Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-23 / 281. szám

Péntek, 1938. XII. 23 politikai napilap XIV. évfolyam 281. szám Az igazságllgyminlszter a NEP értekezletén ismertette az uj zsidófavaslatot A „neguedzsfdó" mar nem esik a törvímj rendelkezései alá, leizsidóknál a sziilók házasságkötésének 1939. fanmr l-ben megállapított tdöponija dónt hózaikaimázótt, lapszerkesztő, színház- es fiimszinház;gazgató zsidó nem lehet — A kamaráknál 94:0 az u| százalékarány Ma nyújtják be az uj törvényjavaslatot a képviselőházban Budapest, december 22. A Nemzeti Egység Pártja csütörtökön este Ö órakor Hóin a n Bálint helyettes pártvezér elnökletével páltértekezletet tartott. Hóman megnyitójában megemlékezett Ciano gróf olasz külügyminiszter budapesti tartózkodásáról és arról a meleg barátságról, amely bennünket a baráti Olaszországhoz fűz. T ö r s T ibor az értekezleten bejelentette, bogy különleges kisgazdaérdekek istápolására külön bizottságot alakítottak, amelynek elnöke Csizmadia András és helyettes elnöke: P 1 ó s z István. B á r c z a y János ezután előterjesztette jelentését, bogy a vidéki szervezeteket újjászervezik és hathatós propaganda megindítása céljából az országban kilenc propagandacsoportot, illetve szervező bizottságot állítanak fel. Ezután Tasn á d i-N a g y András igazságügyminiszter bejelentette, hogy javaslatot készítettek a 33-as bizottságnak 36-os bizottsággá való átalakításáról, / illetőleg a bizottság létszámának 36-ra való felemeléséről, a Felvidék visszacsatolására való tekintettel. A javaslatot pénteken nyújtja be a Házban. Ezután általános figyelem és érdeklődés közepette T a s n á d i-N agy András igazsáeügvminiszter ismertette a zsidók közéleti cs anyagi télfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény rendelkezései szerint zsidónak kell tekinteni minden telivér és félvér zsidót. Nemzsidónak tekintendő, aki csak egynegyed arányban zsidó, mig a félvér zsidók közül, aki olyan házasságból született, amelyet 1938. január I. előtt kötöttek, ha a zsidó fél is már a házasság megkötése előtt megkeresztelkedett és a házasságból származó gyermek kereszténynek született. Nem vonatkozik a törvény azokra, akik a világháborúban arany, vagy ezüst vitézségi érmet szereztek, vagy vitézségükért két Ízben kitüntetést kaptak, továbbá a legalább 30 százalékos hadirokkantak. Zsidó vállalat az olyan, amelynek tulajdonosa. vezetője, vagy vezetői többsége zsidó, vagy az értelmiségi munkakörben alkalmazottak száma nagyobb az e törvényben megengedettnél. A belügyminiszter az 1914. junius 1. utón szerzett állampolgárságokat visszavonhatja, ha az illető zsidót életviszonyai nem utalják orra, hogy az ország területén maradjon. Hatálytalanítani kell az állampolgárságot, ha azt visszaéléssel szerezték. \ zsidók a kÖDviselői és törvényhatósági választójogot elkülönítve gyakorolják. Az általános választásokat követő 30 napon belül külön országos zsidólistára szavaznak. Az ezen szereplő zsidó képviselők száma nz összes képviselők 6 százaléka lehet. A felsőház tagja választás utján zsidó nem lehet. A közalkalmazott, vagy bármely közintézet. vagy közüzem alkalmazottja zsidó nem lehet. Ez vonatkozik a hadikitüntetettekre ís. Nem lehet zsidó hites tolmács, biró, közjegyző. . . Az ügyvédi, mérnöki, orvosi, színházi és filmkamarákba, valamint sajtókamarába zsidók csak 6 százalék erejéig vehetők fel, azonkívül az összes szám 3 százaléka etejéig a hadikitüntetettek. Ez a rendelkezés o javaslat életbeléptetésével