Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)
1938-12-14 / 273. szám
DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1938. XII. 14. poiuikai napilap XIV. évfolyam 273. szám. Karácsonyi ajándékok A kisgyűlés azt az előterjesztést teszi a közgyűlésnek, hogy a város u rendszeres és havidíjas alkalmazottaknak juttasson az idén karácsonyi ajándékot s ennek fejében fizesse ki minden városi alkalmazottnak a havi fizetése husz százalékát s a rendszeresen fizetett családi pótlék kétszeres összegét. 'Magát az előterjesztést őszinte együttérzéssel fogadjuk s örömünknek adunk hangot, hogy a városnak van 63—70.000 pengője ajándékra is a tisztviselői számára. A mult évben a város erre a célra talán 15.000 pengőt fordított s ehhez képest ez a 65—70.000 pengő jelentős haladást mutat. S ha másfelől számbavesszük azt, hogy az idén például Debrecen összesen 32.000 pengőt fordit erre a cclra, az ajándék mértéke ellen nemcsak kifogást emelni nem lehet, de a megmutatkozó áldozatkészséget őszinte elismeréssel kell jutalmazni. Azt hisszük azonban, hogy a felosztás tn ő d j a ellen már jogosultak lehetnek az aggodalmak. A karácsonyi ajándékoknak legnemesebb céljuk azt lehet, hogy a keresztény világ legnagyobb ünnepén, az Istenember világrajötténck napián a lelkieken íul is tudjon mindenki örömet szerezni hozzátartozóinak. Legyen ezen a napon mindenfelé öröm, derű, boldogság és megelégedés, n kenyértelenség gondját puha kalács csillapitsa s a fűtetlen szoba ridegségét enyhítse a begyuitott tűzhely öröme. S van még egy parancsoló szempont, aminek keresztény alázattal kell engedelmeskednie mindenkinek. A segítésnek a rászorultsággal kell arányban állnia. Az irgalmasság testi cselekedeteinek példázni kell a hivő lélek hitét: minél nagyobb a veszedelem, annál közelebb van Isten segítsége. A katolikus gondolat az elesetteknek, a támogatásra szorultaknak, a nélkülözőknek s Isten legszebb ajándékainak: a gyermeknek megsegítésére zörget az ajtókon és sziveken. _ Ez a lineáris gondoskodás mintha nem egészen felelne meg annak a gondolatnak, aminek képviseletére a szegedi közéletben m? vállalkoztunk. Nem az egyenlőség igazságtalanságával, hanem a rászorultság mértékével kell megszabni az örömszerzés filléreinek útját. Azok a szerencsések, akik magasabb fizetési osztályban vannak, akik számára a városi pótlék is a legnagyobb mértékben van meg s akik bizonvos legális jövedelemhez itt is, ott is juthatnak, karácsonyi ajándék nélkül is megszerezhetik maguknak és családjuknak a karácsonyi örömöket. De a kistisztviselő, aki 4—5 gvermekről gondoskodik s akinek háztartásában még legalább egv szülő tengeti éfotét, igazi karácsonvt, igazi békét s ba csak 24 óráig is tart, igazi . gondtalanságot csak akkor tud szerezni családiának, ha abból, amit a város alkalmazottainak nyújtani tud, aránvlag több rut neki. mint a nagyobb fizetés és nagyobb jövedelem boldog haszonélvezőinek. Ha valaha progresszivitás indokolt volt. ezen a téren bizonyosan az lenne most is. Minél kisebb a fizetés, annál nagyobb kellene lenni a jóság nregerntákezesének s minél több családtagról kell a tisztviselőnek gondoskodnia, annál nagyobb mértékben teszi magát érdemessé a váms gondoskodására. Igazi n épi, igazi szociális, igazi keresztény politikát csak ezeknek a morális szabályokká felnőtt szempontoknak figyelembevételével lehet folytatni. Nem sajnáljuk senkitől azt, ami neki vagyoni előnyben osztályrészül jutott, de amikor az államhatalom, — földreform, álláshalmozások megszüntetése, egyensúlyi törvény, stb. —elindult a k iegyenlitődés utján, a városi közület legalább szimbolikusan vegyen reszt ebben az uj történelmi korszakot megnyitni hivatott átrendezésben. Nem tudjuk, bogy a város üzemi alkalmazottai megkapiák-e a segítésnek azt a mértékét, ami a közigazgatási alkalmazottaknak jut, nem tudjuk, a szellemi inségmunkásoknak hullik-e majd valami arról az asztalról, amelyet 70.000 pengős költséggel terít meg a városi polgárság áldozatkészsége