Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-16 / 275. szám

Péntek, 1938. XII. 16 politikai napilap XIV. évfolyam 275. szám A kormány és az alkotmány A munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a Ház Talán nem lényeges, de mégis jelentős tünetek kíséretével inditotta útnak a kormány a keresethalmozás megszüntet és c érdekében benyújtott törvényjavaslatát. Ez a törvényjavaslat a magyar közvélemény régi követelését hivatott megvalósítani, — az nlláshalmozások ellen annyira egységes és annyira szilárd fronttá egyesült a nemzeti közvélemény, liogy szinte érthetetlen, hogyan tudta a jogtalan magánérdek eddig is feltartóztatni önnek a tarthatatlan,' igaztalan s a szociális ellentéteket hangsúlyozó helyzetnek gyökeres és becsületes orvoslását. A Kormány erős kézzel és erős elhatározással fogott hozzá ennek a problémának megoldásához. A törvényjavaslatnak alapelve az a kétségtelenül helyes belátás, hogy ne a kisemberek apró filléreit, hanem a mammutjövedelmek halmozóit rendszabályozza meg a szociális igazságtevés hatalmával és erejével. Amikor százezreknek nem jut kenyér, amikor az emberek tömegei nem jutnak Íróasztalhoz és munkaeszközhöz, kétszeres jogcímen ne részesülhessen senki a nemzet jövedelméből, amiből milliók egyszeres jogcímen sem jutnak semmihez. Ne a fürgeség, a találékonyság, az elhelyezkedésben megmutatkozó ügyesség s a kellemes és hasznos összeköttetések ápolása és mozgósítása szabja meg azt, hogy mi jut egyeseknek a közületek vagyonából, amikor ezerszeresen többen vannak azok, akiknek nem jut belőle semmi. Természetesen, senki nem akarja a kisemberektől elvenni azt a keveset, amit két ember szorgalma, munkája, szivós kitartása szerez meg s ami ahhoz is elengedhetetlenül szükséges, liogy a családalapítás gondját magukra merjék venni. Természetes az is, hogy a probléma megoldását csak abban az irányban lehet keresni, amelyik a családvédelem nemes feladatainak teljesítéséhez is közelebb visz s nem szabad olyan rendelkezésekre gondolni, ami kívánatossá teheti akár a legönzőbb emberek számára is a csalúdtalansűg rideg és szivnélküli előnyeit. A törvényjavaslat alapelvet mindenki helyeselte, akiben szociális belátás van s aki fel tudja mérni az eddigi mulasztások súlyát is. Voltok ötletek, elhangzottak javaslatok, benyújtottak módosító indítványokat, melyek különösebb megfontolást igényeltek s melyeket a rendelkezésre álló anyaggal össze kell vetni, mielőtt azok helyessége, vagy helytelensége felett dönteni lehetne. S ezen a téren találkoztunk azzal a tünettel, amiért most ezzel a kérdéssel foglalkozunk. Az I mr é d y-k ormány annyi méltánylással, megértéssel és előzékenységgel fogadta ebben a vitában a szónokok bírálatát, amennyi előzékenységet és méltánylást — tiz eves kormányzat alatt sem tapasztalhatott az ellenzék. Ezt a kormányt azzal vádolták meg, hogy diktatúrára törekszik, hogy a szoríális reformok megvalósításánál félre akarja szorítani a parlamentet, hogy az alkotmányom tényezők kikapc solásával akar kormaBudapest, december 15. A munkások gyermekneveltetési pótlékáról szóló javaslatot tárgyalta pénteken a képviselőház. Először nz ÖTBA-javaslat részletes tárgyalását folytatták. B é 1 d y Bcla és Re m é n y iSchneller Lajos pénzügyminiszter felszólalása után a Ház a javaslatot részleteiben is elfogadta. Következett a munkások gyermekneveltetési pótlékáról szóló javaslat tárgyalása. Az első felszólaló P r o p p e r Sándor volt, aki a nagy iparmágnások valutasibolási ügyeiről beszélt azzal, hogy ha, szerinte megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel igazságosabb jövedelemmegoszlást teremtettek volna, kisebb mértékben fordulnának elő ilyen jelenségek. A kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők többnyire nem érik el a jobb szakmunkások életszínvonalát. A javaslatot elfogadta. B e n á r d Ágoston azt hangoztatta, liogy ezzel a törvényjavaslattal Magyarország o szociálpolitika terén többet