Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-27 / 260. szám

Vasárnap, 1933". november 27. DÉLMAGYARORSZAG Q A MAGYAR HONVED A huszár régen és ma A gyorsaság a háborúban mindig a legfontosabb kellékek egyike volt, dc marad is, hisz ezzel érjük el az ellenség meglepetését és ennek eredményeként az igazán nagy sikereket. A hadtörténelem számtalan esete bizonyítja, liogy a háborúban valamelyik fél csak akkor ért el igazán uagy eredményeket, ha a másik nem volt az elkövetkezendő eseményekre felkészülve, azaz sikerült tényleg meglepni. Gyakran hallani és cppen ezért nem is mehetünk cl szó nélkül azon megállapítás meilott, hogy a lovasság napjai meg vannak számlálva, mert a lényegcsen nagyobb teljesítményű motor rövidesen egészen ki fogja szorítani. ENü pillanatra szinte hajlandók is vagyunk elfogadni ezt a véleményt, különösen lia figyelembe vesszük, bogy amig a lovas csapatok átlag napi 50—60 km-nél többet nem tudnak megtenni, addig a gépkocsizó csapatok könnyen megtesznek naponta 150—200 km-t is. Messze vezetne ennek a kérdésuek a közelebbi vizsgálata. Számunkra elég a végeredmény. Ez pedig az, bogy miududdjg nélkülözhetetlen a lovasság, amig a motor nem tud legalább is olyan megbízhatóan minden uton, söt nz utnélkiili terepen is és a legmostohább időjárás mellett is mozogni, mint a lovasság. Ettől pedig ma még messze vagyunk. A gépkocsi mozgási lehetőségeit illetően pedig az a helyzet Európában, liogy minél jobban távolodunk nyugatról keletre, az úthálózat is annál jobban gyérül, de ugyanilyen arányban nő a lovasság is az érintett államok hadseregeiben. Ez n magyarázata annak, hogy például Anglia 1—2 lovas ezred kivételével gépkocsikra ültette már egész lovasságát, ezzel szemben Oroszország állítólag nem kevesebb, mint 36 lovashadosztályt, azaz kb. 130 ezer lovast tart békében is készen a végnélküli és főleg utszegény "orosz sikságon. Miután látjuk, liogy a huszár létjogosultságát illetően biztosan ül a nyeregben, lássuk közelebbről a mult és a ma huszárját. Azt tudjuk, hogy a huszár, raásszóva] a könnyű lovasság speciálisan magyar eredetű és hogy tőlünk vette át a IS. századtól kezdve egész Európa. Az atillát és a mentét hüeu lemásolták ugyan, dc nem tudják a magyar szivet is alája ültetni. Ez az oka annak, hogy bár az uj alakulatok külföldön is beváltak, a huszár igazi képviselője mégis mindig a magyar huszár marad. A magyar ember virluskodása, vakmerősége, leleményes furfangja, gyors helyzetfelismerése, helyes harcászati ösztöne cs nem utolsósorban hagyományos szeretete a lova iránt, voltak mindig azok a tulajdonságok, melyek a magyar huszárt jellemezték és híressé tették. Vak Bottyán, Béri-Balogh Ádám, Oeskay tépett marcona huszárjai éppúgy rémületbe ejtették a császári Bécs polgárait, valahányszor ,Styriát, Bócsalját messze felnyargalták", mint Hadik buszárjai Berlint, vagy Simonyi óbester fergeteges legényei. Mária Terézia kora a huszár igazi aranykora. A kalandozó magyarok portyázásai ismétlődnek meg, jeléül annak, bogy a magyar az ősi lovas harcmodorban újra magára talált. Az akkori császári ármádiákban magasabb rendfokozatot elért magyar tisztek majdnem mind lovasok voltak jeléül -annak, hogy c téren mint vezető is pótolhatatlan volt a magyar. Mint külön érdekességet említjük meg a legendás birii Simonyi óbestert, aki rettenthetetlen vitézségével közlegényből küzdötte fel magát ezredessé és fi| vitézségi érem tulajdonosa volt. Ilyen tradíciókra tekinthetett vissza a magyar huszár, amikor a világháborúba indult, tnelvbc" csakhamar beigazolta, bogy méltó utóda a híres elődöknek. A ..vörös ördög" elnevezést nem mi, hanem ellenségeink találták ki, jeléül ann ik, hogy a huszár tényleg rettegett ellenfél volt. A háború után ugyan hallatszottak hangok, melyek szerint a lovasság nem váltotta la- a háborúban a hozzáfűzött reményeket, ez azonban elfogult, vagy laikus vélemény. A megállapítás ugyan részben fennáll a vezetéssel szemben, <Ie. egyáltalában nem állja meg a helyét a csapattal szemben. Azt mondhatnánk, hogy a hangszer kifogástalan volt, csak, aki játszolt rajta, az kezelte rosszul. A vezetés ugyanis tényleg hibás volt annyiban, bogy amikor az 1901—5. évi orosz-japán háború igen kézzel fogható bizonyítékokat szolgáltatott arra. bogy a lövészárkokba bujt ellenség a maga géppuskáival milyen pusztítást tud végezni a rátámadó fél soraiban, ezt a Az összes Karácsonyi lársasutaiásora eredeíi árakon, költségmentesen előjegyzések bejelenthetök NEU ERNŐ banküzlet utazási frodáiában. az utolsó pillanatban lóra ülve, maga is gyorsan eltűnjön az ellenség elől Ez a magyarázata annak, bogy a huszár fejéről eltiinta csákó és a helyébe a rohamsisak került. Sokan talán első pillanatra nem is gonlovassag kiképzésénél ' óolják, hogy cz a látszólag lényegtelen jelenség és felszerelésénél nem vetlc figyelembe és igy a háború kezdetén elavult felszereléssel és a régi, lóháton vegrehatjott lömegrohamokra kiképezve küldte a harctérre a lovasságot, mely halált megvető bátorsággal rohamozta meg — persze lóháton — a. drótakadályokkal védett orosz állásokat és elfoglalta azokat, de igen nagy veszteségek árán Már pedig nem megszólást, hanem a legmesszebbmenő dicséretet érdemli meg az a csapat, mely hiányos felszereléssel is ilyen teljesítményekre volt képes. A világháború tapasztalatai mélyreható változásokat hoztak minden fegyvernem számára, dc a legmesszebbmenőket a lovasságnak. A háborús tapasztalatok mindig drága tandíjjal megfizetett tanulságok, mert vérrel lehet csak megszerezni azokat a háború iskolájában. Ebben az Iskolában sokat vérzett, de sokat is tanult a lovasságunk. A tapasztalatok beigazolták, hogy a lovas tömegek lóháton végrehajtott harcának ideje letűnt. Ezt felszámolta a mai modern tűzhatás, elsősorban a leghatásosabb és igy a legjobban elszaporodott képviselője a . géppuska, melyből egy is elég ahhoz, hogy a legrövidebb idő alatt egész tömegeket kaszáljon le, ha olyan ember ül mögötte, akinek helyén a szive. Igy lett a világháború előtti tűzfegyverekkel szegényesen ellátott lovussőgból éppen a legtüzerösebh csapat. És segítőtársa cppen az a géppuska lett, mely majdnem halálra itélte. De miután magán a harcmezőn ma már mozogni nem lehet, mert a mai tűzfegyverek a földből ailg kiemelkedő célt is biztosan eltalálják, a ma huszárja csak addig mozog lóháton, mig az ellenség közelébe cr. Ott lóról száll és gyalog harcol tovább, néha azért, hogy megjelenésével ingy látszatát keltse az ellenségében, néha, hogy a harcban jelentkező nagy sikert gyorsan kimélyitse, máskor pedig azért, hogy a visszavonulóknak a hálát fedezze, számukra időt és teret biztosítson, hogy azután milyen mélyen gyökerező változások megnyilatkozása. De még a világháború előtti „standbéli" huszár is nagyot néz, ha egyszer kivonuláskor betéved a laktanyába. Szinte látjuk, amint a széniéit dörzsöli, hogy biztos legyen beune, hogv amit lát, az tényleg a valóság, mert az eléje Iá® ruló kép határozottan hasonlít ugyan a régihez, dc mégis egészen más. A század élén olt van ugyan a ..kapitány ur", ott van a többi tiszt ur is, megvan az arcvonal mögötti százados és a szolgálatvezető őrmester is, sőt a százidtrombi® tás sem hiányzik, dc uj a sok golyószóró és géppuska, sőt az ágyuk is az osztály végén. (jru^alíai^ot^aiom Szeged város területén 1938 november 19-től 26 ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Pósa Imréné eladta Lcpár Pálnak a Röszkft dűlőben lévő 79 n. öl földjét 1 K kat. tiszta jövedelemmel 56 pengőért. Doktor János eladta Sutka Lajosnak a Butásfy újtelepen levő házát 268 n. öles telekkel 2850 pengőért. Ószlányi Kornélné eladta özv. Fülöp .Tózsofnénnk a Fehértó 25 számú házát 18 liold 75 n. öl földdel, melynek kat. tiszta jövedelme 11j18 K, 11.500 pengőért. Kiss Istvánné eladta Kónya János és nejének nz öszeszék dűlőben levő 1 hold 890 n. öl földjét 1147 K knt. tiszta jövedelemmel 1200 pengőért. Ifjú Klonkay Andorné eladta Zsivin Béla és nejének- a Makkosháza dűlőben lévő 1 hold 859 n öl földjét 35.34 K kat. tiszta jövedelemmel 5000 pengőért. Papp Szilveszterné és társai eladták Szürs Mihály és nejének a Bclsöiárás és Papok dűlőben lévő I hold 1213 n. öl földjüket 16.11 K kat. tiszta jövedelemmel 317918 pengőért. özv. Krcuter Ferenené eladta Máthé Gvnrgvnének n Tavasz-neca 18a számú házát 125 n öles telekkel 14.250 pengőért. A szegedi kereskedők egyesfiiele eladta Schnieisz Gyula nénik a Korona-ueea 3 szám alatt lévő 166 n. öles házhelyét 13.000 pengőért. iw érünk haza, de uj erőt ad a hanaui „mesterséges magaslati nap". Jobban alszunk, frissebbek leszünk, munkakedvünk visszatér. Vigyázzunk, a hanaui lámpát utánozzák. Kapható a szaküzletekben Kérje a színesen illusztrált uj ismertetést. Vpzcrktpvisqlel: SIEMENS, kvarrlámpn-oszldly, Budapest, VI, Nagymező-utca 4. Folrrnkn/ A EU- Unió, Budapest, V., Rudolf-tér A ŰASLAPINAP