Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-22 / 255. szám

Kedd, 1938. nov. 22. Politikai napilap XIV. évfolyam 255. sz. Ruszinszko Aícg a trianoni szerződesnek is van olyan rendelkezése, amihez ragaszkodni akarunk. A trianoni szerződés csak mint megbízottnak adta át Ruszinszkót Csehszlovákinnak, de nem tette Csehszlovákia részévé s nem csatolta Ruszinszkót területéhez. Husz óvi tényleges helyzet nem változtathat, ezen a jogállupoton s a trianoni szerződés biztosította Ruszinszko népe számára az önrendelk'ezési jogot. Ennek az önrendelkezési jognak érvényesítéséért harcol most ez a derék nép s ha bármennyire a murité is már a győző és legyőzött megkülönböztetése, nem lehet sem volt győző, sem volt legyőzött, aki útjába állhat az önrendelkezési jog érvényesülésének. S itt már nincs is szükség népszavazásra, aminek megtartását a trianoni békeszerződés elrendelte, mert Ruszinszko népe már félreérthetetlenül s túlnyomó nagy többségében kifejezte akaratát: önkormányzatot akar, de a magyar állam impériuma alatt, el akar szakadni attól az államtesttől, ahová megkérdezése s a trianoni szerződés rendelkezései ellenére bekebelezték s integráns rcsze akar lenni annak az országnak, ahová ezer esztendőn keresztül tartozott s aminek sorsában földje és népe egy évezreden keresztül osztozkodott. S azt is mondhatnánk, hogy nincs is már a Csehszlovákia, amire rábízta átmenetileg sorsának intézését a trianoni szerződés. Causa data causa non secuta, — tanította a jogelvet a római jog. Ha megszűnt a jogcím, megszűnik a szerző d 6 s. Ha nincs már meg az az ország, amire rábízták Ruszinszko államigazgatását a trianoni szerződés rendelkezéseivel, megsziinta megbízás is s ez a föld 'és ez a nép maga rendelkezhetik sorsával. S ez az önrendelkezés megtörtént: u.jra Magyarország része akar lenni, vissza akar térni annak az országnak impériuma alá, hová nemcsak múltja, hagyományai, de gazdasági ráutaltsága és érdekei is fűzik. S Magyarország nem mondhat le RuszinSzkóról, nem mondhat le azért, mert erkölcsi szabály az, hogy a szerencsétleneken elsősorbon azoknak kell segíteni, akik maguk élvezték már másik segitségét. Ruszinszko számára mi vagyunk — Olaszország. Ha mások segitettek bennünket, nekünk is segítenünk" kell azokat, akik nálunk gyöngébbek s akik magukra hagyatva erőtlenek és tehetetlenek. S azt is mondhatnánk, hogy a belvederci döntés Ruszinszko sorsát is meghatározta, amikor Magyarországhoz csatolta vasúti vonalait és országuljait. Ruszinszko derék népét nem hagyhatjuk abba a zsakuccába, nem hagyhatjuk mozdulatlanságra ítélve, nem hagyhatjuk abban a kiszolgáltatottságban, ahová a bécsi döntés, — azt kell hinnünk, hogy — a következményeket számbaveve, helyét kijelölte. A mienk volt és a mienk lesz Kárpátalja elszakított része s bár senki nem gondol arra, hogy népének az önkormányzati jogot ne adja meg, elvégre kevesebbet, mint amenynyit a trianoni szerződés szánt neki, nem juttathat senki számára, de ezt az önkormányzati jogot a magyar állam keretein belül gyakorolják, mert Ruszinszko népe ilt akar élni s mert szívesen megadjuk szamukra a védelmünket, külképviseletünk támogatását s pénzünk és gazdasági életünk erejét. S Középeurópa elrendezéséhez hozzátartozik az is, hogy a magyar és lengyel határt csehszlovák impérium alatt álló puffer-terület ne választhassa el. Lengyelország közvetlen határt akar Magyarországgal és közvetlen határt akarunk mi is, Ruszinszko népe pedig olyan államjogi elhelyezkedésért küzd, aminek a közvetlen határ megteremtését lehetővé teszi. Három nép önrendelkezési fogát nem lehet meghiúsítani azzal, hogy oz átkeresztelés alatt álló csehszlovák maradványállam ragaszkodik ahhoz a