alkotott, mint sok gazdagabb állam. Helyesli a kereskedelmi miniszternek azt az intézkedését, amely tehetséges munkásgyermekeknek megadja a módot arra, hogy tovább tanuljanak. P e y e r Károly szerint a szociális kérdéseket általános alapokon kellett volna rendezni. M ü 11 e r Antal megállapítja, hogy nem kell munkanélküli segélyt adni, hanem mindenkinek munkát kell szerezni. A javaslatot örömmel elfogadja. Tó Mer János szükségesnek tartja, liogy a mezőgazdasági munkásságról, magántisztviselőkről, közüzemi alkalmazottakról és vasúti kisegítő munkásokról is hasonlókényozni s ezzel szemben a legelső alkalommal arról győződhetik meg az ország ügyei iránt érdeklő minden polgár, hogy soha ennyi figyelemben, megértésben és közéleti előzékenységben ellenzék még a kormánytól nem részesült, mint amennyi a legelső javaslat legelső tárgyalási napján mutatkozott meg. Amikor a feltevések es tények állnak egymással szemben, nem lehet objektív ember az, aki saját feltevéseihez jobban ragaszkodik, mint a tények tanulságához. Senkit nem lehetett abban megakadályozni, hogy féltse az alkotmányt és a parlamentarizmust, de senkit nem lehet megakadályozni abban sem, hogy ennek a félelemnek alaptalanságát és indoknélküliségét b c 1 á s s a. Talán ennek a törvényjavaslatnak részletei nem is érdemelnek annyi figyelmet, mint amennyit a kormány rájuk fordít s amikor olyan alapvetően fontos s történelmi jelentőségű problémák megoldásához kell hozzá fogni, mint amilyen a földreform s a nemzetnek katonai megszervezése, talán az erő és idő nrm ogépen gondoskodjanak. Helytelen az az intézkedés, hogy csak az a munkás kap gyermeknevelési pótlékot, aki havonta legalább 13 napot dolgozott. Baross Endre a népies politika uj lépését látja a törvényjavaslatban, melyet örömmel fogadott el. Csizmadia András a mezőgazdasági munkásság részére is kérte a gyermeknevelési pótlék megadását és erről ujabb törvényjavaslat benyújtását sürgette. Czirják Antal helyesli a családvédelmi törvényeket, de azt kivánja, hogy általános jellegűek legyenek. Elsősorban a falusi szegény néprétegekie gondol. Utal a komiéi állami szénbányára, ahol már régebben megvalósították a családi munkabérrendszert éa állandóan gyarapítják a szociális és kulturalis intézményeket. Kifogásolta, hogy a törvény csak a munkásság egy rétegének hozza meg ezt a nagyjelentőségű szociális ajándékot, pedig az ország külkereskedelmi forgalmából a mezőgazdasági munkásság és a kisgazdatársadalom is nagymértékben, kivette a maga részét. Minden eszközzel elő kell mozditani a föld elaprózását, éppen ezért sürgősen valósítsák meg a földreformot. Végül azt kívánta, hogy a kisiparosságra és a mezőgazdasági munkásságra is terjesszék ki a kedvezményeket. Takács Ferenc Heszédét péntekre Halasztotta. A Ház pénteken "délelőtt ]G órai kezdettel folytatja a munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló javaslat vitáját. A mai napirenden szerepel a keresethalmozási törvényjavaslat is. Az ülés háromnegyed kettőkor ért véget." szen indokolt pazarlása azokkal a részletekkel való bíbelődés, melyekben egyes esetekben a keresethalmozás megszüntetését akarja a kormányzat elérni és — mégis van erre idő, van ehhez t ü r e le m s van komolyság, amelyik egyetlen részletkérdést nem -ejt el, ha abból egyesekre több sérelem származhatik, mint amennyi javulást várhat tőle a köz. S minél kisebb jelentőségű kérdésben mufatkozik meg az ellenvélemény tisztelete, minél lényegtelenebb probléma tekintetébert jut komoly megfontolásig az ellenzék minden felszólalása, annál több biztosítékot kap s a biztosítékkal annál több megnyugváshoz juthat mindenki a tekintetben, hogy senki a felelős politik us o k közül az alkotmányosság intézni ényeit félretolni nem akarja s minél több felelősség él az államot vezető férfiakban, annál őszintébb és gyökeresebb ragaszkodás fűzi őket az alkotmány tiszteletéhez és az alkotmányosság szelleméhez. Akit kell még meggyőzni, íme; n tények cáfolnák.