Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-02 / 264. szám

4 DÉLMAGYAROR SZAG Péntek, 1958. rlcrember 2. Garázdálkodó tápéi legények leütöttek egy őrszemes rendőrt a Somogyi-telepen Hat támadót őrizetbevett a rendőrség (A Dclmagyarország munkatársától.) Vak- i merő támadást intézett tegnap este hat ittas legény a Somogyi-telepen egy őrszemes rend- I őr ellen. | Hegyközi Márton főtörzsőrmester a késő éjszakai órákban a Somogyi-telep I-cs ucrá­lában arra lett figyelmes, hogy a 13. szám alatt levő vendéglőből nagv lárma hallatszik ki. Beiért a vendéglőbe, hogy megtudja a nagy lárma okát. Odabennt valóságos csatakép fo­gadta. Tiz-tizenkét 'ugu társaság mulatozott egy hosszú r :'.a' iá!, poharakat törtek és be­lekötöttek » vendéglő többi vendégeibe. A fő­törzsőrmester figyelmeztette a- legényeket, viselkedjenek rr-ulcsfn. különben kénvtelcn lesz velük szemben eljárni. A fiatalemberek le is e*en (levetlek. fizetlek és eltávozlak a kocsmából. Kis jdő múlva a rendőr is el­hagyta a helyiséget. Alig telt azonban pár lépést, hat legény, akik a társaságból vissza­maradlak és Jesbenállva várták, rátámadt a főtörzsőrmesterre és ütlegelni kezdte. A tá­madás olyan vártalanul jött, hogy Hegyközi főtörzsőrmester védekezni sem tudott és mi­előtt gumibotjához nyúlhatott volna, a túlerő győzedelmeskedett rajta. Támadói botokkal kezdték ütlegelni és Hegyközi eszméletlenül terült el a földön. Igy akadtak rá az uccán a járókelők, akik jelentették az esetet a kapi­tányság központi ügyeletén. Á rendőrség erélyes nyomozást Tnditolt a vakmerő merénvb"1- ut'n. reggel sikerült is elfogrr a tetteseket TI u s z k a Antal 19 éves, Molnár Antal 19 éves, Domokos Mihály 20 éves, Nagv Mihá'y 10 éves. ördög Jó­zsef 21 éves és Péter János 23 éves lápéi fiatalemberek személyében. A rendőrség hatósági közeg elleni erőszak miatt őrjzctbcvcltc a garázda legényeket. Felmentették az asszonyi, aki lelőtte az éjszakai orv-halászi szegedi (A Délmagvarország munkatársától.) Szán­dékos emberölésnek minősített bűnügyben ho­zott érdekes íteletet csütörtökön a törvényszék S á r a y- tanácsa. Farka* Imre és Meredi Ferenc móra­nalmi legények julius 12-én megjelentek özv. Sárkány Istvánné Mórahalom 407. szám alaíj levő tanyáján és az asszonytól, aki is­merősük volt. cgv varsát kértek kölcsön. Sárkánvné kölcsönatfta n ha­lászeszközt. a legények aztán ugv hálálták meg a sz'\ *ségct. hogy este 9 órakor, amikor Sói kánva1'. és három gyermeke nyugovóra tértek. v> •/alopózkodtalc a tanyára cs a be­kerített l kistó kerítésén átmászva, halászni kezdtek. Sárkónyné fclradl a zajra és revol­veréből. anielvet azért tartott, hogv védelmére szolgáljon tanyai magányában. — kilőtt az ablakán. Az orvbalászok a lövéstől megijedve elmenekültek, éifélután 2 óra tájban azonban vis\zutértck edényekkel felszerelve, hogy a kivetett bálót bevonták és a zsákmányolt ha­lat magukkal vigyek. Sárkányaiét ismét felriasztotta a viz csobo­gása, újra az ablakhoz lépett és kél lövést adott le pisztolyából a tó iráyába. Áz egyik lövés eltalálta Farkas Imrét, aki erősen vérző állapothan vánszorgott ki a tó vizéből, a kerités mellett összeesett, majd kc-; sőbb Heréd! segítségével hazatért, otthon be­lehalt a lövés okozta sérülésébe. A csütörtökön megtartott főtárgyaláson Sárkánvné előadta, hogy először csak riasztó lövéseket udolt lc, mikor az orvhalászok má­sodszor is visszatérlek, önvédelemből hasz­nálta a fegyvert, inert ugv látta, hogy az éj­szakai vendégek feléje tartanak. A tanuként kihallgatotlt Heréd i Ferenc előadta, hog^ a két látogatás közti időben Farkaséit tanyáján 2 és félljter b<?rt ittak meg. Vallomására nem eskették meg, mert az ügy lényegére vonatkozóan ingadozó vallomást tett. Paplogó István elmondotta, hogy ta­nyaszoms/édja volt Farkasnak. Látta, mikor Farkas és Herédi iddogáltak cs hallotta, amint Farkas felszólilotta Ilerédit, menjenek visz­sza a halastóhoz a zsákmányért. Eközben Farkas a következő kijelentést tette: „Ma" Vagy én halok meg, vagy más". P á 1 f i Fcrcnc arról vallott, hogy a Sárkány-tanvát többizben kira­bolták még Sárkány István életében, azért tartott az asszony a háznál fegyvert. ördög Géza kerékpáron ment el a tanya mellett, mikor a két lövés eldördült. Farkas vérző állapotban azon fáradozott, hogy átjus­son a kerítésen, őt kérte