenérői és ígéretes jövőjéről beszél Jakabb Gyula plébános és Mariin Károly, »a falu jegyzője« (A Délmagyarország munkatársától) Ro­han velünk uz autóbusz a szőregi országúton és közben a hólé szcrtefröccsen; valósággal zápor alá veszi a szomorú, kopár fákat. Alig néhány perc és nagy zökkenésscl megáll Szőrcgcn, de máris rohanunk tovább. A cél: Deszk. Mintha hajóhintán ülnénk, ugy len­dül velünk le a hatalmas kocsi a deszki útra és szép, hatalmas alföldi táj terpeszkedik előttünk. Az a rozzant szélmalom, amely néhány méterre Szőrcgtől düledezik, bizo­nyítja az Alföldet. Mindenütt hatulmas .uga­rok; aratáskor acélos búzát, rozsot és min­den mást adtak a szorgalmas magyar ember­nek. Az országút mellett jobbra két sivár futballkopu éktelenkedik. Ilyenkor nincs raj­ta élet... Aránylag hosszú nz-ut Szőrcgtől Dcszkig, dc az autóbusz percek alatt megteszi és qmikor veszedelmesen kanyarodunk jobbin, első, ami szemünkbe ötlik: n Gerliczyek ősi kastélya. A község, mint egy hatalmas Z­betü fekszik nz erdő alján, dus termőfölddel körülvéve. A házak katonás rendben sora­koznak és magukon viselik a magyaros jel­leget. Talán ezzel n szóval lehetne a legjob­ban jellemezni a deszki építményeket: bo­gárhátú házacskák. Azért van nagyobb épü­let is. A tiszta, rendezett utcák, a gondosan "festett házuk megelégedettségről tanúskod­nak. A Szent Tmrc-gyermekszanatőríum ' "előtt •nagv zökkenésscl és krákogással áll meg az autóbusz. A fékek jól fognak, a locsakban azonban meg-megcsusznuk a kerekek. Első utunk a plébániára vezetett. Itt van a rezidenciája a kőszeg szeretett plébánosá­nak, .laka b b Gvuln dr. kormányfőtnnácsos­n á- Igazi atyja, támogatóin és tanácsadója a falunak. Ismeri hivei lelkét, szokásait, gyengéit és ismeri ennek a sok vihart lá­tott községnek a történelmét. — A XV. században alapították a közsé­get mondotta Jakabb Gyula —, később török hódoltság alá került ez a színmagyar t< lepülés Szörnvü kizsákmányolásnak volt 'kitéve a törökök részéről, de nem tudták megtörni. Lelkiségére, magvurságára csak egvetlen' példát hozok fel: A török uralom alatt Gyulám mentek a deszkiek, Kogy a magvar királynak megfizethessék adójukat. Tuctükct, vagyonukat kockáztatták csak az'crt, hogy magyarok "cs királyhűek marad­janak. — A fulu a XV1D. században az akkor duló háborúk következtében elpusztult — folytat­ta u plébános. Mária Terézia alapította meg újólag a községet 1704 után, ugy, bogy szerb gránicsárokat telepitett le a fulubun; mindegyik telepes 37 szessziót kapott, A falu külső butára 1804-ben ulakult ki, ami­koris Gerliczy Ferenc báró 5000 holdnyi földet kapott I. Ferenc császártól és király­tól. Ugylátszott, hogy a község megindul­hat a hnludás utján, amikor a szubudságharc hős honvédéi, hogy felégessék üldözőik előtt a terepet, felgyújtották a községet, amely a tüz martaléka lett. Ez 1849-ben volt. A deszki magyarok nem sajnáltak falujukat, mert a haza kivánlu ezt igy. A tüzért azon­ban nagy árat fizetett a község; a kis ká­polnával együtt elégett egy Rubcns-oltár­kép is. — Ha ez most a községe volna, az ország egyik leggazdügubb helysége lenne Deszk... — A sors azóta ismét próbára tette a deszki magyarokat; a község 1919-ben szerb megszállás alá került és csak 1921­ben szabadult fel az idegen uralom alól. A felszabadulás fordulópontot jelentett a köz­ség életében; szinte egyik napról a másikra magyarrá lett a fulu. A granicsárok utódai, mintegy 17001 család, á megszállókkal el­hagyták Deszket, helyüket magvarok fog­lalták el. Gazdasági szempontból