Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vasárnap, 1938 december 23. DÉLMAGYARORSZAG 3 Kétmilliárd dollár az amerikai haderő fejlesztésére A'Cwyork, december 24. Roosevelt az amerikai törvényhozáshoz 11 nap múlva üzenetet intéz, amelyben 2 múltú dollár előirányzatot kér a haderő fejlesztésére. Az amerikai sajtó szerint ez lesz a legnagyobb haderőfejlesztési program, amelyet I az USA a történe'em során végrehajtott. A célszerű újévi ajándék a wtr m m w • nw cipó es hocipo Ha-Ha Cipőház Szeged, Kelement 12. Két bölcső Iria: Madarász István pp. praelalus, nagyváradi kanonok, miniszteri osztályfőnök Karácsony szent estéje van Parisban 1311ben. A császár egész este Íróasztala mellett dolgozik a Tuileriák palotájában. A teremben félhomály dereng, csak az asztalon világit hatalmas lámpa. Az asztalon térképek, tervrajzok hevernek. A császár elmerengve hajol a térképek fölé. Keresi a szárazföldi utat Indiába. Nem elég, hogy Európa uralkodói lába előtt hevernek, ő nagyobbra vágyódik, Ázsia szultánja, — a világ egyeduralkodója akar lenni. Künn csendesen hull a hő. A palota előtt szőrmecsákós, zord bajuszos gárdista jár felalá s őrzi a nagy császárt. El-el mosolyodik néha,* bizonyára kis családjára gondol, mely valamelyik bretagnei faluban n csillogó karácsonyfa mellett aggódó szeretettel gondol a csabidapára és imádkozik érte az isteni Kisdedhez. Napoleon mindebből nem lát semmit. Nagy eszmék, világtervek gomolyognak a fejében. Hirtelen megszólalnak Paris hangjai, a harangszó, az utca zümmögése felhallatszik a császári dolgozószobába. Mi ez? Mi zavarra munkámat? Kordé önmagától a nagv Hóditö. Az ablukokhoz lép s kitekint. A Notre Pa m e székesegyház ki vnn világítva, az emberek imádságos könvvvel kezükben vígan sietnek oda. Igaz, — üt homlokára a császár — karácsonyeste van! Egv egyszerű názáreti munkáscsalád öröme". Vissza akar térni íróasztalához, de egv örömgondolot villan út agyán. A szomszédszoba felé pislant, ott n-ben fia, a trón örököse. a római király. Örül, bogy az Ég utóddal áldotta nieg, az Ég is helyesli nagyratörő terv«ít. Csönget, behívatja hűséges szolgáját. Ronstan-t, aki égő knrosgvertvaval kezében elvezeti a császárt a kis hálószobába. Hathónapos csönnség nyugszik itt selyempóh'áhnrp drága müvü aranybölcsőben, inojvet Páris ncpe aiándékozott a császár fiának, fölötte omnnval díszített nehéz bíborkárpit, teteién királvi korona díszeleg, mért e kis CSÖPPSŐ" már római királv, a selvempólvát a becsületrend nagv szolagía övezi. A !• hded h-Tr]0pnn ata/ilr, m«solv iátsz»dr>'»ik bezárt titkain, kövér kis kacsórát ökölbe szoritva du<,;a ki a pólyából. Napóleon büszke örömmel tekint le a kisdedre, boldogan elmereng iövő tervem: Euróoa császárin, h1 dia maharadzsát* Efvintom l aliféta. a világ egvednra akar lenni s ez a csöppség, a romai királv lesz az utódia. Ez alatt a hópihék puhán, de sürün, szakadtgianul hullanak Oroszország határtalan mezőin s lassan megdermesztik és eltemetik a császári gárdát, Európa császárának dicsőséges koronáját, nagyratörő terveit és hiú légvárait. Már előre veti árnyékát Elba, b/ent Ilona: a száműzetés és a közeli vég és a nngyravágyas légváraiból nem marad más, mint egy hatalmas porfirszarkofág n párisi Invalidusok dómjában, amelyben a nagy császár és egy - egvszerü érckoporsó a bécsi kapucinusok sirbolliában, melyben a római király, a korán elhalt tragikus sasfiók, fi rcíchstedti herceg porladoznak. A párisi császári palota tündéri aranybölcsőjétől messze keletre egy másik bölcső jut eszünkbe ezen u szent estén. Palota helyett istállóban, aranybölcső helyett jászolban, selyempólya helyett egyszerű rongyokban pihen egy kisded. Sem biborkárpit, sem királyi korona, sem a becsületrend szalagja nem ékesíti e bölcsőt, hanem a golgotai kereszt árnyéka ve Válik rá. És mégis Páris s a földkerekség millió s millió harangja diadalmas harsonaként zug mar közel kétezer éve e kisded születésének évfordulóján. K< •t bölcső: a párisi aranybölcső s a betlehemi jászolbölcső két ellentétes világnézetet képvisel. A párisi aranybölcső mellett a világ hiúságáról, a hatalomról, a dicsőségről sző almokat a gyarló, mulandó emberi elme, habár hadvezéri lángelme, oly állmokat, melyek véres barázdákat szántottak, emberi hekatombákat emeltek, üszkös romokat teremtettek, a könnyek és