Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

10 DELMAGYARORSZÁG Vásárnap, TOVi rírcemtü r 23. STAUFFER sajtja világmárka! mmmwmmm egyesületeket összekapcsolja, Jelentékenyen elősegíti n jótékonykodás nehéz, fáradságos feladatának megoldását. — Boldog vagyok, ha segíthetek 1 —mondotta u főispánná. A legnagyobb boldogság adni, hiszen « nyomorúságot nem lehet eléggé enyhíteni! Bucsuzóul elmondotta még, hogy a farsangban csupán néhány kisebbszerü jótékonysági estre lesz kilátás, főként tea-délutánokat rendeznek© mert a nagyszámú báli estélyek jövedelme amugyis jótékony célt szolgál. — Elmondhatjuk, bogy tujjunk, Szegeden szegóijy nem marad ajándékozás nélküli — fejezte be nyilatkoztat a főispánná, aki akkor boldog, ha mosolyt tud varázsolni egy-egy szegény gyermek arcára ... Cs. P. Szőrméé? Rosmannálí Dcszh dicsőséges múltjáról, megelégedett felenérői és ígéretes jövőjéről beszél Jakabb Gyula plébános és Mariin Károly, »a falu jegyzője« (A Délmagyarország munkatársától) Rohan velünk uz autóbusz a szőregi országúton és közben a hólé szcrtefröccsen; valósággal zápor alá veszi a szomorú, kopár fákat. Alig néhány perc és nagy zökkenésscl megáll Szőrcgcn, de máris rohanunk tovább. A cél: Deszk. Mintha hajóhintán ülnénk, ugy lendül velünk le a hatalmas kocsi a deszki útra és szép, hatalmas alföldi táj terpeszkedik előttünk. Az a rozzant szélmalom, amely néhány méterre Szőrcgtől düledezik, bizonyítja az Alföldet. Mindenütt hatulmas .ugarok; aratáskor acélos búzát, rozsot és minden mást adtak a szorgalmas magyar embernek. Az országút mellett jobbra két sivár futballkopu éktelenkedik. Ilyenkor nincs rajta élet... Aránylag hosszú nz-ut Szőrcgtől Dcszkig, dc az autóbusz percek alatt megteszi és qmikor veszedelmesen kanyarodunk jobbin, első, ami szemünkbe ötlik: n Gerliczyek ősi kastélya. A község, mint egy hatalmas Zbetü fekszik nz erdő alján, dus termőfölddel körülvéve. A házak katonás rendben sorakoznak és magukon viselik a magyaros jelleget. Talán ezzel n szóval lehetne a legjobban jellemezni a deszki építményeket: bogárhátú házacskák. Azért van nagyobb épület is. A tiszta, rendezett utcák, a gondosan "festett házuk megelégedettségről tanúskodnak. A Szent Tmrc-gyermekszanatőríum ' "előtt •nagv zökkenésscl és krákogással áll meg az autóbusz. A fékek jól fognak, a locsakban azonban meg-megcsusznuk a kerekek. Első utunk a plébániára vezetett. Itt van a rezidenciája a kőszeg szeretett plébánosának, .laka b b Gvuln dr. kormányfőtnnácsosn á- Igazi atyja, támogatóin és tanácsadója a falunak. Ismeri hivei lelkét, szokásait, gyengéit és ismeri ennek a sok vihart látott községnek a történelmét. — A XV. században alapították a községet mondotta Jakabb Gyula —, később török hódoltság alá került ez a színmagyar t< lepülés Szörnvü kizsákmányolásnak volt 'kitéve a törökök részéről, de nem tudták megtörni. Lelkiségére, magvurságára csak egvetlen' példát hozok fel: A török uralom alatt Gyulám mentek a deszkiek, Kogy a magvar királynak megfizethessék adójukat. Tuctükct, vagyonukat kockáztatták csak az'crt, hogy magyarok "cs királyhűek maradjanak. — A fulu a XV1D. században az akkor duló háborúk következtében elpusztult — folytatta u plébános. Mária Terézia alapította meg újólag a községet 1704 után, ugy, bogy szerb gránicsárokat telepitett le a fulubun; mindegyik telepes 37 szessziót kapott, A falu külső butára 1804-ben ulakult ki, amikoris Gerliczy Ferenc báró 5000 holdnyi földet kapott I. Ferenc császártól és királytól. Ugylátszott, hogy a község megindulhat a hnludás utján, amikor a szubudságharc hős honvédéi, hogy felégessék üldözőik előtt a terepet, felgyújtották a községet, amely a tüz martaléka lett. Ez 1849-ben volt. A deszki magyarok nem sajnáltak falujukat, mert a haza kivánlu ezt igy. A tüzért azonban nagy árat fizetett a község; a kis kápolnával együtt elégett egy Rubcns-oltárkép is. — Ha ez most a községe volna, az