Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-13 / 272. szám

5 DM MAr,yspnp87sn Kedcl, 1958. derember 13. C Á p f | k A I A n n k Ingek, nyakkendők, zoknik, zsebkendőt, pizsamák, 1 c 1 1 » B\ ö 1 *1 V IX ernyők és minden más térti divatcikkek N A I K A I A N FK LR Habselyem febérnemüek, harisnyák, sálak, kendők és W 1 n U 1 Q [I U n virágok nagy választékban KNITTEL-nél. Kárász-utca 5. L'^Cf'3 ""'" 48 íapbeiiUás 3 szegedi hetilaptól vonták meg a megjelenési engedélyt Budapest, december 12. A MTI. jelenti: Az 1938. évi 18. 1c.-bon foglalt felhatalmazás alapján u 4950-1938. M. ÍZ. száinu rendelet alapján az időszaki lapok és hírlaptudósító újságok további megjelenésének engedélye­zése iránt előterjesztett kérelmek közül a miniszterelnök a mai napig 806 időszaki lap, illetve hírlaptudósító újság további megjele­nését engedélyezte. A már elutasított kérel­meken felül uinbb 48 kérelmet utasított cl. A nem engedélyezett újságok a következők: Szegedről: Riport, Szinház-Szinházi Újság és ílétföi Rendkívüli Újság, továbbá: Biztosítási Szemle, Biztosítás és Köz­gazdasági Lapok, Kommcrciale Bcobnchtcr, Koin­tr.crclalo Anzcigung, Magyar Nő, Ház, Ország­Világ, Fővárosi Tudósító, Város, Déi-Budnpcst, Fővárosi Ilirlup, Budai Nopló, Független Budn­pest, Uj Budapest, Budai Hirlap, Fővárosi Napló, Ungarische Presse, Molnárok Lapja, Magyar Itir­ndó, Vúiaszlott Biráskodás, Artisták Lapja, Bu­dapesti Fémkcrcskedd, Motorsport és Turisztika, Közgazdasági Közlemények, Házimunka, Háztar­tás, Uj Hetilap, Magyar Pénzügy, Kiskörös és Já­rása, Rörkcrcskedök Lapja, Gyógyszerészeti Ér­tesild. Magyar Gyógyszerész, Gyógyszerész Új­ság, Dunántúli Hétfői Újság, Pestvidéki Újság, Kőrös-Tiszavidék, Pásztói llirlap, Magyar Föld, Pestújhelyi Újság, Az Orvos, Boldog Élet, Fél­egyházi Közlöny, Abaujtornai Közlöny, Zemplén­vúrmegye, KözségfejIcsgtés. II belíiavminlszler január 8-áig betiltotta a „Magyarság"-ot Budapest, december 12. A MTI jelenti: A belügyminiszter rendeletével a Hubay Kál­mán felelős szerkesztésében Budapesten meg­jelenő „Magyarság" cimü politikai napilap további megjelenését és terjesztését decem­ber 12-től kezdődően 1939. január 8-ig bezá­rólag betiltotta, mert a lap december 6-án megjelent számának első oldalán közzétett „Miért, miért", továbbá a lap december 10-én megjelent számúnak első oldalán köz­zétett „Reformok rendőri intézkedésekkel" cimü cikkével, valamint n lap december 11-én mcpielent számának 18- ik oldalán közzétett karikatúrájával az ország rendjét veszélyez­tette. Fontos kérdések az ipartestület elöljáróság! ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ipartestület hétfőn este tartotta Bainer Ferenc elnöklésévcl clőljárósági ülését. A szoká­sos jelentések elhangzása után Gyuris István dr. beszámolt arról, hogy Pálvölgyi Lajos ven­déglős az ipartestületben bérelt lakását és ven­déglőjét felmondta. Bejelentette nz idei iparc-búl megrendezését az aggok otthonának kibővítése Javára. Az iparosok takarékasztaltársasága eb­ben az éviién 14 ezer pengőt takarított meg lioti egy pengős befizetésekkel. Ezután T a k á c s Béla alelnök beszámolt az ipartestületek értekezletén történtekről. 