nyomorúság borzalmas árját fakasztották a történelemben. Az állmok eltemették az álmodozót és szerencsétlen örökösét. A betlehemi Kisded nem dicsőségről, r cm vérmezőkről, nem gyilkos harcokról, nem földi kincsek összehalmozásáról álmodozott, nem véres csikókat hasított, nem ember hullahegveket emelt, nem könnyet sajtolt ki az emberiség történ etében, hanem az emberiségnek két hervadhatatlan kincset hozott: a lélek szeretetét és a szeretet aranyát. Lélek és Szeretet az emberiségnek mindenkor s mindenütt legféltettebb és legnagyobb kincse. A betlehemi kisded bekiáltotta az ókor anvagias világába, s bekiéltia korunk dicsőségszomiazó s élvhajbászó, n földön paradicsomot kereső 'embé'rcnek fülébe: „Emberi testből és 1p1q1'!->ő1 állsz. Vannak testi ioénveid, vannak földi céljaid, 1°hetnek földi örömeid, de mindezek elmúlnak porlandó testeddel e<wütt. Ezenfelül halhatatlan lelked is van. Ennek megmentése miatt lettem emberé, ennek örök üdvéért ontottam véremet. Gondozd, ápold." üdvözitsd e/t a drága áron megváltott, halhatatlan lelket! Nű add el hatalomért, dicsőségért, aranyért, földi élvezetért!" .Eert mit basznál az embernek. ba oz egész világot megnyeri, de lelkének kárát vaWu". .(M. 16, 26\ „Keresséfek először az Isten nre/ámát és *z ő ?<"»•»ságá't a többiek Kozzáadatnak nektek. (Mt. 6, 33). A második nagy kincs a szeretet aranya. Szeretet nélkül semmit sem ér az emberi élet. Minden 'igazi emberi nagyságok értékmérőié az embertársai iránti szeretete. Minden ember annvit ér, amennyit szeret, mondta Hilty német bölcselő. A betlehemi kisded az első, aki a felebaráti szeretet nagy parancsát hirdeti s a faji, értelmiségi, születési, vagyoni különbségek válaszfalát ledönti e szavakkal: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat" (Mt. 22, 38b Sőt ezt a szeretetet tekinti egyedüli ismertető jelnek, mely az ő igazi tanítványait jellemzi: „Arról fogja mindenki megismerni, bogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok" (Jón. 13, 35). Ez a nagy szeretet, ez a nagy Caritas, mely az Anyaszentegyházban Krisztus véréből sarjadzott s mely assisii Sz. Ferencben, Szent Erzsébetben, Szent Don Boscoban lángolt fel legmagasabban s legtisztábban, a betlehemi bölcsőben született. Lélek és szeretet, cz a kis halhatatlan kincs, mellyel megajándékozta az emberiséget n betlehemi Kisded. E kettő forrása a földi és örök boldogságnak. Ha a világban a Szenvedés jajszpva elnyomja a megelégedés, a béke, a lelki egyensúly és az igazi nemes öröm himnuszát, ha az élet országútiéit nem rózsák, üdítő csermelyek, árnyas fák szegélyezik, hanem tövisek s fáj dalmas keresztek, annak legfőbb oka, bogy az emberiség nagy többsége, elveszítette érzékét e két nagy természetfölötti kincs iránt Nem a lélek vezeti őket, hanem a test s nem a szeretet, hanem a vak állati önzés, nem a betlehemi ideáloknak emelnek oltárt, hanem az anyagiasság bálványának. Mammonnak s a földi élvhnjhásznt qémonjának: Bachusnak és Vénásnak. Mar pedig Szent Pál szerint a test és önzés szolgálata a balálhoz vezet: . Ha a test szerint éltek, meghaltak" (Rom. 8, 13.). Megváltás, megnyugvás Európa felbomlott egyensúlyában, minden társadalmi, állami. családi és egyéni életben csak akkor fog bekövetkezni, ba az emberiség megérti és'megszívleli a betlehemi Kisded tanítását a léHk halhatatlan értékéről és a szeretet világ megváltó varázsáról. Ez a két hölcső tanúsága, ez a karácsonyi szent ci értelme? Gafencu román küüigvminlszfer és Csáky gróf fáviratváltáScD Bukarest, december 24. Gafericu román külügyminiszter kinevezése alkalmából táviratot intézett Csáky István gróf magyar külügyminiszterhez: „Midőn a külügyminiszteri állást elfoglalom, biztosítom Nagyméltóságodat, hogy hő és őszinte óhajtásom Nagyméltóságoddal a közös megértés szellemében együttműködni az országaink közötti viszony előmozditásá10. C s ái k y István gróf külügyminiszter a román külügyminiszternek az alábbi szövegű táviratban válaszolt: „Sietek Nagyméltóságod szívélyes közlését megköszönni és Nagyméltóságodat magas megbízatása alkalmával üdvözölni. Legjobb kívánságaimat fejezem ki aziránt, bogy együttműködésünk a két szomszédos ország közötti viszonv szerencsés fejlődéséhez hozzájárulhasson." ptikai foto Kovács lálszcrés?mcstcrnél Kállay A. (Hld) ucca t>sz.| Szemüveg javitásoir niogvarbatéb