Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-06 / 241. szám

Vnséirnap, tOítV november 6. DÉLMAGYARORSZÁG 21 Mindenki vágya teljesül mert Kevés pénzért jól és olcsón vásárolhatja meg őszi és teli ruházati szükségletét Blau Ignátz ruhaüzlctében SZEGED, KELEMEN-UCCA 5. Dusán felszerelt raktárunkon mindent megtalál, amire szüksége van. Tájékoztató irónyeirak Női őszi Kabátok 16 P-től Női téli Kabátok 23 P-től Női téli kabátok dusarv szőrmézve 28 P-től Modell női kabátok 38 P-f bundák modern fazonban 70 P-től Bakfis kabátok 25 P-től Férfi öltönyök 22 P-től Férfi átm. kabát 18 P-től Férfi téli kabátok 22 P-től Férfi bekecsek 28 P-től Férfi bőrkabátok 35 P-től Lengyel kabátok 40 P-től Sport és divat nadrágok 7 P-től A legnagyobb választék fiu cs leányintézeti es Bocskay kabátokban, olcsó árak, jó mi­nőség, szolid kiszolgálás! Váth János: SOLT ANY1A történeti regény A Délmagyarország regénye 5 — Borsa, Horka, Huba, Léi, Ond és Ken­de törzsbeliekhez hírt visztek és temetésre és torba hiljátok őket egész háznépükkel! Szavatok tisztességadó, -hijástok mértékadó legyek. Mint mondod s adod tudomását a, Lökös, Borsa urnák? Kis feketeképü hadi ember volt Lökös. Nemez süvegét oldalt vetette, minthogyha sátor szögletébe hajítaná s belekezdett mon­dókájába: — Borsa uram, az én uram Árpád fejede­lem, gyászba szólét téged és egész háza néped, mivelhogy az cbfejü besenyők apja­urát s áldott felesége asszonyát gálád mócl megölték. A végtisztcsségre elvár mindko­zösségesení — Árkos!? ' — Kende uram, a Kendék főié, temetésre hil egész háznéneddel Álmesbeli Árpád fő­delem — szelidkedett a szögszin vitéz. — Tán nem is tudjátok, im tudomástokra ho­zom, uram akaratából, hogy szemefénye, Kinges, vérbosszú áldozatjóul esett attya­fiainak, a bessenyőknek. Szivét kivágták, ipát fején ketté hasították s a füvön pőrén hagyták. Mint táltos a pulyákat, kérdezte ki üzene­te felől vitéz küldöttjeit Árpád. Sorra, mind a hatot, aztán rendelkezett: — Bátorságos vidéken jártok, de azért száz-száz legszebb lovu vitézt rendelek mel­létek egyenként. Váltsatok lovat és ruhát! A gyász és ború között is elégedettség, erő költözött a vitézekbe, mert határozottnak és elszántnak látták feiüket, Árnádot. Pedig csak a bajban felülkerekedő férfi szólott be­lőle. A hat hírvivő elvezette lovát, kinézte embereit s a vett parancs szerint még az­nap eilndult a végtelen térség hat féle irá­nyába. Teméntelen nagy földet kellett be­járniok. Csak délre nem kellett menniök, meg keletre, honnan a besenyők Árpád szál­lására törtek, aki a hét törzs közül epvedül segítette meg a görög császárt s egyedül el­lene esküdtek bosszút. A bulgárok támadá­sával egy időben kezdték háborgatni Árpád szállását. A bulgár támadást Levente fogta föl s hátrált védekezve a Duna völgyén fel. Árpád elkésett a besenyők üldözésének ki­védésétől. A hat törzs mintha tudomást se szerzett völna az ősi ellenségről, megelége­dett, hogy védekező állásba helyezkedhes­sen. Intézkedett Árnád. hogy a táltosok" mos­dassák ki atyja és felesége tetemét. Hármas koporsót rendelt mindegyiknek s ugor törzs­bcliekkel, akik a nagy turáni pusztán _ még nz őshazában értettek a folyók elvezetésé­hez, medréből kiparancsoltatta a vizet és az várta ágyába a fejedelmi vendégeit örökös nyugalomra..: A nagy készülődés közben vendég érke­zett a puszta szállásra, hol csak Árpád hedi sátra s a tábori készület igazolta, hogy em­berek tanyája. A vendég a kazárok fejedel­me volt. A kaftános, pajeszes, vörhenyeges szakállú és kékszemű emberke a nagy gyászban is mosolyra derítette a tábort. Szolga személyzete idegen volt, nehogy a szombati napon a munka a tízparancsolatba ütközzék. Árpád utmutatása szerint sátrat verétett a vendég s folytonos hajlongás közbén kö­szönte meg a nagy kegyet. A sátrahelyét a fejedelmi sátorral szemben, a domb aljában jelölték ki. Egy fejedelemnek lealázó lehe­tett, de a gyászból üzletet szagolt Kur és nem vette sértésnek a völgyi elszállásolást. Árpád ki is magyarázta: — A testvérnembe­liek érkeznek s azoknak, mint gyászolóknak, a gyászház körül a helyük, különben nehez­telés származhatna a más rendelkezésből: — KitanuIKatatlan az én véremi — legyin­tett Árpád s Kur ravasz szembefutó ráncai helyeslőleg pislantottak. Aztán bizalmasko­dóan a fejedelem ele állt cs ugy féloldalt fordulva tanácsokat osztogatott neki: — Nem tesz felesleges tanácsot neked a te leg­alázatosabb hivre], mikor