108 ipar­testület ii millió pengős székházkölcsönnel van érdekelve. Azt kérték, liogy a kormány további 3 százalékot vállaljon magára a tartozásból. Ezután bejelentette Takács Béla, hogy az el­hunyt Ring Gyula IPOK-alelnök helyérc Körmcn­dy Mátyást választották meg. A Felvidék visszacsatolása alkalmából a sze­gedi ipartestület hódoló feliralot küldött Horthy Miklós kormányzó ur öföméltóságához. A hódoló feliratért most fejezte ki köszönetét a kormány­zói kabinetiroda. R a i n c r Ferenc elnök bejelentette, Hogy az országos ipnroskoncresszust tavasszal Kassán rendezik meg. Ezzel kapcsolatban Varga István filléres gvors indítását indítványozta. Gyuris Ist­ván dr. lelkes hangulatban olvasta fel a felvi­déki ipartestületektől kapott átiratot a felszaba­dulás alkalmából küldött üdvözletekre. Az indítványok során Vörös József kérte, Ír­jon fel az elöljáróság az iparügyi miniszterhez és kérje, hogy azok az iparosok, akik tanoncokat és 16 éven uiuliakat nem számítva, állandóan legfel­jebb két alkalmazottat foglalkoztatnak, tagjai le­gyenek az OTI-nak. Indítványozta továbbá, hogv az állam hasítsa ki a biztosító társaságok tőkéjé­ből azt az összeget, amelyet a legutóbbi öt éven át az iparosok befizettek. Áz erre a célra alakitolt szeiv a kötvényeket vegye át és az abban foglal­lak teljesítését vállalja magára. Végül olyan ren­delet kiadását sürgette, amely lehetővé teszi, hoay a közalkalmazottaktól az iparosok követelése le­vonható legyen fizetésükre való tekintet nélkül. Az elöljáróság egyhangúlag magáévá tette Vö­rös Józsefnek az ipnrosnvugdl.ira és az OTI-ra vonatkozólag telt inditvánvát. A közalkalmazot­tak fizetését érintő indítványt némi módosítással telte mavAévA az elötiáróság. Gombos Istvánnak azt az indítványát, hogv a kassai ipartestületnek zászlót küldjenek, az elöl­járóság elfogadta. Magyarország helyzete a bécsi döntés után Kari János dr előadása a felsővárosi Katolikus Népkör kulturdcluiánfán A . 1» . (A Délmagyarország munkatársától.) Zsúfolt széksorok előtt folyt lc vasárnap délután a Felső­városi Katolikus Népkör első kulturdélutánja. Vi­téz Gombos József dr. 1b. tanácsnok bevezető s/avnibun a magyar cucliarisztia és a Szent Ist­ván-év jelentőségét, méltatta, majd meleg szavak­kal emlékezett meg a felvidéki magyarság visz­szatérésérül. 'A nngy tapssal fogadott elnöki megnyitó után B u 11 e r Béla karácsonyi verset szavalt mély át­érzéssel. Ezután hegedű-zongora kettős követke­zett S sírlény i-S teli József és. Szeles Ist­vánné előadásában a közönség lelkes tapsai kö­zepette. „Az inisíoli .kisharang" cimü skót melo­drámát Bárány Pálné interpretálta, Török Mihály stílszerűen állította össze és játszotta hozzá a zongorakiséretet. A műsor következő szá­maként László Mici dalokat énekelt szines, csengő hangon. Az est fénypontja Kurl János dr., a piáméi gimnázium igazgatójának előadása volt „Magyar ország helyzete a bécsi döntés után" cimmel. Bevezetőben megállapította, hogv u Felvidék visszacsatolása az utóbbi negyedév legnagyobb magyar eseménye. Éppen ezért vizsgálat tárgyá­vá kell tenni, milyenek a megnagyobbodott Ma­gyarország problémái. _ ,\ legfontosabb problémájú ennek a nem­zetnek — mondott i —, uz a bekövetkezett törté­nelmi változás, hogy szomszédja a hctvcnnyolc­miiliós Németország, amely a maga páratlan szer­vezettségével szinte ráfekszik keleti szomszéd­jára. Ui mentalitásra, a közélet áthangolására van szükség és ehhez Szent István „Intelmei"­bői kell venni a tanulságot. Bc kell néncslteni e/l az országot; minden eszközzel nrra kell töreked­ni, ho°v a születési arányszám gyors ütemben nö­vekedjék. Ezután