Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-06 / 241. szám

10 déi mar.yadopc7kg Vc sárnan. ID38. november 0. 20 éves rabság után, nem tarthat még 20 évig a tékolc látogatásánál. Aztán az ís bizonyos, hogy Szeged Tiszája is vonzerő lesz az or­szágos nyaraltatási mozgalomban. Bizom abban, hogy n Felvidék uj, friss vérkeringést Fog hozni nz egész volt csonkaország és igy számottevően Szeged életébe is. ZADOR ALADÁRNÉ KAItVAS ETELKA gimnáziumi tanárnő, akit elszakíthatatlan szálak fűznek a Felvidékhez és aki egyik vezetője a sze­gedi felvidékiek mozgalmának, a következőket mondotta: — Csak meghatódott lelkesedéssel tudok gon­dolni ar.-n, hogy a magyar Felvidék első része visszatér az országhoz. Nagy jelentőséget tulajdoni­tok ennek az eseménynek, mert bebizoriyo.odott, hogy mégjs ki lehet nyitni azokat a kapukat, ame­lyekről azt hirdették, hogy soha meg nem 1 z rí­nak. Kimondhatatlan őröm volt számomra a he­teken át tartó izgalom és fetz'ilt várakozás után végre egy olyan eredmény, amelyet mindig vár­tunk, de anűt teljesen még sem mertünk remélni. Araikor október 11-én bevonultak katonáink Ipoly­ságra és ezzel első bizonyítékát kaptuk területe­ink visszaszerzésének, a mámoros örömet felvál­totta a kétség: hátha a politika és a fondorlatos diplomácia útvesztőiben a h; zugság és a cseh cselszövés szálai megint befonják a rólunk Ítél­kezők szemét? Igy telt el három hét a legna­gyobb izgalom és kétség közepette, mig végre legszebb álmainknak egy kis hányada beteljesült. A. nemzet felujjongott, hisam olyan örömben volt része, amilyet cz a nemzedék még nem ért meg. De mégis kissé keserű maradt a szánk iz^, leg­alább niégegyszcr annyi területet kc'Jene vissza­kapnunk. 232 crer négyzetkilométert raboltak el tőlünk, obböl most 12.400 négyzetkilométert kap­tunk v issza. Elégedetlen vagyok, dc nem vagyok hálátlan az Úristen iránt, hogy egyelőre ennyit is megengedett. — A visszakapott területek grzlasági élete azt' hiszem eleinte nem lesz zökkenőmentes, dc okos és jóakaratú politikával mindent meg lehet ol­dani. Kitűnő termőterületet kapunk a Kisalföld­del, ahol gabona, cukorrépa, kender és Len te­rem, az eperjies-tokaji hegység cgyrérz» kitűnő bortermő vidék, jelentős erdőterülettel. És nem utolsó sorban jelentős a fontos ipari vidék és gyárvállalatok mellett az annyi szép természeti kincs, kirándulóhely. Alig várjuk már, hogy Krasz­nahorkdt meglátogathassuk, — Rozsnyó mellett igen fontos Drtbér, ahol gróf Andrássy Manó érté­kes vasfcldolgozó gyárat létesített, Csehieken fon­tos bányászat cs kohászat működik, értékes vas­bányák, rézhámor és vasmüvek vannak. Rimaszom­battól délre jelentős fürdőhely Csiz. Sajnos rz u) határon tul maradt a Rima—Murány—Sajó vi­déke fontos vasbányákkal, Nagyrőee, Tiszolc, stb., a sztreccnai völgy, g dobsinai jégbarlang. Ezzel szemben visszakerült Jolsva, ahol husz év előtt jc'entős vasfeldolgozó müvek működtek, de a cse­hek Lerombolták. Gazdasági és ipari szempontból a legfontosabbak a szántóföldek, termőföldek, bá­nyák és erdő, a gömör-szepesi érchegység vissza­került része. Hitlel hisszük, hogy ez csak a kezdet. 1>R. PAP RÓBERT, e Polgári Szabadságpárt elnöke, az ügyvédi ki­ir.ara alelnöke, a következőket mondotta: — Nehéz lenne néhány mondatban összefoglal­ni a/t a változást, amelyet az ország életében a Felvidék visszacsatolása előidéz. Számolgatjuk a terület nagyságát, a hazatérők számát, mérlegel­jük a gazdasági és egyéb szempontokat, én azon­ban, Isten látja lelkem, csak arra az egyre tudok gondolni, hogy visszatér közénk a Felvidék népe és uj szint, uj erőt, uj tartalmat hoz nemzetünk vérkeringésébe. — Mert hiába, a legegységesebb, legösszcforrot­tabb nemzeteknél is megvan egy-egy tájnak a ma­ga kiilön lelkisége, eltérő vonásokat mutat a pro­vencei francia szellemisége a bretagneitől, a ba­joré a poroszétól, a skóté az angolétól és bár­mennyire egybe fonta, a múltban meghozott és a jövőben meghozni kész áldozatok tudata, a közös örömök és szenvedések átérzésc az Alföldet a Felvidékkel, vagy a Dunántullal mindegyik ma­gyarjának van valami speciális erénye és egyéni­sége. Aminthogy a Mikszáth Kálmán magyarjai sok lelki vonásban nem azonosak a Tömörkény István magyarjaival. — Nincsen nemzeti életünknek olyan meg­nyilvánulása, amelyben a Felvidéknek különösen is vezető rétegeinek bekapcsolódása hatalmas ér­téket nem jelentene. Gondoljunk — a régieket mel­lőzve — a politikában az Apponyiakra, András­syakra, a művészetek terén Szinnyei-Mersére és Meduyánszkyra és az ottani eredetű megszámlál­hatatlan tudósainkra, akiknek