pedig nz 1928-as év jelentett történelmet a falunak. Ekkor parcellázták fel a Gerliczy-birtokot 240-parcellára. Azóta a községben a birtok­megoszlás nngvon szerencsés; nagybirtok nincs a községben, illetve a határban. A fa­lu lakosainak legnagyobb része közepbirto­kos, persze van kis- és törpebirtokos is bő­ven és zsellérek is szép számmal. Mind szor­galmas, dolgos ember. Ma már tclcn is meg­találják foglalkozásukat; a . férfiak kosarat fonnak", a nők szőnek-fonnak. Sűrűvérű ma­gyarok cs a legények néha-néha összeakasz­kodnak, de ez mór magyar virtus. — A szélsőséges mozgalmaknak van-e ta­lajuk Deszken? ;— Híveim Istenfélő, jámbor nép — mon­dotta a plébános. Büszke vagyok arra, bogy itt. nem talál tulajra semmiféle szélsőséges agitáció. Itt nem lehet hordópolitikát foly­tatni. A plébániáról a községházára vezetett nZ utunk. Útközben pipázgató magyarokkal, ját­szadozó gyereksereggel találkoztunk. A deszki magyar dicsértessckkcl süvegel! meg az idegent és az illendőség kedvéért még a pipáját is kiveszi fogai közül. A gyer­meksereg is igy köszönti a nagyobbat, aZ öregebbet. A főutca Hajlásúban díszeleg a községhá­za szép épülete. Ablakai a nyílegyenes ház­sorra tekintenek. Itt Martin Károlyt, rt község népszerű főjegyzőjét kerestük fel; akivel a falu közigazgatási problémájáról be­szélgettünk. •— Nagy problémája volt n falunál: n vil­lany cs nz ut hiánya — mondotta a főjegy­ző —, de hála Istennek csuk volt, mert mrt már egészen rendezett ez a kérdés mindért vonatkozásában. Mu már a házakba is beve­zették a villanyt. Egyszóval: az egész falu­nak villanyellátása van. — A gyalogút burkolatra — folytatta Mar­tin Károly — ötéves tervet dolgoztunk ki) fokozatosan épitjük ki a kövezetet. Mái! most is Iöbb vonalon téglázott utunk van. Örömmel állapította meg a főjegyző, liogy a falu szociális viszonyai kielcgitőck. Bármi­lyen furcsán is hangzik: Deszken nincserl munkanélküli. Ez elsősorban annak köszön­hető, liogy a nyáron mindenki dolgozott és szcp napszámot kapott; átlag 4 pengőt fi­zettek munkadíj fejében a munkásoknak. Annak a rcményénk adott kifejezést a fő­jegyző, hogy az idén nem is kerül sor o& úgynevezett inségmunkara, ami Deszken' egyébként mindig produktív munkát jelen­tett. Szólott Martin Károly a lakosok téli foglalkoztatásáról is. Megállapította, hogy a falubeliek ilyenkor faiskolákban foglalatos­kodnak és sokan dolgoznak a szegedi gyá­rakban. —Annak ellenére, Kogy Deszken még ma is 500 szerb család vun, — bangoztutta a főjegyző —, a faluban nincsen nemzetiség! probléma. Az elragadtatás Hongján nyilutk'ozott ,S Szent Imrc-gycrinekszanatórium működésé­ről, amely a szanatóriumegyesület fennható­sága alatt fejt ki áldásos munkát. Itt 70 - 80 tüdőbeteg gyermek kap gondos kezelést és azok a gyermekek, akiknél nincs aktiv fo­lyamat, a szanatórium melletti iskolában folytatják tanulmányaikat. A szanatóriumban mindenütt példás a rend, n tisztusűg és a higiénia* Ez is Jakabb Gyula plébános gon­dosságát, szeretetét bizonyitja. Az oktatási viszonyok szintén normálisak a községben, a fulu fiataljai n Klebelsberg által alapított iskolát látogatják szorgalma­san: Az, nki még nem volt Deszkon, nem Is tudja elképzelni ,hogy a község mennyire életretermett. (HSK). Tatai préselt kokszbriketf, tatai tojásszén, fafifti míárttVClhn E,sőrendü minőségben kályha és takaréktűzhely fü­IdlnB ||fUlfliföZCÜb lésére minden mennyiséget házhoz szállít: Vértes Szénkereskedelmi Részvénytársaság Boídogasszonv-suaértií 17, Telefon 19—58.

Next

/
Thumbnails
Contents