felvetette a kérdést az előadó: m'kor térnek vissza a többi, történelmi területek? A termőföldek elveszítése után a tólsúg számára három lehetőség kiiiá'kozik: az cgvke. n vándor­bot és a testvér) jobb Magvarország felé, ahovft az ezeréves történelem közössége fűzi a szlovák­ságot. Ez utóbbi látszik az egyetlen lehel őséének-, mert az egyke a méhen érző. vallásos katolikus tólsáe körében nem hódiihat tért. hazájának ter­méketlen köveit nedig olv görcsösen fogja, hoev a cseh terror hutása alait sem szívesen vett ván­dorbotot a kezébe. — És Erdély? Erdélv kis egyséé, megélni ma­gában nem tud A történelem azonban °rri tanít, liotfv Erdélv mindig arra fordult, ahol nogvobh erőt érzett. És Erdély visszatér ha Mbm-nrország hatalmas lesz hitben, lélekben, ha kialakul az uj magyar élet és ha gazdaságiin0, orv vonzza ma­gához Transsylvaniát, mint n tündöklő nno kö­rülölte keringő holvtfólát. Az embert kell átala­kítani Magyarországon! Kari János dr széles tárgvi ismereteken pve­vő chőadását tomboló lelkesedéssel fogadta n kul­turdéiután közönsége. Befo.Wóskénncn Bárány Pál: KanVsonvest ct­mü egyfelvonásos s/inműve került előadásra > szereplők- Bárány Pál. Pamuth Zoltán, Ttikrd Anna. Bórán" Pálné. Barabás Tonesi, Frpc-of Hédi. Varga Erzsike. Biró f.vörgv Boros József "A mfisor egyes számnll Frccot Tamás jelentet-' (e bc öllciescn. (—y) Német jelentés a zsidóellenes infézkedéseltrel Berlin, december 12. A MIT. jelenti: Jó] érle- • sült körökben azokkal a külföldön lábrakapott hí­rekkel kapcsolatban, amelyeket Németországban zsidóknak a nemzeti ciciből való eltávolítását célzó intézkedésekről terjesztenek, _ kijelentik, hogy a birodalmi kormány valamennyi intézkedé­sének az 3 célja, liogy n zsidókat a Németország­ból való kivándorlásra kényszerítsék. Nemcsak a nép, hanem maguknak a zsidóknak is az érdeké­ben. Miután Németország elérte faji egységét — folytatta a közlemény —. minden intézkedés elle­nére, állandóan összetűzések voltak. A gyakorlat megmutatta, hogy az igazán nemzeti érzésű néme­tek nem tudnak zsidókkal közösségben élni, léhát teljesen el kel! zárni egymástól ezt a két külön­böző elemet. — A jogi elkülönítést most a tényleges rfvá­lasztás követi — mondja a jelentés —, azt terve­zik. hogv zsidók csak zsidó háztulajdonosok há­zaiban lakhatnak és hogy csak zsidóik lakhatnak ilyen hazakban. Természetesen foMutták azok-t az intézkedéseket, amelyek a zsidóknak a gazda­sági életből való kizárására Iránvulnak. dc a kül­földön c tekintetben is helytelenül látják a dolgo­kat. — Az 1938. november 12-i rendelet intézkedik •arról, hogy a zsidók 1939. január 1-től fogva sem nagy-, sem kiskereskedelmet, sem pedig semmiféle ipart nem űzhetnek, dc ettől az időponttól kezdve zsidók, bármely német üzletben vásárolhatnak és nem lesznek előlük elzárva az éttermek és kávé­házak sem, néhány kivételtől eltekintve. Ila vala­mennyi Intézkedésnek a zsidók kivándorlása a célja, természetes az is, liogy az állam a niiga részéről minden rendelkezésre álló eszközzel iyi könnyíti a zsidók kivándorlását. Ebben a kér­désben egvediíl az átutalás okoz nehézséget. Talán a külföldi zsidók devizákat beválthatnának ren­delkezésre — végzi a jelentés —. amint ezl az. ausztriai zsidók esetéhen tették. A zsidók ellen helvenkint még előfordult eirvént lépéseket már véglegesen meggátolják és a legszigorubban meg­büntetik.

Next

/
Thumbnails
Contents