szelleme a Felvi­dék levegőjét árasztja maga körül, aniety felvilá­gosultsággal, szabadságszeretettel, a sors nehéz­ségeivel szembe helyezkedő erős akarattal van telitve. Nem a hazatérő lélekszámot olvasom, ha­nem áhítatta! köszöntöm a Felvidék hazatérő lel­két. RAINER FERENC, • a kereskedelmi és iparkamara elnöke ezeket mondotta: — Hazafias lelkesedés tölt el bennünket Ós sok reménységgel nézünk a jövő elé. Az utóbbi hóna­pok depressziói rövidesen elmúlnak, visszatér a vásárlási kedv, megnagyobbodott hazánk uj pia­cokat kapott. Biztosra veszem, hogy egy hónap múlva ugy az ipar, mint -a kereskedelem érezni fogja a visszacsatolás eredményeit. DR. KERTÉSZ BÉLA, a Szegedi Kereskedők Szövetsége ügyésze ezeket mondotta: — Az illetékes magyar kormányziti tényezők mar eddig elhangzott kijelentései értelmében a felszabaduló felvidéki területeken az eddig ott ér­vényben volt polgári jog szabályai átmenetileg to­vábbra is még érvényben maradnak, ellenben a magyar büntetőjogi szabályok az impérium átvé­telével azonnal életbe lépnek. Mindenképen he­lyeselhető a kormánynak ez a tervezet intézke­dése, mert a polgári jog szabályainak minden át­menet nélkül va'.ó életbeléptetése a visszacsatolásra kerülő vidékek lakosságának sulyos érdeksérel­mével járhatna. Az idegen impérium alatt állott országré.z lakossága idegen magánjogi szabályok szerint rendezte eddig jogviszonyait, főként az örökösödési jog és a hitcljog terén jelentkeznek a Csonka-Magyarországon érvényes jogszabályok é6 a csehszlovák állam keretében érvényben volt jog­szabályok köz'jtt mélyreható eltérések. Módot kell adni a felszabaduló vidékek lakosságának an-a; hogy jövőbeni jogviszonyaikat annak tudatában rendezzék, hogy egy bizonyos határidő múlva az eddig értényben volt csehszlovák állambeli tör­vények helyett a magyar törvények és jogszabá­lyok fogják ezen jogviszonyokat szabályozni. — Fokozott nehézséget fog támasztani kor­mányzatunk számára a pénzügyi jogszabályaink­nak életbeléptetése. A jc'enleg Magyarországon érvényben levő pénzügyi jogszabályaink igen sok tekintetben lényeges eltérést mutatnak Csehszlo­vákia pénzügyi szabályaitól. Vannak magyarországi adónemek és illetékek, melyek Csehszlovákiában ismeretlenek voltak, viszont vannak adók, ámen lyck odaát súlyosabbak, igy például a forgalmi­adózás odaát még r.o:n alakult át fiz srendsze­rüvé. A mindkét országban ez mos adónemeknél viszont lényegbevágó eltérések mutálkoznak ai adók kezelése, kivetése cs az adók kulcsai szem­pontjából. Ezeknek az érvényes magyar pénzügyi jogszabályoknak a visszacsatolt területen leendő életbeléptetése szinten csak fokozatosan történ­hetik. Nem csupán a gazdasági életnek kell a meg­változott közteherviselés szabályaival előre is szá­molni, hanem a felvidéki lakosságnak meg ts kell ezeket tanulnia, mert ahhez, hogy valamely pénz­ügyi rendszer eredményesen működhessék, szük­séges, hogy ebbo a lakosság valósággal beleidef zödjék. — A visszacsatolandó területeken előrelátható­lag körülbelül 15 járásbíróság, 4—5 törvényszék cs a kassai Ítélőtáblának visszaállítása válik jnajd szükségessé. Ezek a nagyszámú birósági intéz­mények jelentékeny számban igényelnek majd ma­gyar bírákat és birósági tisztviselőket. VARGA MIIIALY, a Szegedi Kereskedők Szövetsége elnöke igy nyi< lalkozolt: — A visszacsatolt területeknek főleg mező­gazdasági cikkekre lesz szüksége. Ezeket zft. igé­nyeket a magyar kereskedelemnek módjában van kielégíteni. Régi vevőink vannak az immár újból magyarrá lelt városokban, akik bizonyára bol­digau ujilják fel a régi összeköttetést. Bizonyos, hogy a magyar kereskedelem forgalma megfelelő arányban fog emelkedni. Ipolyságról már jelent­kezett egy régi üzletbarátunk, aki meleg hangon üdvözölt bennünket és érdeklődött cikkeink iránt. • FÖLDES MIHÁLY, a szociáldemokrata párt uj lilkam, aki most fog­lalta cl Lájcr Dezső örökét, a következőket mon­dotta: — A munkásság álláspontja a megcsonkítás pillanata óla a leghatározottabb cs legerötetje. sebb nyílt tiltakozás volt. Félre nem érthető mó­don jelentettük ki minden foruinon, hogy a mun­kásság nem nyugszik bele az édes haza igazság­talan, jogtalan cs embertelen megcsonkításába. Hangoztattuk ezt idehaza éppen ugy. mint külföl­dön is. A munkásság körében most leírhatatlan az öröm, amelyből illő szerénységgel, dc mélysé­ges hazaszerettei veszi ki a részét cs rendületlen hittel hisz a jövőben. Az igazságtalan erőszak nem tarthat örökké Éppen ezért meggyőződé-é­nek egész hitével köszönti a rabságból felszaba­dult és visszatérő Felvidéket-

Next

/
Thumbnails
Contents