Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-03 / 265. szám

Szombat, T958. december 5 DÉCMAGYARORSZÁG 0 népiség! eszme és a magyar nemzetfogalom Csekey professzor előadása a Külügyi lérsasagban — „A fajelmeletnel veszedelmesebbet és nemzeti jövőnkre nézve károsabbat el sem lehet gondolni" (A Délinagjarország munkatársától). A Külügyi társaság pénteken délután Kenéz Béla titkos tanácsos, v. miniszter elnökletével ülést tendezett az országházban. A nagyszámú közönség előtt Csekey István egyetemi tanár, a szegedi egyetem jogi karának dékánja tartott rendkívül erdekes előadást ,,A népiségí eszme és a magyar nemzetfogalom" címmel. Miután rámutatott az egy század óta nálunk is hódító francia államcemaet és a német kulturnemzet fogalmi különbségére, többek kozt ezeket mondotta: — Miután magyar középosztályunk kimerült ás ősi jellemvonásai idegeu vérkeveredés folytán kétségkívül háttérbe szorultak, nagy vétírisr' ritést jelentene, ha igazi népi politika segítségé- ' vei sikerülne alsóbb néposztályaínkat Judatosita-"* ni, hogy magyar vérátomlesztő hatásukat érvényesíthessek. A néphagyományokat ^ellene a magyar nemzeti művelődés alapjává tenni. Eiicek azonban nem lenne szabad kulturánk hanyatlásával járnia, hanem ellenkezőleg az alsóbb néposztályok kulturális szintjének az emelésével. — Kifelé azért lenne pozitív haszna a német kulturnemzet követésének, mert megcsonkított országhatáraink nem esnek össze a magyar nemzet határaival. A trianoni békeszerződés nemcsak a magyar államnak a népét darabolta szét, hanem a magyar nemzetet is, tehát azt a kullurnemzetet, amelynek a világon élő minden magyar egyaránt, tagja — mondotta. \ — Nam értékesíthető ellenben a német nemzetfelfogásból a fajelmélet. Ennél a felfogásnál, veszedelmesebbet és nemzeti jövőnkre nézve károsabbat el sem lehetne gondolni — folytatta. Ez ! mindenekelőtt szakítás a Szent István-féle ha- ' gyományos éllamkonr.epcióval, de megtagadása a revízió gondolatának, a régi Nagymagyarország helyreállítási lehetőségének is. E mellett téves, amikor azt hiszi, hogy elegek vagyunk államunk számára és hogy egy állam részére nem kell más,, mint cgynépü lakosság, tehát a nemzetiségi állam nemkívánatos képződmény. Ez a felfogás sulyos elítélése lenne a történeti Magyarországnak, amely főleg a török lióditás ideje óta nélkülözte volna az erkölcsi alapot a Kárpátok gyűrűjében a külöuböző népek együttéléséhez. — A népifogalom tehát nálunk mint államalkotó tényező alkalmatlan lenne. Történelmi, földrajzi, geopolitikai, gazdasági és kulturális adott, ságok százai szólnak ellene. 'A Kárpátok gyűrűiében és. a Duna völgyében sokkal inkább ható erök az itt élő népek sorsközössége, közös történelmi élménye, a földrajzi helyzet parancsolta élettérsége, gazdasági egymásrautaltsága és műveltségüknek egymásba fonódása. Magyarországon tehát a történelmi eszmének mélyebb gyökere van, mint a népinek. A magyarság számára a örténelmi eszme sohasem válhat korszerűtlenné, hanem megmarad a Dunamedcncc végleges rendezésének alapelvéül és magasabbrendü európai feladatokra hivatott. Mindezekből pedig a jelen és jövő számára ugy alakíthatjuk meg a helyes magyar nemzetfogalmat, ha visszatérünk a szentlstvánl eredeti magyar felfogáshoz. A francia államnemzet beolvasztó individualista törekvéseivel, amely nem vesz tudomást a nepiségben rejlő termeszeti tényezőkről es erókról, épp oly egyoldalú, mint a német kulturnamzetfogalomban az a politikai törekvés, hogy az allamböl minden idegen fajt kilökjön — fejezte be Csekey professzor. Vegyes népességű államban' egy népnek a többiek fölólt való egvoldalu uralnia • tarthatatlan. A helyes szintézis tehát csakis a kulturnemzet modern fogalma lehet. Ami a nemzeteket egymástól mint sajátszerű iegv megkülönbözteti, elsősorban a Kultúrájúk. Nemzeti tudományunk, művészetünk és | Hó-ét tárcipők, ctizmák Meleg uccai- és házicipök, sportcipők nagy választékban, olcsó szabott 4 r a k o » ELIT-nél, mm Unió könyvre Is műveltségünk az, ami határvonalat huz közénk és az idegenek közé. Az ősmagyar szellemben rejlő államalkotó erő a szentkorona egyesitö hatalmával, a magyar állanieszmének hivatásával a Dunavolgyben, a szentistváni gondolat időszerű átfogalmazásával olyan politikai és történelmi értékeket jelentenek, amelyeknek segítségével a magyarság a jövőben is gyakorolhatja a Kárpátok gyűrűjében évszázados kulturális hivatását azok közt a népek közt, amelyek ebben a tértől eleve megszabott hazában sorskőzosséguknél fogva szükségszerüleg összetartoznak. Előadása után melegen megtapsolták Csekey professzort értékes tanulmányáért. Ujabb korlátozás a paprikakereskedelemben A nagykereskedőket eltiltották az őrléstől és kikészítéstől CA Dclmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara pénteken 10 szegedi paprikanagykereskedőnek és a malmosoknak a következő körlevelet kézbesitlette ki: Igen