küldetése okára rátér s Arnulf szorultságóból mind a bét magyari törzsnek hasznot bajt... Várt, szinte gyerekesen kék szeme átlát­szóan tapadt arcóra és kémlelte. — Pribina hercegsége. Svattopluk s Moj­mir birodalma néz rád, ha erősen megsegí­ted Arnulfot, aki a frank-német császári ko­rona felé szegzi tekintetét. Mert többre be­csülhet a császár majd egy jó s amellett katona szomszédot, mint három engedetlen hercegséget..: A fejedelem hallgatott. Majd Kur türel­metlen sürgetésére felelt: — Bizonyítsd meg, hogv nem csak küld­tek, hanem az ígéreted valók is. Arnulf ne­künk szabad fosztogatást ígért csak megse­gítése fejében. Te még örök földet is? •— S az örök ellenségtől megszabadulást! — dörgölte össze kezeit Kur. •— A tor után tanácsba gyűjtöm a népet; Az határoz — vágta be útját a további bő­beszédüségnek Árpád s a kazár nagyon ha­tározottnak ismerte ki. Gondolkozva tartott sátrába, melyet idő­közben felütöttek a kijelölt völgyben ... Mi ütött ebbe az emberbe?" — kérdezte ma­gától s nem talált rá feleletet. Pedig tudhat­ta volna a hiedelmet,'mit talizmánul örökölt Árpád népe, hogy a meghalt ős szelleme beleköltözik az utódéba s azt erősiti. Árpád még külön üzenetben is örökölte Álmostól... (Folvt. köv.) Szeged sz. kir. város gazdasági ügyosztályától. 48.438—938. sz. Hirdetés A saogedi m. kir. Mértékhitelesítő Hivatal ar­ról értesít, hogy a Szeged sz. kir. város III., VI., VII. közigazgatási kerületeiben a törvényben elő­irt időszakos mértékhitelesitéseket a következő időben fogja megtartani: A III. kerületben (Külpatánk) november hó 2, 3, 4, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 14, 15, 16, 17, 18. és 19. napjain. A VI. és VII. kerületekben (Alsóváros) novem­ber hó 28, 29. és 30-án, továbbá december hó 1, 2, 8, 5, 7, 8, 10, 15, 16. 17, 19, 20, 21. és 22-én. Az 1907. évi V. tc. előírja, hogy a közforgalmi jellegű mérések lebonyolitásához, úgymint adás­vétel, konvenció, munkabér, ha-zonbóri csőszbér, rész szélméréséhez (felezés, harmadolás, stb.) a általában bárminemű járandóság, vagy szolgáltatás terjedelmének megállapítására használni szokott mértékek és mérőeszközök kétévenkint újra hitelesi­tendők. Azok a gazdálkodók és termelők, akik a hitelesítésben kétévenkint rendesen rész1, vesznek, 50 százalékos hitelesítési díjkedvezményben része­sülnek. i i I Fethivom az érdekelt gazdaközönséget, hogy mértékeiket hitelesítés végett a fenti napokon a mértékhitelesítő hivatalnak okvetlenül mutassák bc, inert a mulaszlás kihágást képez, amely a szigorú pénzbírságon kívül a mérőeszközök elkobzását ia maga után vonja. Szeged, 1938. évi október hő 28-án. Dr. Pálfy József s. k. polgármester, C, Kerékpárosok! ElsörendQ kerékpárokat engedményes ár­ban részletre adom. Gumikat és alkatrészekai most filléres JZ „ s JC m -S árban kaphat azdnlo jaiiyor nél Szöged, (Kiss D. palota) Kiss u. 2. Szeged sz. kir. város polgármestere, 45.719-1938. II. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a gazdasági munkavál­lalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1938. évi XII. tc 12. §-a alapján azok a gazdasági munkavállalók, akik 65—, ha tűzharcosok, 63—• életévüket már betöltötték, vagy 1939. évi január hó 1 napjáig betöltik, 1939 január 1-től öregségi járadékra jogosultak. A járadékra Irányuló igényeket az érdekeltek­nek az alábbi helyeken személyesen kell bejelen­teniük: 1. Várost bérház II. emelet 19. számú he­lyiség: A város belterületén, a város körü­li feketeföldeken és telepeken. Újszegeden, Szentmihálytelck és Röszke kapitányságod területén lakó igényjogosultak. 2. A felsnközponti közigazgatási kiren­deltség: Szeged-Felsőtanyán lakó igényjogo­sultak. 3. Az Alsóközponti közigaz.catási kiren­deltség: Szeged-Alsótanyán lakó igényjogo­sultak. ­'A jelenkezéshez szükséges lapokat a hatóság adja. A jelentkező igényjogosultaknak személyi adataik igazolása végett magukkal kell hozmok' születési vagy házassági anyakönyvi kivonatai­kat (keresztlevelüket vagy házasságlevelüket), esetleg katonai igazolványukat, vagy ha Ilyen okmányuk nincs, cselédkönyvüket vagy munkás­igazolványukat. A járadékigényeket sürgősen kelt bejelenteni. Akik a jelentketéssel késedelmeskednek, maguk­nak okoznak anyagi kárt, mert a törvény sze­rint a jelentkezés előtti időre nem lahet járadék kot folyósítani. Szeged, 1938. évi október 10. Dr. Pálfy József polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents