Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-29 / 261. szám

Kedd, I93B. november 29. i'ww tei • •' * w —'tmvmi ni . il I uttHemai Péntek, 1958. dccemKer 2. DÉLMAGYARORSZAG 5 M alhalmaiottah munKdiöo KorldfozöSd miatt bevezetik a kőtelező déli üzletzárást (Á Délmogyarorszag munkatársától.) No­vember 15-cn — mint ismeretes — életbelé­pett a nyílt árusítási üzletek alkalmazottainak munkaidejét szabályozó miniszteri rendelet, amely rövidebb munkaidőt állapit meg, mint amennyi a zárórorcndclkczések értelmében a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának napi ideje. Ennek folytán szükségessé válnak a kiskereskedelemben oly intézkedések, ame­lyekkel az üzletek nyitvatartásának idejét nz alkalmazotti munkaidővel összhangzásba le­het hozni. Szakmai körökben több megoldást vetették felszinre. Legalkalmasabb megoldás lenne az, hogy a kiskereskedők tartsanak déli szüne­tet. Annakidején, amikor a nyilt árusítási üz­letek alkalmazottainak munkaidejét szabá­lyozó rendeletet tárgyalták ankét keretében, Kunder Antul kereskedelemügyi miniszter — akkor még államtitkár — bejelentette, hogy u déli zárás kérdését tanulmány tárgyá­vá teszi. Elbitálandó kérdés csupán az, hogy a kötelező déli zárórát egységesen, szakmai szempontok szerint, körzetenkint szabályoz­zűk-c, ha a kereskedelemügyi minisztérium­ban az erre vonatkozó jogszabály elkészül. Ma az a helyzet, hogy az élelmiszer üzle­tek kivételével nz üzletek reggel nyolc órá­tól este hatig tartanak nyitva. A kereskedel­mi és Iparkamarától kapott felvilágosítás sze­rint nz 1921—37. törvénycikk csak a zárást szabályozza, n kötelező déli zárórára vonat­kozólag ezidőszerint nincs lehetőség Szege­den. Bizonyos azonban, hogy a szegedi kis­kereskedők még régebben megállapodtak egymásközött cs a hctlpinci napok kivételével szinte intézményesítették az. alkalmazottak déli szabadidejét. A magyar felvidék visszatérését ünnepelte a szegedi ügyvédi kamara Dr. Széli Gyúld beszéde a kamara vasárnapi közgyűlésén (.4 Dc!magyar ország munkatársától.) A szegcdi ügyvédi kamara va:árnap dé'etött közgyűlést tar­tott. A jövő évi költségvetés tárgyalása alkal­mából hazafias le'kcsedéssel ünnepelte a Felvi­déket és ezzel kapcsolatban a visszatért magyar ügyvedeket, akikről elnöki megnyitójában dr. Szélt Gyula kamarai elnök a következő szavakkal emlékezett meg: — Amig az elmúlt két évtizedben aggodalom­mal teljesen, csak a szent reménység tüze parázs­lott bennünk s csak a törhetetlen magyar élűi­akarás adta nekünk az erőt és bizodalmat ahhoz, hogy a mi megcsonkitottságunkból is lesz még magyar feltámadás, addig iine a közelmúltban olyan hatalmas eseményeknek voltunk szemtanúi és része-ci, amelyeknek ilyen váratlan fordulattal való bekövetkezésére még csak nem is gondolhat­tunk. De el na bizsuk magunkat, hanem kűzd­\ jünk, do'goszunk teljes erünkből, egy­más iránti szeretettől áthatva ós akkor a magyar jövendő beteljesedik. Fohászkodjunk a London város Szent György cí­merébe is bevésett jelmondattal: »Domine Dirije Nos!*, /Uram, vezérelj bennünket!* •— Látszólag máról-holnapra történt minden, dc cz csak a látszat, mert ami velünk, Magyar­országgal az elmúlt hetekben történt, az 20 óvi keserves, szenvedéseikéi telt esztendőnek ós nagyi erőfeszítéseknek, nagy kitartásnak az eredménye, amely az Isten végzésével, hirtelen fordulattal nent teljesedésbe. Dc mindez Magyarország 20 évi idegfeszítő munkájának is az eredménye s a jó Isten csodálatos végzésének következtében előál­lott eseményeknek az összejátszásából crcdctt. Eb­ben az immár elért eredményben soha el nem muló érdemel vannak a trianoni határon túlra szorult magyar­ságnak és igy a felvidéki, most már visszacsatolt magyarságnak is, amely a 20 évi cseh e'.nyoma'ás ideje alatt is meg ma adt szlvc-ietks mélyén magyar­nak. — A felvidéki magyar területek visszakapcsolá­sának záróünr.epélyc alkalmával egyik vezéralakja Czcn 20 évi gigászi küzdelemnek remegő szavak­kal, de büszirén mondotta: »Mi a cselt clnyoma'ds 20 esztendeje a'att is magyu-ok vo'tunk, azok va­gyunk és azok is maradunk!