Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vasárnap, 1958 december 25. Dfcl. MAGYARORSZÁG Hogyan tették a csehek nemzeti dalukká a „Szózat"-ot ? Irta: CSEKEY ISTVÁN egyetemi tanár 1937-ben volt kerek száz esztendeje, hogy Vörösmarty Mihály Szózatával megajándékozta nemzetét. Nyomok vannak, hogy néhány versszakát már 1835-ben ve­tette papirosra, majd T836-ban kidolgozta, rio a Szózat nyomtatásban először 1837­ben jelent meg Bajza József Aurora­jában. Alig van még egy magyar költe­mény, melynek fényesebb lett volna a sor­sa, mint a S z ó z a tnak, amely palotától a leonyhóig elterjedve, nemzeti dalává lett a magyarságnak. Csak Kölcsey Himnu­sza cs Petőfi Nemzeti dala dicse­kedhetik hasonló elterjedéssel. Ez a három költemény oly szorosan nőtt össze az utób­bi évszázad magyar történelmével, bogy valóban a magyar nemzeti lélek őseredeti megnyilvánulásának tekinthető. Vö r ö sm a r­ty Szózata Kölcsey Himnuszá­val együtt a magyar nép nemzeti himnuszá­vá vált. Hivatalos és nem hivatalos ünnepé­lyek alkalmából a két nemzeti dalt együtt vagy felváltva éneklik. Csak a trianoni ka­tasztrófa óta társult még hozzájuk Papp­Váry Elemérné Hitvallás című verse: amely Magyar hiszekegy címmel nemzeti imává változott. Kár, hogv ifjabbon kezd a Szózata másik kettővel szemben háttérbe szorulni. Hogy pedig a kormányzó úr nemrég elrendelte a Rá kócz i-i n d ul ó világszerte ismert dallama egy-egy részle­tének játszását a Himnusz után, azt va­lamennyien nagy örömmel vettük tudomá­sul. Aligha van még egy magyar költemény, ímelyet annyi idegen nyelvre fordítottak volna le, mint a Szózatot. Közelebbről a B ü d a p e s t T Szcml ében egy tanul­mányom jelenik meg, amelyben kimutatom, ítocy Vörösmarty világhírű versének 17 nyelvű fordítása ismeretes. Á német versfordítás Stcinackcr Gusz­távtól 1812 április 11-én jelent meg a D e r Ungar című pesti hírlapban. (Erről eddig nem tudott az irodalomtörténet.) Különös rideklődés kezdett megnyilvánulni a Szó­zat iránt a- kiegyezést megelőző időben a hatvanas évek elején. A Vasárnapi 11 j­s á g 1860 november I9-i számában német, francia, tót és szerb fordításban jelent meg a Szózat. Az 1861. évfolyam T. számához pedig külön melléklet látott napvilágot, amely már kilenc nvelven tette közzé a Szózatot: az előbbieken kívül még an­gol. olasz,. szlovén, pláh és vend nyelven is. 1863-ben görögre és törökre is lefordították. 1868-ban Jelent meg héber és 1880-ban la­tin műfordítása. A legérdekesebb azonban, hogv 1845 áp­rilis 14-én a H g 1 s i n g f o r s M o r g o n ­b 1 a d svédül közölte a Szózatot Hermán K e 1 lg r c n egyetemi tanártól, aki magyar eredetiből fordította le. Hogy a gyönyörű magyar nemzeti himnuszt" a rokon Finnor­szágban mennyire értékelték, mutatja, bogy az 1845 karácsonvára megjelent Nocken­k a 1 e n de r b e ismét felvették. 1857-ben pedig finnül is kiadták. Vörösmarty iz­zó hazafisá"ű költeménye oly mély hatást gyakorolt Runebergre, a finnországi H^uiífd^íoB Frltsch János müköszöriiVIe és acéláru nagy raktár, nikkelezö-leiop Tisza Latos kőrút 54­»Első Magyar wltalános Biztosító Intézet székháziban) HÜYÍUÜNK A CÍMRE! •iioki'.szuiclu'lict Az. összes ujtypusu (JlttOJS­készsrggel bcuutatja DEUISCH ALBERT HL Szeged, Kárász ucca 7. Teleion 18-76 Kedvező részíeifizefósre Is kopiaiOk Az Összes ujtypusu Olt ION rádiókészülékeket készséggel bemutatja. METEO Csillárgyár RT. lerakatábó!, Szefed. Kárász w. 11. Telefon 33-71 Díjtalanul bemutatta Regi rádióját becseréli ' Marton Szeged, Kelemen u. II Kedvezd részletfizetés Lakásán díjtalanul bemutatja, régi rádióját maga árban beszeréli, hosszú részlettizetist nyu]t Déry Gépáruház r. f. szeged svédnyelvű költőre és finn hazafira, hogy kimutathatólag ennek sugalmazására íita Vart land (Hazánk) című költeményét, amelyet 1848-ban a finnek nemzeti éneké­vé avattak. Ma M a a m me (Hazánk) címmel finnre fordítva a finnek nemzeti himnusza. Vörösmarty hatása Runebergre mind a külső versformában, mind a belső tartalomban egyaránt kétségkívül kimutat­ható. És ha ehhez ínég hozzátesszük, hogy az észt nemzeti himnusz a finn himnusznak hatása alatt keletkezett, továbbá, hogy a kis finnugor liv nép .nemzeti dala erősen az észt himnusznak hivatását tünteti fel, n Pred­rik P a c i u s t ó 1 • 1848-ban szerzett dalla­muk periig mindhármuknak azonos: akkor végeredményében azt állíthatjuk, hogy a három északi finnugor testvérnép nemzeti himnusza a magyar költői lángész, Vörös­marty Mihály Szózata nak közvet­len, illetőleg közvetett hatását tükrözi. Mivel a S z ó z a tnak mindmáig nem volt és zt nyelvű fordítása, hanem csak egy átdolgozása E i s e n evangélikus lelkész, későbbi tartui professzortól 1884-ből, ösz­tönzésemre most Kari Eduárd S ö ö t észt költő . pompásan lefordította u Szózatot észt nyelvre és az okbóberi néprokonsági napra meg is jelentette. Hogv északi rokonaink nemzeti himnu­szai közt oly erős a kölcsönhatás^ vagyis, hogy mind a finn, mind az észt és iiv him­nusznak voltaképen a svéd nyelven írt R u ­n e b e r g-féle Vart land az alapja, azon nem kell meglepődnünk. Elég gyakran for­dult már elő, bogy az egyik nemzet a má­siktól vette himnuszát. Igy az 1743-ból szár­mazó God save the king kezdetű an­gol himnusz más szöveggel a dánoknál cs a németeknél is előfordul.. Az előbbieknél Heil dir im Siegerkranz szöveggel éneklik. Az osztrák Gott e r haltét a né­metek Deutschland, Deiits'chland Ü b e r alles szöveggel vettek át és a biro­dalmi elnök 1922 augusztus '11-i' rendelete óta a D i c Wacht a m R h e i n volt a né­met néphimnusz. „A nemzeti szimbolumok védelméről" szóló 1933 május 19-i törvény pedig n D e u t s c h 1 a n dl i o d d c 1 együtt a nemzeti szocialista szabadságmozgalom harci dalát, a H o r s t We s s e 1-L i e d c t. is német nemzeti himnusznak nyilvánította. Ne gondoljuk azonban, bogy n magyar Sehol olcsóbban! A leaujabb tipusn philips ná am kaphatók Szántó Sándor kereskedő, Szeged, Kiss D. palota, rádióké kellékek

Next

/
Thumbnails
Contents