Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-21 / 279. szám

Szerda, 1938. XII. 21. politikai napilap XIV. évfolyam 279. szám „Keresztény világnézet—magyar életfelfogás" Milyen bölcs, mennyire igaz, milyen szárnyaiban vigasztaló szavak azok, melyekkel a biboros hercegprímás ünneppé tette a pártpolitikával megszentségtelenített vasút napot. Olykor a nemzet történelmi utján szakadékok szélére kerül, elágazások szakítják meg utjának folytonosságát, problémák merednek elébe, melyeket a muga erejével s a maga tudásával megoldani nem tud, vagy nem mer, mert a következmények súlyát nem veheti magáru az emberi felelősségérzés. Ilyenkör érzi legjobban szükségét a nemzet is annak, bogy kinyilatkoztatásszerü szavak igazítsák el nagy kétségeiben s a gondolat fénye mutassa meg számára az egyedül helyes utat. A biboros hercegprímás beszédét ilyen történelmi jelentőségű megnyilatkozásnak tartja mindenki, aki katolikus hittel keresi a kötejességteljesítés útjait s aki nemcsak fennszóval, hanem a lélek alázatával ünnepli a szentistváni Hagyományokat. íme: nz igazság, mely mindenkinek egyformán szól s mely mindenki elhatározásai és cselekvését akarja összeforrasztani a n e m z e t akaratává és cselekvésévé. Korunk szörnyű küzdelem szintere, az emberiség drámája játszódik le előttünk, idő: jelenkor, szir: a magunk élete s nem lehetünk boldog nézői ennek a példátlanul nagyméretű harcnak, aminél nagyobbat nem vivott még meg sc fegyver, se gonoszság. Áz életünk a világtörténelem színpadára cipelt bennünket mindnyájunkat s ezen a színpadon nincs függöny, ami legördül, az elesett hős kinyújtózkodva kelhet fel s egy pohár itallal hütheti le a szenvedély'es tirádákban belázasodott torkát. Aki elesik, megsemmisül, de elpusztul az is, aki félreáll. Kétségek és aggodalmas töprengések marcangolják az emberi lelket, hová álljon, kinek segitsen, kinek győzelméért imádkozzon? Tapasztalat, tudás, műveltség, ész, — mind, mind gyönge ahhoz, hogy a i e g p r i mitivebb iránytű szerepét betöltse. Felfelé néz a gyönge ember s keresi a legnagyobb tekintély intését és tanácsát, akiben még bizhat s akire ráaggathatja azt a felelősséget, aminek súlya alatt már-már összeroskad. S megszólal a legnagyobb tekintély s egyszerre felszáll a köd s világosak lesznek az utak. Vissza kell térni a szentistváni hagyományokhoz s a ránktörő pogány szellemet kilencszáz év után újra a nagy király hitével, elszántságával és erejével kell legyőzni. Szejtt Tstván államát a keresztény királyság formájában alapította s nem tisztán faji a l ap o n tette hatalmassá és örökéleiüvé országát, hanem a k e r c s z.t é n y v i 1 á g s z e mleletre támaszkodó magyar p o 1gárjog alapján. Ez a gondolat, ez a testté vált ige kilenc századon keresztül fenntartotta ezt az országot, lehet-e valaki olyan vétkesen könnvclmü, hogy a kilenc század megpróbáltatását qs terhét viselő pilléreket kidobjon azért, hogy azt próbálja ki, ami m ásutt más célokat tölt be, más súlyokat hordoz, m á s terhekhez van méretezve s a kilencszáz' évnek csuk egv parányi töredékén keresztül állta ki a próbatételt. A sajátjával mindenki kísérletezhetik, mindenki kockáztathatja azt, ami a magáé, de a nemzet élete nem lehet kisérleti anyag senkinek a kezében. Mindent v i s s z a I — hangzik a magyar lélek sikerrel fölforrósított vezényszava s hallatszani is fog mindaddig, amig lesz minek visszakerülni ahhoz az országhoz, melynek határait Szent István bölcsessége, ereje és hatalma jelölte ki végleges formájában. Mindent vissza — mondjuk mi is buzgó engedelmességgel a főpásztori intelmek hallatára, :— mindent vissza a szentistváni hagyományokig, a szentistváni gondolatig, a szentistváni államalkotó elvig, amelyik a biboros hercegprímás hivatott értelmezése szerint nem egy fajjal, hanem a keresztény világnézettel és a magyar é 1 e t f e 1 f o gá s sal egyenlő. Legyen m a g y a r, legyen nemzeti és legyen keresztény m i n d e n, ami ebben az országban jog, erkölcs, életelv, államintézmény, társadalmi életforma, gondolat, szellemi élet, de a magyar, keresztény és nemzeti berendezkedés legyen gát is minden pogány áradással szemben, akárhonnan, akármilyen forrásból fenyegeti habjaival azt, ami nekünk egyetlen és ö r ö k. * Véglegesnek és megváltozhatallannal" kell tartanunk o magyarság utjának nemzeti és keresztény irányzatát s csak a véglegesség és változhatatlanság hite és meggyőződése vethet véget annak a bizonytalanságnak, ami a biboros hercegprímás szavai szerint nemcsak az alkotó munka folytatását, de nemsokára az élet folytatását is lehetetlenné teszi. Az ország sorsát nem vethetjük bele lombikba, u nemzet nem tengeri malac és nem nz a rendeltetése, bogy statisztikusok számára szolgáltasson emberanyagot. Nem lehet minden nap uj licitálással uj elméletek és friss követelések számára kopogtatni a fórumon, véget kell vetni annak nz elfajult rendszernek, melvbon minden próbálkozó irányzat ugv jelenik meg, mint utóa j á n 1 a 11 e v ő, aki többet igér — n b finatp é n z t tegye le a nemzet, — mint a kormány programja. Véget kell vetni a bizonytalanságnak, egyszerre már tudtára kell adni mindenkinek jogainak és kötelességeinek mértékét, — a politika ne legyen forgó szinpad, melynek minden negyedfordulata más képet tár a néző elé, más gyönyört igér és más fenyegetéssel iicszt, — egy villanásra a Vénus barlangjának buja képét villantja fel, még abban a másodpercben a szerzetesek -vezeklő kórusát hozza elénk. Egyetlen végleges s egyetlen változhatatlan életformája lehet csak ennek a nemzetnek, az, amit a szent király hagyott ránk eltékozolhatatlan örökségül. Ciano és Csáky beszéde az olasz-magyar barátság útjáról és jövőjéről „A magyar külpolitika törhetetlen hűséggel ragaszkodik a tengelyhatalmakhoz és a legjobb baráti viszonyt kiván'a léte* Keni azokkal az államokkal, amelyeket a tengelyhatalmakhoz baráti érzelmek kőinek" — A most már 10 milliós magyarság soha el nem mu'ó hálája a bécsi döntésért „Olaszország politikája Középeurópában a magyarság iránti barátság, a berün-római tengely és a belgrádi egyezmény alapján nyugszik' Budapest, december 20. Gróf Ciano olasz külügyminiszter kedden reggel Gödöllőre utazott, ahol a kormányzó vendégeként résztvett a tiszteletére rendezett vadászaton. A délutáni órákban érkezett vissza Budapestre. Ciano gróf délután hat órakor az olasz követségen tett látogatást. Az olasz követség épülete előtt többszáz főnyi tömeg helyezkedett el és fáklyákkal, „éljen Duce, éljen Ciano" feliratú transzparensekkel várta a -külügyminisztert. Amikor Ciano gróf gépkocsija a követség elé érkezett, a tömeg hatalmas üdvrivalgással és éljenzéssel fogadta. Az üdyözlések utána TESz, a Corvin Mátyás Társaság, a Faluszövetség, a Baross-Szövetség és még néhány más egyesület küldöttségét fogadta Ciano gróf. A TESz küldöttségének élén F a b i n y i Tihanrá'- titkos tanácsos, volt miniszter üdvözölte. Ciano szívélyes köszönő szavakat mondott a magyar egyesületek képviselőinek, üdvözlésére. Utána a felvidéki magyarok nevében több ajándékot nyújtottak át az olasz külügyminiszternek. Ciano gróf 7 óra tájban vett búcsút Vinci gróf olasz követtől. Az utcán öszszégyüít tömeg ujabb lelkes tüntetése közben Ciano gróf szállására hajtatott. i Csáhii KUIU$umínisz(er pohárhöszöntóje Gróf Csáky István külügyminiszter este az olasz külügyminiszter tiszteletére a Park Klubban estebédet adott, amelyen a következő olasz nyelvű pohárköszöntőt mondotta: — Őszinte örömmel és ragaszkodással köszöntöm Nagyméltóságodat, n magyar nemzet kipróbált barátját hazánk fővárosában. Nagyméltóságod jelen látogatása, amely oz egész magvar néu örömünnep?. ujabb bizo-