tisztelt Cim! A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ur a földművelésügyi miniszter úrral egyetértöleg 44171. I. a,—1938. szám alatt ugy rendelkezett, liogy azok a paprikanagykercskedök, akik a paprikát belföldön és külföldön egyaránt forgalomba hozni jogosultak, úgyszintén házastársuk, a paprikanagykereskedésen kivül egyéb kereskedelmi, vagy ipari foglalkozást, tehát paprikakikészitést, paprikaőrlést, fogyasztók részére paprikaárusitást sem gyakorolhatnak. A fenti rendelkezés alól a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ur az alábbi kivételeket engedélyezte: 1. A páprikanagykereskedők nagyfogyasztók számára (közszállitások, nagyobb intézmények, stb.) közvetlenül is szállíthatnak fűszerpaprikát, 2. A paprikanagykereskedök' az idegenforgalmi célok szolgálatában készített kisebb mintacsomagokat üzleti propagandaképefTkiszolgátlathatják. 3. Azok a paprikanagykereskedök, akik a múltban amellett, liogy uzletkoriik túlnyomó része a fűszerpaprikának nagybani áru- , sitása volt, mellékesen egyéb cikkekkel is kereskedtek, ezt az üzletkörüket továbbra is megtarthatják, az egyéb cikkekben lebonyolított forgalmuk azonban üzleti összforgalmuk 10 százalékát nem haladhatja meg. Amennyiben a jelen rendelkezésben foglaltaknak nem tesznek elegei, azokat a paprikanagykereskedök névjegyzékéből törölni fogják'. E rendelkezés kiegészítéseben a miniszter ur közölte velünk — folytatja a korlevél —, azoknak a szegedi kereskedelmi és iparkamara illetékességi területén mukodő paprikanagykereskedőknek a jegyzékét, akiknél más uton megállapította. hogy a paprikanagykereskedéseu kivül egyéb ipari és kereskedelmi foglalkozást is űznek. Ezek a nagv kereskedők a hozzánk intézett rendelet szerint legkésőbb december 15-ig nem a kamaránál benyújtandó, banera közvetlenül a miniszter úrhoz intézendő beadi an> ban tartoznak bejelenteni, hogy a papriskanagykereskedés mellett üzólt egyéb kereskedelmi, illetőleg ipari tevékenv'ségükkel felhagyni kivánnak-e, vagy pedig a paprikanagykereskedök névjegyzékéből való torlésüket választják?" A Délmagyarország munkatársa a rendelettel kapcsolatban kérdést intézett paprikatiagykereskedökhöz és malmosokhoz és az alábbi nyilatkozatokat kapta: A Szccsi paprikamalomhan ki jelenlelték, bogy a .rendelet ellen tiltakozást jelentenek be, mért korábban olyan igérelel kaptak* hogv a szerzett jogot a kormány tiszteletben tartja és a meglévő helyzetek érvényben maradunk. Keitzer Miklós, a paprikanagykereskedölí szövetségének elnöke a következőket mondotta: _ Az intézkedés a lieresethalmozást akarja megszüntetni. A jövőben néni lehet duplafoglalkozást űzni. Vagy paprikakereskedéssel, vagy őrléssel kell foglalkozni. A husiparosok a Mis- és Vásarpénztárcrt (A Dclmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország tegnapi számában részletesen beszámoltunk arról az ajánlatról, amelyei a szegedi mészáros- és hentesiparlársulat a kisipari szövetkezettel karöltve juttatott a polgármesteri hivatalba. Az ajánlatban arról volt szó, hogy a város udja harminc esztendőre bérbe a Hus- és Vásárpénztárt január 1. kezdettel. A Hus- és Vásárpén-tár bériele ugyanis december 31-én lejár és a városnak a régi bérlőtől 32.014 pengő értékben meg kell váltani az épületet és a beruházási anyagokat. A kisiparosok évi háromezer pengö bért ígértek a városnak és az épület, valamint a beruházási anyagok megváltását magukra vállaltak. A Délmagyarország munkatársa az ügyben felkereste Varga István hentes- és mészárosmestert, az ipartársulat elnökéi, aki a következőket piondotta: — A városnak csak hátrányára volna, ha házikezeléshc venné a Hus- és Vásárpénztárt és azt kötelezővé tenné. Debrecen példája eléggé meggyőzően bizonyítja, bogy a kötelező Hus- és Vásárpénzlár ujabb terheket ró a kisiparosra, aki azonban a további terheket i nem birja el és áthárítja a fogyaszlóközönségre. — Azt pedig mondanunk sem kell, hogy ujabb megterheltetés nem engedhető meg. A' szegedi Hus- és Vásárpénztár városi kezelésben hivatal volna és nem üzlet, mint qhogy nem üzlet az Debrecenben sem. A cívisvárosban azóta megcsappant a forgalom, a felhajtás .a minimumra csökkent. Nem lehet ugyanezt a hibát Szegeden is elkövetni. _ A szegcdi kisiparos kevéspénzü és a kötelező Vásárpénztár esetén csak ő maradna egyedül a porondon, — mondotta. A nagyvágók, akik Makón, Orosházán és Békéscsabán szerzik be szükségletüket, nem vállalnak u jabb terheket, hanem helyben levágat jak az állatokat. Igy a város nemcsak a vágási illetéktől esik el, hanem egyéb városi illetéktől is, mint például a kövezetvám. — Százhatvanhét kisinaros érdeke kivan ja azt, hogy megkapjuk a Hus- és Vásárpénztár bérletét és ezeken a kisiparosokon keresztül az egész fogyasztóközönség érdeke. A város semmiképen nem csinál rossz üzletet — folytatta —, mert tudni kell, hogy a telep mai állaootában romhalmaz. Négy-öt év ellelik,