ország egyik leggazdügubb helysége lenne Deszk... — A sors azóta ismét próbára tette a deszki magyarokat; a község 1919-ben szerb megszállás alá került és csak 1921ben szabadult fel az idegen uralom alól. A felszabadulás fordulópontot jelentett a község életében; szinte egyik napról a másikra magyarrá lett a fulu. A granicsárok utódai, mintegy 17001 család, á megszállókkal elhagyták Deszket, helyüket magvarok foglalták el. Gazdasági szempontból pedig nz 1928-as év jelentett történelmet a falunak. Ekkor parcellázták fel a Gerliczy-birtokot 240-parcellára. Azóta a községben a birtokmegoszlás nngvon szerencsés; nagybirtok nincs a községben, illetve a határban. A falu lakosainak legnagyobb része közepbirtokos, persze van kis- és törpebirtokos is bőven és zsellérek is szép számmal. Mind szorgalmas, dolgos ember. Ma már tclcn is megtalálják foglalkozásukat; a . férfiak kosarat fonnak", a nők szőnek-fonnak. Sűrűvérű magyarok cs a legények néha-néha összeakaszkodnak, de ez mór magyar virtus. — A szélsőséges mozgalmaknak van-e talajuk Deszken? ;— Híveim Istenfélő, jámbor nép — mondotta a plébános. Büszke vagyok arra, bogy itt. nem talál tulajra semmiféle szélsőséges agitáció. Itt nem lehet hordópolitikát folytatni. A plébániáról a községházára vezetett nZ utunk. Útközben pipázgató magyarokkal, játszadozó gyereksereggel találkoztunk. A deszki magyar dicsértessckkcl süvegel! meg az idegent és az illendőség kedvéért még a pipáját is kiveszi fogai közül. A gyermeksereg is igy köszönti a nagyobbat, aZ öregebbet. A főutca Hajlásúban díszeleg a községháza szép épülete. Ablakai a nyílegyenes házsorra tekintenek. Itt Martin Károlyt, rt község népszerű főjegyzőjét kerestük fel; akivel a falu közigazgatási problémájáról beszélgettünk. •— Nagy problémája volt n falunál: n villany cs nz ut hiánya — mondotta a főjegyző —, de hála Istennek csuk volt, mert mrt már egészen rendezett ez a kérdés mindért vonatkozásában. Mu már a házakba is bevezették a villanyt. Egyszóval: az egész falunak villanyellátása van. — A gyalogút burkolatra — folytatta Martin Károly — ötéves tervet dolgoztunk ki) fokozatosan épitjük ki a kövezetet. Mái! most is Iöbb vonalon téglázott utunk van. Örömmel állapította meg a főjegyző, liogy a falu szociális viszonyai kielcgitőck. Bármilyen furcsán is hangzik: Deszken nincserl munkanélküli. Ez elsősorban annak köszönhető, liogy a nyáron mindenki dolgozott és szcp napszámot kapott; átlag 4 pengőt fizettek munkadíj fejében a munkásoknak. Annak a rcményénk adott kifejezést a főjegyző, hogy az idén nem is kerül sor o& úgynevezett inségmunkara, ami Deszken' egyébként mindig produktív munkát jelentett. Szólott Martin Károly a lakosok téli foglalkoztatásáról is. Megállapította, hogy a falubeliek ilyenkor faiskolákban foglalatoskodnak és sokan dolgoznak a szegedi gyárakban. —Annak ellenére, Kogy Deszken még ma is 500 szerb család vun, — bangoztutta a főjegyző —, a faluban nincsen nemzetiség! probléma. Az elragadtatás Hongján nyilutk'ozott ,S Szent Imrc-gycrinekszanatórium működéséről, amely a szanatóriumegyesület fennhatósága alatt fejt ki áldásos munkát. Itt 70 - 80 tüdőbeteg gyermek kap gondos kezelést és azok a gyermekek, akiknél nincs aktiv folyamat, a szanatórium melletti iskolában folytatják tanulmányaikat. A szanatóriumban mindenütt példás a rend, n tisztusűg és a higiénia* Ez is Jakabb Gyula plébános gondosságát, szeretetét bizonyitja. Az oktatási viszonyok szintén normálisak a községben, a fulu fiataljai n Klebelsberg által alapított iskolát látogatják szorgalmasan: Az, nki még nem volt Deszkon, nem Is tudja elképzelni ,hogy a község mennyire életretermett. (HSK). Tatai préselt kokszbriketf, tatai tojásszén, fafifti míárttVClhn E,sőrendü minőségben kályha és takaréktűzhely füIdlnB ||fUlfliföZCÜb lésére minden mennyiséget házhoz szállít: Vértes Szénkereskedelmi Részvénytársaság Boídogasszonv-suaértií 17, Telefon 19—58.