és szociális belátása, nem tudjuk, az inségmunkáBudapest, december 13. A képviselőház keddi ülésén élénk viták jegyében megkezdték a kormánynak a köztisztviselők helyzetének javítására irányuló javaslatának tárgyalását. Először a köztisztviselők korpótlékáról szóló javaslatot tárgyalták. Fábián Béla volt az első felszólaló, azzal kezdte, hogy nem fogadhatja el a javaslatot, mert a tisztviselői kérdést általános rendezés formájában óhajtja megoldani. Remény i-S chneller Lajos pénzügyminiszter: Majd eljön mindennek az ideje. Meizler Károly közbeszólása nyomán összetűzés támadt Fábián és a szélsőséges képviselők között. Meizler ezt kiáltja Fábián felé: Mit tartozik egy zsidó képviselőre a tisztviselők ügye? Fábián Béla: Maga német fajvédői Homonnay Tivadar volt a következő felszólaló. Szerinte a javaslat alkalmas arra, hogy a kedvezőtlen előléptetési viszonyokat részben orvosolja. Helyesli, hogy a kormány korpótlékot rendszeresített és hogy ez a korpótlék a nyugdijba is beszámító illetmény jellegével bir. Rcményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter rövidén válaszol, miután a tisztviselői javaslatok között a most tárgyalt javaslat a legkisebb jelentőségű. — A tisztviselői kar — mondotta — tul van halmozva munkával, embertelenül sokat kell dolgozniok és a közelmúlt eseményei következtében elfoglaltságuk annyira fokozódott, bogy valósággal csoda, hogy nem roppantak össze. Tisztában kell lenni azzal, hogy a korpótlrk nem megoldás csak egy exoedicns. A kormány részéről ez csak az első lénés. soknak és a közsegélyeseknek a karácsonyi hólapátoláson kivül, — most nem azt kérdezzük, hogy hol a tavalyi hő, hanem azt, hogy meglesz-e az idei, — lesz-e részük jóságban s a gondoskodás melegében? Jól tudjuk, bogy a városi alkalmazottaknak egyetlen szociális intézményük sincs s az első, amiben részük lesz, nz OTBA működésének kiterjesztése. Minél kevésbé vannak ellátva, annál indokoltabb, bogy egyszer legalább ők is érezzék, hogy belátó és méltányló munkaadójuk a város, amit szolgálni, védeni, aminek érdekeiért harcolni kötelességük. Nemcsak nekik van kötelességük, van kötelessége a munkáltató varosnak is s azért emeljük fel szavunkat, hogy a város ezt a feladatát n szociális igazság, a becsületes családvédelem és a keresztény gondolat útmutatása szerint végezze cl. A Ház ezután a javaslatot elfogadta. Ezután áttértek a köztisztviselők családi pótlékáról szóló javaslat tárgyalására. M ala^its Géza nem tartja kielégítőnek a javaslatot. Itt volna az ideje, hogy viszszaad janak mindent a tisztviselőknek, amit a szanálás idején elvettek. Ezután Kovács Sándor következett szólásra. Ahogy a képviselő szólásra állt fel, a baloldalon kitört a vihar. Friedrich István, Mojzes János, D u 1 i n Jenő, Rupert Rezső állandó közbekiáltásokkal zavarják. Kovács Sándor a tisztviselők anyagi helyzetéről beszélt nagy zajban. Az állandó zajban Kovács szavait nem lehetett éiteni, csak szófoszlányok jutottak el az újságírói karzatig. — Ez a javaslat a családvédelmet szolgálja. A közmorál szempontjából elismeréssel szólott az uj családvédelmi intézkedésekről. Homonnay Tivadar bejelentette, hogy a kereszténypárt megszavazza a javaslatot, mert tudja, hogy ezt további lépések követik. Kiházasitási segélyt kért a köztisztviselők számára. A magyar kormány és a magyar közvélemény soha nem fogja lemajmolni sem a csehek, sem más nemzetek intézményeit. A javaslatot elfogadta. Remény i-S chneller Lajos pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy a javaslat intézkedései következtében egyes kistisztviselők fizetése 16 és fél százalékkal fog emelkedni. A tisztviselők házasitási segélyének rendszerét részbon már megvalósították, amennyiben n tisztviselők a P. K.-tól kölcsönt kaphatnak. A Ház ezután a javaslatot elfogadta. Molnár Imre előadó ismertette-ezután a, A képviselőház meakezdte a tisztviselőjavaslatok tárgyalását Elfogadták a korpótlék és a családi pótlék felemelésérői szóló törvényiavaslatot