Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-30 / 262. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1938. nov. 30. Politikai naoiiap XIV. évfolyam 262. sz. űz első javaslatok A keddi minisztertanács megállapította azoknak a törvényjavaslatoknak sorrendjét, melyekkel a kormány még ebben az évben a törvényhozást foglalkoztatni kívánja. Nagy­jelentőségű törvényjavaslatok gyűjteménye fog kikerülni a legrövidebb időn belül a tör­vényelőkészités műhelyéből s mingyárt hoz­zátehetjük: az ország osztatlan köz­véleménye sürgeti azoknak a problé­máknak megoldását, melyek tekintetében a kormány a legközelebbi napokban törvény­javaslatait elő fogju terjeszteni. Az első, amivel a képviselliáz foglalkozni fog, az uj vcderőtörvényjavaslat lesz. Ennek a törvénynek megalkotása a nemzet legszélesebb és legmélyebbre alapo­zott fundamentuma lerakását jelenti. A fegyverkezési egyenjogúság uj feladatok elé állítja az országot s minden jel arra figyel­meztet, minden jelenség azt bizonyítja, bogy ezt a feladatot késedelom nélkül kell tcljesi­teni. Az uj törvény kétségtelenül meg fog felelni azoknak a princípiumoknak is, me­lyeket a mai állam támaszt ezen a téren a nemzet társadalmával s a társadalom tagjai­val szemben. A magyar hadsereg nem lehet más, mint a hadsereggé szervezett nemzet, nem intézménye, nem karhatalma, nem védelmi szervezete a nemzetnek, ha­nem maga a fegyvertfogó, egyen­ruhába öltözött nemzet. A hadse­reg és a nemzet között ma sincs távolság, ennek a törvénynek a hadsereg és nemzet teljes egységét kell megteremtenie. A nem­zeti hadseregért vívott évszázados küzde­lemre ez a törvény fogja feltenni a koronát. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseit a szakszerűség szempontjából bizonyára lehet majd birálni, de abban egységes és osztatlan lesz a nemzeti közvélemény, hogy erre a törvényre szükség van s hogy alapvető ren­delkezései a nemzet nagy céljainak szolgála­tára alkalmasak és hivatottak lesznek. A kormány he fogja ter jeszteni a c s a 1 á ­d i munkabérre vonatkozó javaslatát, tö: vényjavaslatot készít a vármegyék és városok alkalmazottainak b e te g­segélyezéséről s ezen a téren is mó­dot ad a törvényhozásnak az utolsó évtize­dek mulasztásainak pótlására. Nem a kor­mánynak, a nemzetnek programja valósul meg ezekben a javaslatokban, a szociális gondolkodás legprimitívebb foka is tiltako­zott az cilen, bogy a gyermektelen munkás ugyanazt a bért kapja, mint az, aki hat gyer­meket nevel fel. Ezt a szociális gondosko­dást nem lehet a munkaadók belátására biz­ni, mert akkor minél több gyermekről gon­doskodik a munkás, annál nehezebben kap­r.a munkahelyet. Azt a különbséget, amit a munkás a normál-béren felül családja nevel­tetésére és eltartására kap, csuk közület, vagy intézmény folyósíthatja s a törvényho­zás kötelessége lesz megállapítani annak helyes módját s annak az eljárásnak bizton­ságos keresztülvitelét, ami a törvény céljá­nak megvalósítására alkalmas lesz. A várme­gyei és városi alkalmazottak is régtől és jog­gal sürgptik, bogy szociális támogatást kap­janak ők is, de most a kormány a betegbiz­tosítás körébe be fogja vonni a közigazga­tási tisztviselői kart is. Ez a követelés sem uj, minden esetre érdeme lesz a kormány­nak. ha megodáshoz ser;iti a tisztviselők ré­gi kívánságát s orvosolja régi sérelmét. Az összeférhetetlenség meg­szüntetésére vonatkozó javaslatot is bc fogja a kormány terjeszteni s ezzel módot ad a törvényhozásnak arra, hogy a köztisztesség­gel szemben a törvényhozás régi adósságát leróhassa. Erről a mulasztásról kétségtelen bizonyossággal lehet megállapítani, bogy az az eddigi kormányoknak nem volt idejük, vagy bátorságuk arra, hogy a felsőház kí­vánságával újra a képviselőház elé terjesz­szék az egyszer már elfogadott törvényja­vaslatot. Az ellenzéknek régi követelése va­lósulna meg ennek a törvénynek megalkotá­sával is s mert az ellenzék régen harcol érte s mert most a kormány is meg akarja valósí­tani — valóban egységes nemzeti közvéle­mény áll elő a törvény követelői is sürgetői sorából. Pontosság és sürgősség