egyidőben lép hatályba. Időszaki és nem időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, vagy bármily néven megjelölt olyan munkatársa, oki a lap szellemét irányítja, vagy a lap szerkesztésében irányító befolyást gyakorol, zsidó nem lehet. Ez vonatkozik a hadikitüntetettekre is. Egyéb munkatársak, a vállalatokra általában érvényes arányban lehetnek zsidók. Nem vonatkozik ez a kimondottan zsidólapokra és kivételt lehet tenni az idegen nyelven megjelenő lapokra. Színház, vagy filmszínház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja, vagy a szinház szellemében bárminő tekintetben irányító alkalmazott zsidó nem lehet. Állami egyedáruságok, vagy jogosítványok zsidóknak nom juttathatók. A mai állapotnak 5 éven belül meg kell szűnnie. I Közszállitásban zsidók a legközelebbi két cvben 20, a következő két évben 10 ős 1943tól kezdve pedig csak 6 százalékig részesülhetnek. Uj iparigazolvány zsidóknak addig nem állitható ki, amig arányszámuk el nem cii a G százalékot. A magánvállalatoknál értelmiségi alkalmazásban — kereskedősegédek is — az arányszám 12 százalék, azonkívül 3 százalék hadikitüntetett. Tiznél kevesebb alkalmazottnál 2, ötnél kevesebb alkalmazottnál 1 zsidó alkalmazott lehet. Ezek az arányszámok az alkalmazottak illetményeire is vonatkoznak. Az arányszámot minden január l-ig meg kell valósítani, felévenkint egyenletes arányban. Az eddigi szabályokat kell alkalmazni az egyesületeknél és érdekképviseleteknél is. Tvlunkásegyesületck, vagy szervezetek intézője, vagy vezetője nem lehet zsidó. Munkaközvetítő iroda tulajdonosa, vagy alkalmazottja szintén nem lehet zsidó. Miután n párt a javaslatot általánosságban elfogadta, lmrédy Béla miniszterelnök röviden vázolta, hogy a javaslat régv szempontot emel ki, mégpedig: 1. a leszármazási kritérium, 2. spec íális státus kreálása közjogi állás szempontjából, amely a választójog gyakorlásában érvényesül, 3. a zsidók elhelyezkedésének szabályozása nz ország gazdasági, szellemi cs társndelmi életében. 4. nz a szemponwt, bogy mindezek az intézkedések csak ugy vihetők keresztül, ha a zsidók kivándorlását is előmozdítjuk, ezért h kormányt fel koll hatalmazó, arra, hogy ebijén intézkedhessen. A kormány felhatalmazást kap, hogy a z.sidók kivándorlásának előmozdítására és n zsidó vagyonok kivitelének szabályozásáról rendeleti uton intézkedhessek, továbbá, nogy a vállalatoktól adatszolgáltatásokat követelhessen. A javaslatot 4 a pénteki ülésen a képviselőház elé terjesztik. A miniszterelnök ezután bejelentette, bogy a földbirtok) cformról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány a zsidójavaslattal egyidejűleg szeretett volna beterjesztem, csak n földmüvelésügyi miniszter betegsége miatt kerül később benyújtásra. Ennek a javaslatnak legfőbb intézkedése az lesz, hogy a zsidó kézen levő birtoknál 300, egyéb birtoknál 500 holdon felül, bizonyos hányadkisbérletek céljaira igénybevehetö. Ez a százalék a birtok nagysága szerint progresszive emelkedik 20-tól 30 százalékig. Ezzel kereken egymillió hold föld kerül rendezésre.' . A miniszterelnök általános helyesléssel fogadott felszólalása után a pártértekezlet véget ért. Az értekezletet követő vacsorán Csáky István gróf szólalt fel, majd Darányi Kálmán üdvözölte a felvidéki képviselőket. A beszéd után Jaross miniszter válaszában leszögezte, liogy az Imrédy-kormány fokozott iramban -valósítja meg a szegedi programot, amelyben az igazi jobboldali, keresztény, szoviáli és nacionalista politika valósul