* Ez volt az a kő­szikla, amelyen az elnyomó zsarnok-ág minden erőfeszítése, visszaélése, minden törvénytelensége és kiapadhatatlan sanyargatásai is hajótörést szen­vedtek, mert ezekből a mi magyar testvéreinkből a magyar érzést és magyar le ket, a magyar hazafi­ságot r.cm csak k;ö'ni nem tudtak, dc még csak meggyengíteni sem voltak képesek két évtized alatt, dc nem tudták volna kiö'ni azt egy évezred alatt sem. •— Ennek az országnak a sorsát — folytatta — nem a nagyhatalmak könyörtelen szeszélye intézi cl végleg, akik pedig a kisebb országokkal csak ugy adj-végycznck, hanem a magyarság megtartó Istene, aki kegyelmének nagy bizonyságát adta a közelmúltban is. Milyen csodálatosan fellángolt a magyarság nemzeti érzése, mily eggyé tudott forrni ezekben az izzó napokban minden magyur! Óh, bár ez a nagyszerű nemzeti érzés és összhang soha ki ne apadna cf magyar lékekből, hogy időtlen időkön át min­den magyar szív ilyen gyönyörűségben dobbanna össze, mint. az elmúlt hetek fe'ejthetetlen napjaiban. •— Hiszen a magyarságnak mégis csak legna­gyobb isteni ajándéka a nagy testvértelenségben a magyar testvériség. Ezért tegyünk félre minden viszdfykodást, hagyjunk jel az egymás folytonos becsmérlésévé!, szeressük egymást szivünk egész me'egcvcl és adjunk hálát a gondviselő Istennek, hogy még nekünk is megengedte érni a nagy be­teljesülésnek, Magyarország feltámadásának nagy kezdetet. Meg vagyok győződve, hogy cz a folya­mat nem marad félben és Isten segítségével el fog jönni nagy Magyarországnak a feltámadá­sa is. A mély hatást keltett beszéd után a közgyűlés elhatározta, hogy üdvözlő átiratokban keresi meg a visszatért ügyvédek kamaráit, amelyben kész­séget jelentettek be aziránt is, hogy a Felvidékkel visszatért ügyvédek helyzetének biztosítására ' mi­előbb minden szükséges lépést megtesznek. A közgyűlés végül e'fogadta a választmány elő­terjesztését az 1938. évi költségvetésre é; egyéb igazgatási jellegű határozatokat jóváhauvott. _ . *^ Enyhe, biztos has ha j t o 2 szem 12fill, 12 szem 54fiII, 20szem 90fill. 6Ű.s:em25d# Jelentkezzenek a felvidéki tanárok és tanítók Buda/tCst, november 28. A vallás- és közokta. tűsügyi miniszter felhívja mindazokat a most visz* szacsato't te ületen lakó volt állami érvényes ké­pesítést sze zttt állástalan tanitókat és tanárokat, hogy a'kalmnztaiásuk érdekében szamélyi adatai­kat fp'tünlclvc postafordultával je'cnsék bc a mi­nisztériumban. Egyúttal J'o hivja a miniszter azo­kat az á lami ccmi, polgári, közép- cs szakiskolák­nál működő tanitókat és tanárokat, akik a fel­szabadult területen működtek vagy onnan származ­tak, csaádi összeköttetéseik oda fűzik cs c;ekre a lenietekre vissza akarnak kerülni, ezt az óhajukat! postafordultával a vallás- és közoktatásügyi mi­niszterium illetékes ügyosztályánál jelentsék bc. Jelentsenek be több helyet, ahová áthelyezésüket óhajtják. Indoko t ecetben az áthelyezés hivatalból, államkö tségc.1 fog megtörténni. Nyomatékosan hangsúlyozza a miniszter, hogy csak a jelenleg á'lami iskoláknál működő tanerők jöhetnek az át­hc'yezés szempontjából figyelembe. , —ooo— Három késelés a vasárnapi bűnügyi krónikában (A Dé'magya- ország munkatársától.) Vasárnap) ismét c'ökcrültck a kések Kisteleken cs Szcntmi­liú'yic'rken. Három késelési c-etnct kellett közbe­avatkoznia a csendőrségnek, illetőleg a rendőrség­nek. Magi/ar János kistc'cki napszámos bálban volt, ahol összeveszett Tó'li István nevü cimborája® val. A két nagyvérü legény és a ho:zajuk tartozó baráti társaság ö'rc ment, Tóth kést rántott és hasbaszu tn Magyar Jánost. A késelő fiatalembert a csendörök őrizet bevet lök, áldozatát a mentők sulyos állapotban a szegedi közkörházba szálli® tották. i ' Ebből az összetűzésből kifolyólag Harmat Jánost, aki Tóth társaságához tartozott, a bá ból hazamenet megtámadták a Magyar-csoport emberei és őt haslaszurták. Állapota nem olyan sulyos, mint a Magyaré. A tettes személyét még nem tudták meg­állapítani. > A szent mihd'ytelcki késelés áldozata Vásár h-ig) Antal gazdalcgény. Vásárhelyi a Kasza-íéle ven­déglőben iddogá't több fiatalember társaságában. Éjféltájban álta'ános verekedés keletkezett a le­gények között, eközben késszurás érte Vásárhelyi vállát. A tettes elmenekült. tlunijodi Sándor: Nemes lem Délmaguorország' hölcsönkömjvfár

Next

/
Thumbnails
Contents