szempont­jából ezzel egy sorban vun az álláshal­mozások megszüntetésének kérdése is. Nincs már érv, nincs már argumentum, amit az ellenzék két évtizeden keresztül k> nem próbált uz álláshalmazásók megszüntetését sürgetve. Az ellenzék követelése a közvéle­mény követelésévé lépett elő s nem lesz egyetlen hang, amelyik ennek a törvénynek megalkotását hátráltatná, vagy kifogásolni Budapest, november 29. Csütörtökön ül össze a képviselőház, a megerősített Imrédy­kormány — mint jelentettük —, hétfőn az éjszakai órákig tartó minisztertanácson meg­kezdte munkaprogramjának tárgyalását. A képviselőház csütörtökön formális ülést tart. A kormányprogram feletti vita előrelátható­lag hétfőn indul meg. Ki Igsx Kánya utódja Kánya' Kálmán külügyminiszter távozását A Budapesti Értesítő jelenti: A tegnapi mi­nisztertanácson, amely több mint hét órán út tartott, a kormány részletesen megvitatta a parlament legközelebbi munkamenetetét és a reformok életbeléptetése terén követendő terveit. A képviselőház csütörtöki ülésen új­ból napirendre tűzik a felvidéki képviselők behívását, a kormánynak az az álláspontja, hogy a kormányprogram feletti vitában, a felvidéki magyarság képviselőinek is részt kell venni. Az első nagy javaslat, amelyet a parla­ment tárgyal a honvédelmi törvény lesz, ezt megelőzően három terjedelemben kisebb ja­vaslatot tárgyal. Sorra kerül a tisztviselői családi pótlék felemeléséről szóló javaslat, amely lényegesen felemeli a tisztviselők fe­leségének és gyermekcinek családi pótlékát. mei eszelné. A gazdasági munkások özvegyei­nek ellátása, a magántisztviselők családi pótlékának bevezetése, a k ö z a 1 k al­m ázottak családi pótlékának eme­lése mind oiy készülődések, melyeket a nem­zet egységes állásfoglalása sürget, melyek régi mulasztások jóvátételére lesznek hiva­tottak. A kormány — nem lehet elvitatni, — ezekkel a javaslatokkal a szociális reform utján elindult s ebben a törekvésében támo­gatni kötelessége a kormány munkáját min­denkinek, aki a nemzet szolgalatának paran­csát a kormány támadásának kedvtelésénél többre tartja. Lesznek kérdések, melyekben a .legélesebb vitákat fogja a kormány javaslata provokálni, lesznek javaslatok, vagy intézkedések, me­lyekkel szemben a megalkuvás nélküli alkot­mányos harc szükségességét fogjuk hirdetni, de mindez nem lehet akadálya annak, hogy a kormány első javaslatainak szükségességét, indokoltságát es fontosságát belássuk. Ezek­ben a törekvésekben mindenkinek köteles­sége lesz támogatni a kormányt, lesznek úgyis kérdések, amikor viszont kifogyhatat­lan érvekkel fogunk harcolni a kormány be­látásáért és emberséges intézkedéseiért. őszinte sajnálkozással vették tudomásul. A külügyminiszter — mint ismeretes —, egész­ségi okokból mondott_ le tárcájáról. A kül­ügyminisztérium vezetésére ideiglenesen Imrédy miniszterelnök kapott megbízást, ha­marosan gondoskodás történik a tárca vég­leges betöltéséről. Ebben a pillanatban két jelöltje vun ü külügyminiszterségnek; gróf C s.u k y István, a külügyminisztérium kabi netfőnökc és Búrdossy László bukaresti követ. Sor kerül u családi munkabérről szóló ja­vaslatra ós a kcrcscthulmozást szabályozó ja­vaslatra, amely az e téren eddig tett intéz­kedéseket egészíti ki. Ha a honvédelmi törvény bizottsági tár­gyalása huzamosabb időt venne igénybe, előveszik a mezőgazdasági munkavállalók özvegyeinek biztosításáról . szóló javaslatot. Sorra kerül a megyei és városi tisztviselők cs nem állami tanítók betegségi biztosításba való bevonásáról szóló javaslat. A minisztertanácson behatóan foglalko­zott a kormány a zsidókérdés rendezésének problémájával. Ez a kérdés valószínűleg még a karácsonyi ünnepek előtt o Ház elé kerül és hasonlóképen még a karácsonyi ünnepek előtt elkészítik a sajtótörvény kiegészítéséről szóló javaslatot. Tervbevették nv'g u társa­A képviselőház csütörtöki ülése előtt A kormány javaslatai - Imrédy miniszterelnök két fel­szolajása a Nep keddi értekezletén - A disszidens kép­viselők deklarációja - A független kisgazdapárt a nem­zeti összefogásért A kormány tervei 9

Next

/
Thumbnails
Contents