Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-24 / 257. szám

Cstitőrtölc, 1938. november 24. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Ingyen lakást a szegedi egyetemre beiratkozó felvidéki diákok részére Felhívás Szeged társadalmához Imecs György főispán, Pálfy József pol­gármester és Ereky István rektor a követke­ző felhivást intézte Szeged társadalmához: A Felvidék eddig felszabadult részének ifjú­sága csehszlovák iskolákban tanult és abban a nemzetköziséggel és kommunizmussal teli­tett légkörben nőtt fel, amelyet a csehszlovák állam termelt ki magából. A Felvidék ifjúsá­ga eDnek következtében nemcsak a magyar történelmet és a magyar irodalmat Dem is­. meri oly mértékben, amint kellene — de saját hibáján kívül lelkileg is más lett. mint a mi ifjuságupk. Semtpi sem volna a nemzet jövőjére veszé­lyesebb, mintha ezt a magyar nemzet szem­pontjából kellő nevelésben nem részesü't és sok tekintetben idegen gondolkozású ifjúságot elhanyagolnánk. Hiszen 700—800 olyan fiatal­emberről van szó, akik csehszlovák egyete­mek helyett most már magyar egyetemekre óhajtanak beiratkozni s akik valamikor mint egyetemet végzett emberek vezetői lesznek a magyarságnak. Debrecen város társadalma már felismerte a fontosságát annak, hogy c 700—800 fiatalember ízig-vérig magyar környe­zetben végezze cgytemi tanulmányait. A deb­receni társadalom tebát 220 ingyenes és 100 kedvezményes lakást ajánlott fel azon felvi­déki ifjak számára, akik a debreceni egye­temre akarnak beiratkozni. Azt hisszük, Sze­ged város bazafias társadalma is kívánatos­nak tartja, hogy a felvidéki ifjúság mennél nagyobb része Szegeden végezze egyetemi ta­nulmányait s az izig-vérig magyar szeiredi társadalomban forrjon össze lelkileg velünk s vetkőzze le mindazt, ami a csehszlovák isko­lák munkája réven lelkükhöz kozzáferkőzött. Ugy érezzük, hogy Szeged város társadalmá­nak sokkal több oka van arra, hogy a Felvi­dék ifjúsága érdekében áldozatokat hozzon, mint bármely más egyetemi városnak. Hiszen a szegedi nagy árvíz után a városok egész so­ra versenyzett azért, hogy a hajléktalanná vált szegedi szülők iskolába járó gyermekei­nek ingyen lakást adjanak s igy iskoláztatá­sukat megkönnyítsék. De néni voltak-e hajlék­talanok azok '3 véreink is, akiket egy nagy nemzeti katasztrófa husz hosszú esztendőre elszakított tőlünk? A magyarság ezen husz éven át hajléktalanjainak gyermekei részére kérjük Debrecen nemes példájára s a szegedi nagy árviz után élvezett jótéteményekre hi­vatkozva — >a szegedi hazafias társadalom szerető megértését és áldozatkészségét. A tettekben nyilvánuló hazaszeretethez szól­va kérjük, jelentsék be azok. akiknek kéré­sünket teljesíteni módúkban áll, — a m. kir. Fertnc József Tudományegyetem rektori hi­vatalában, hogy ingyen, vagy kedvezményes bér ellenében a szegedi egyetemre beiratkozó felvidéki ifjak részére, a beiratkozástól kezd­ve 1939. junius 30-ig lakást adni hajlandók! Tettekben nyilvánuló hazaszeretelükért fo­gadják már előre is bálás köszönetünket. Dr. vitéz Imecs György Szegedi sz. kir. város főispánja, dr. Pálfy József Szeged sz. kir. város polgármestere, dr. Ereky Ist­ván, a m. kir. Ferenc József Tudományegye­tem rektora. bonbon, csokoládé\ Dreher keksz, íze sebbet nem ehetsz. Finomabbat nem vehetsz. Vendég elé szebbet jobbat nem tehetsz! — Bornemisza Géza búcsúja a szegedi ka­marától. Bornemisza Géza volt iparügyi miniszter a minisztérium vezetésétől történt megválása után meleghangú levelet intézett a szegedi kereskedelmi és iparkamarához, amelyben köszönetet möndott azért a nagv­é.rtékü támogatásért, amelyben három és fél­évet meghaladó miniszterségének ideje alatt a kamara őt állandóan részesítette. A kamara «lnöksége válaszában szintén köszönetét fe­jezte ki a távozó miniszternek azért a meleg érdeklődéséért, amellyel a szegcdi kamarát állandóan kitüntette. — Tüntetés. Szerdán délelőtt 50-60 főből álló csoport gyülekezett össze a központi egye­temen és tüntető felvonulásra indult. A tün tetők _ legnagvobrészt orvostanhallgatók — antiszemita jelszavakat hangoztatva végig­vonultak a Kárász-uceán, Klauzál-téren, Ara­di-utcán, a Horthy Miklós- és Deák Ferenc­uecán, maid a Széchenyi-térre Sordultak be, itt a rendőrség feloszlatta a négyes sorokban haladó csapatot. A tüntetés miatt az orvosi kar első és második évfolyamán szünetellek az .előadások. — üzletek déli zárása. Mióta a kereske­delemügyi miniszter a nyilt árusítási üzle­tek alkalmazottai munkaidejének szabályozá­sa tárgyúban kibocsátott rendelete megjelent, a kereskedők részéről nagyon sok helyen meg­nyilatkozctt az a törekvés, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtése céljából az üzletek nyitva tartása egységesen szabályoz­tassék és ennek a szabályozásnak a keretén belül a napközi szünetek is hatósági rendel­kezés formájában állapíttassanak meg. Egy ilyen adott esetből kifolyólag a kereskedelem­ügyi miniszter elvi határozat formájában ar­ról értesítette a szegedi kereskedelmi cs ipar­kamarát. liogv a záróra szabályozására meg­van a lehetőség, de a kötelező déli zárvatar­tás elrendelésére törvényes lehelőség nem áll fenn. A miniszternek ebből az elvi jellegű ki­jelentéséből folyik, hogy egy-egy város, vagy község kereskedői megállapodást létesíthetnek ugyan a déli zárvgtartás tekintetében, ami mindenesetre kívánatos is, nincs azonban tör­vényes mód arra, hogy ezt a déli zárvalar­tást akár a kereskedők egvrészének, akár ösz­szességüknek kérésére a hatósúg rendeleti uton szabályozza. — Aki egész nap ott görnyed az Íróasztal mel­lett, igyék reggelenként felkeléskor egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet, mert az a bélmüködést szabályozza, a gyomoremésztést előmozdítja, <a vérkeringést élénkiti és a mun­kaképességet fokozza. Kérdezze meg orvosát. A cukor árának leszállítása. A cukor árának leszállításával kapcsolatban a vidéki kereskedők részéről sok panasz érkezett az illetékes kereskedelmi és iparkamarához. A váratlanul történt árleszállítás tetemes vesz­teséget jelentett főleg a vidéki kereskedőkre nézve. Á budapesti kereskedők ugyanis abban a helyzetben vannak, hogy a gyári raktárak­ból bármikor kaphatnak cukrot és igy netn szoktak nagyobb mennyiséget az üzletben tar­tani. ezzel szemben a vidéki nagyobb keres­kedőknek mindig igen jelentős készleteik van­nak raktáron. Ezenfelül a vidéki kereskedők, akik a dolog természetéből folyólag a buda-» pestieknél később értesültek az árleszállítás-; ró), més? az utolsó pillanatban is rendeltek es vettek át cukrot, amelynek a terhét _ nek'W kellene viselni. A beérkezett panaszok" alap­ján a kamarák interveniáltak a pénzügymi­nisztériumban és a cukorgyárak irodájánál és tárgyalásokat indítottak abban a tekintet­ben. hogy az árleszállítást megelőző napok­ban átvett cukor árleszállításából eredő vesz­teség ne kizárólag a kereskedelmet terhelje. — Tizennégy nap kormányzósértésért. Ifj. Tóth Sámuel békéssámsoni 40 éves kereskedő október 13-án este a falubeli egyik kocsmában erősen beszeszelt és kötekedni kezdett a többi vendéggel. Mikor csititották, Tóth még jobban hangoskodott és a kormányzót szidalmazta. A törvényszék U n gvá ry-tanácsa szerdán vonta felelősségre Tóthot, aki részegségével védekezett és tagadta, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményt. A kihallgatott tanuk azonban bi­zonyították, hogy Tóth megtette az inkriminált kijelentéseket. A törvényszék 14 napi fogházra Ítélte. Baleset, Szerdán délelőtt Lajos Sán­dor 15 éves bércsgyerek Kistelek közelében le­cselt egy gyorsan haladó kocsiról. A kocsi egyik kereke átment a lábán, a mentők comb­töréssel szállították a kórházba, —oo— Tápéi cigánvháboru a törvényszék elűtt (A Délmagyarország munkatársától). Füstös­kepü cigánylcgcnycktöl és tarkaöltözctü cigány­aszonyoktól volt népes szerdán délelőtt a tör­vényszék második emeleti folyosója. Kivonult uz egész tápéi cigánysor annak a cigánypernek a tárgyalásához, amelyet cz alkalommal tartolt a törvényszék Ungvár y-tanácsa. Három testvér: Petrovics Bódog, Mito­rád és Branko feljelentették Jankó. Lajos és Petrovics Lajos lóalkuszokat és kilenc tár­sát. A két cigánytársaság egy lóvásárlási ügy­ből kifolyólag összeveszett. Jankó Antalék 1500 pengőt követeltek Petrovicsóktól és megfenyeget­ték őket, hogyha nem fizetik meg a pénzt, ines­ölik őket és erőszakkal rabolják e| tőlük. 1937 decemberében kezdődött a viszálykodás, ettől kezdve a Petrovicsok nein mertek vásárra men­ni, mert féltek', hogy Jankóck beváltják fenyege­tésüket. 'A szerdai főtárgyaláson kiderült, hogy tulaj­donképen csak Jankó Lajos és Petrovics Lajos követték cl az életveszélyes fenyegetést és a zsarolást, ezért dr. Szász Dezső ügyész a többi kilenc cigány ellen elejtette a vádat. A kihallgatott tanuk igazolták, hogy Jankó és Markovics Lajos csakugyan üldözöhad járatot folytattak a bárom Markovics ellen, az azonban nem nyert bebizonyítást, hogy életveszélyesen is megfenyegették őket. A törvényszék ezért csak zsarolás kísérletében mondotta ki bűnösnek a két cigányt és Jankó Lajost 50 pengő, Markovics La­jost SO pengő pénzbüntetésre ítélte. Mindkét bün­tetés 5 pengőnként egynapi fogházra változtat­ható át. A vádlottak megnyugodtak az Ítéletben,

Next

/
Thumbnails
Contents