meg, hogy segítsen neki, ő azonban nem akart beavatkozni. Mi­kor a tanyát mintegv 500 lépésnyire elhagyta, harmadik lövést is hallott. Dr. Szarvas János ügyész erre a vallo­másra támaszkodva kérte a bűnösség megál­lapítását és Sárkányné elitélését, mondván, hogy szándékosság esetét látja fennforogni, Sárkánvné a ha'álos lövés leadása után még kimerészkedett uz udvarra és harmadszor is lőtt. Nagv Mihálv védő felmentést kért. mivel a szándékos emberölés vádiát nem lehet meg­állapítani. özv. Pártos Sándorné Breszlauer Ilona a maga és gyermekei: Boriska, László és Klári nevében fájdalmas szívvel jelenti, hogy a legjobb férj, a legönfeláldozóbb apa Pártos Sándor, az Orion bőrgyár cégvezetője életének G7-ik, zavartalan boldog házasságának 40. évében hossza szenvedés utóit' szenderült. Drága halottunkat ma délután fél 3 órakor kísérjük őrük pihenőhelyért temető cinterméből. Áldott emlékét el nem muló szeretettel őrizzük. Szeged, 1938 december 1. Dr. Pártos Ernő özv. Braunná Pollák Hcviuin* Radoné Pollák Erzsi testvérei. Külön villamos a Dugonics-térről indul délután 2 órakor, Bálint Gyula veje. Dr. Pártos Eroöné Radó Fülöp sógornője és sógora A törvényszék elfogadta a védelem érvelé­sét és felmentette Sárkánynét. Az itélet indokolásában megállapította a bi­róság a jogos védelmet, mivel Farkasek a riasztó lövések ellenére másodszor is vissza­tértek, hogy a megkezdett lopást befejezzek. Az Ítéletben az ügyész is megnyugodott, a halott Farkas Imre apja, Farkas András azonban fellebbezett, igy az ügy a tábla clá kerül. Iluszfráfia 15 ezer német menekültet fogad be London, december 1. MacEden, Ausztrá­lia belügyminisztere bejelentette, hogy Ausztrália ki akarja venni részét a menekül­tek megsegítéséből. Hozzájárult ahhoz, liogy a következő három év folyamán 15 ezer né­metországi menekültet telepítsenek le az or­szágban. Elsősorban olyan zsidókat engednek be, akik alkalmasak arra, hogy uj iparágakat teremtsenek Ausztráliában. Az ellenzék ia helyesléssel fogadta a belügyminiszter beje­lentését. —ooo— Bomba robbant Zágrábban Belgrád, december 1. Szerda este 8 órakof Zágrábban a jugoszláv akadémia mögött rob­banás történt. A dobozban elhelyezett óra­szerkezet robbantotta fel a bombát. A nyomo­zás megindult. Zsák, ponyva, lótakaró, mindennemű kötéláru gyári áron Varga MltaÁly cégnél, Aradi-u. 4. Szeged földrajzi viszonyai Dr. Kogutowicz Károly előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egye­tembarátok Egyesülete bölcsészeti szakosztályi dr. Csekcy István elnökletével tartolt csü­törtök esti előadóestjén dr. Kogutowicz Ká­roly tartott előadást. Az előadás címe ..Szegedi földrajzi viszonyai" volt. Kogutowicz professzor, a földrajztudomány -uj módszerével vette vizsgál­tat alá azokat a földrajzi tényezőket, amelyek döntő módon működtek közre Szeged geopolitikai képének kialakításában. Szeged településének kialakulását érdekes módon szinte mindenestől a város fekvéséből, földrajzi helyzetűből vezette le, abból az egyszerű tényből, hogy a mérsékelt égöv alatt fekszik. Eb­ből a tényből az éghajlati, növényvilági, • tájképi és egyáltalán, az embert alakotó erőknek olyan bonyolult és jellegzetes kölcsönhatása követke­zik, amely az itt kialakult mindenkort emberi étet­nek örök meghatározója. Ebből az alanvető szem­pontból kiindulva kisérte végig a Maros-Tiszt szögének kialakulását a legrégibb geológiai ős­kortól a folyórendszer kirajzolódásán, a tataj­minőségek lerakódásán, az ősember változatos múltján, a magyar történelem tájalakitó hatásán' keresztül a jelen állapotig. Vizsgalatainak ered­ményeként rámutatott arra a tételre, amely sze­rint: — Abban a mértékben, amint a kutturember eltávolodik a természettől, egyre jobban elveszti a miliő megértéséhez szükséges éleslátását. Ezt az éleslátást hiányolta különösen a mai Szeged vezetőiben és ezzel kapcsolatban sok hiányosság­ra mutatott rá. Előadásából ki kell emelni uj szemléltetési módszerét. A módszer lényege áz, hogy 3 szem­léltető ábrákat az előadással párhuzamosai) építik fel a professzor munkatársai. A munkatársak ». földrajzi intézet gyakornokai, liánkuti Ferenc és Kottay Ferenc. Dicsérettel kell megemlékezni K o­pasz Márta egyetemi lektorról, aki KogutowiC3f' professzor tervei alapján elkészítette a művészi ábrákat.

Next

/
Thumbnails
Contents