jogához, amit még a világháború utáni győzelem gőzében sem adtak meg neki a rövidlátó politika olimpiai bajnokai. Ami még Lenesnek sem sikerült husz évvel ezelőtt, az nem sikerülhet a maradvány Csehszlovákia urainak sem. A magyar történelmi, nemzeti és gazdasági érdek, a lengyel akarat és Ruszinszko népének önrendelkezési joga összeforrva áll itt szemben egy-két ember törekvésével. Egy pillanatig sem lehet kételkedni abban, hogy három nép egyező akarat t a ly amit a mai történelmi fejlődés iránya is támogat, sikerre fog vezetni. Minél tovább hátráltatják ezt a rendezést, annál tovább ítélik szenvedésre azt a népet, amin csak #segiteni volna szabad s melyet csak támogathat a győzedelmeskedő etnikai elv. Ha el akarják kerülni azt, hogy a jogosulatlan cseh aspiráció egy miniatűr spanyol polgárháborút idézzen fel a régi magyar földön, ami újra vissza akar térni igaz otthonába s ha véres összeütközés színhelyévé nem akarják tenni a fegyveres ellenállásra elszánt ruszinságot, akkor gyors cselekvésre van szükség az európai diplomáciának. A magyar és a lengyel közvélemény páratlan egysége s Ruszinszko népének megnyilatkozott akarata sürgeti nz azonnali rendezést. S ez a rendezés kell, hogy megfeleljen a három nép egységes és ellenállhatatlan akaratának. A forrongó ruszinföld egyre nagyobb erővel követeli az önrendelkezés jogát Fokozódik a kárpátaljai felkelés Munkács, november 21. Egész éjjel ágyútűz és fegyverropogás hallatszott át magyar területre a csehek által megszállt kárpátaljai területről, különösen Nagyszöllős és Huszt környékéről. Ugy látszik, hogy a csehek vérbe akarják fojtani a ruszinszkói felkelők mozgalmát. Beregszászi jelentés arról számol be, Hogy a menekültek tömegesen érkeznek Ruszinföldről Beregszászra. Egybehangzóan azt mondjak, hogy a csehek kegyetlenkedése nem ismer határt. Hét ruszin holttestét találták a Munkács közelében levő erdőben', a szerencsétlen embereknek ki volt égetve a szeme, talpukon is égési sebeket találtak. Csatlakozni Magyarországhoz! Az amerikai ruszinok távirata Budapest, november 2T. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök hétfőn két táviratot kapott az Amerikában élő ruszinoktól. Az első távirat Allentownból érkezett és igy hangzik: „Testvéreink helyzete, akik 'Kárpátalján cseh uralom alatt élnek, immár elviselhetetlenné vált. Mint a Kárpátorosz népnek Amerikában élő valamennyi politikai szervezet, egyesület hivatalos képviselői, a mult hétfőn tartott ülésünkön elhatároztuk, hogy tiltakozunk számos kárpátorosz papnak és tanítónak a cseh kormány részéről történt letartóztatása ellen és kérjük Exqellcnciádat, hogy vesse latba hatalmas befolyását oly irányban, hogy a ruszin falvakat Csehszlovákiától elválasszák és egyesítsék azokkal a gazdasági, földrajzi és kulturális gócpontokkal, amelyeket legutóbb Magyarországhoz csatoltak." A táviratot a kárpátorosz egyesületek nevében Pap János elnök, C z m o r titkár, Sturovszky Mihály, a végrehajtó bizottság elnöke, Pochuta Mihály, Szabov György és G u 1 a n i c h György, a végrehajtó bizottság tagjai irták alá. A másik távirat Philadelphiából érkezett és a következőket mondja: „Mi, a pennsylvaniai, pKoenixvillei és a szomszéd községek kárpátoroszai nagy fájdalommal értesültünk arról, hogy Kárpátalja szétszakadásával testvéreink, akik Csehszlovákiához tartozó kárpátorosz falvakban élnek, szükségét szenvedik a legelemibb életszükségleteiknek, ugy hogy az uj határ a kárpátorosz földet két részre osztja, testvéreinket elzárja természetes piacaitól, ahol erdőboritotta hegyes országunk termékei ellenében élelmiszereit beszerezheti. Azzal a kérelemmel fordulunk Excellenciádhoz, hogy követelje ezeknek a kárpátorosz falvaknak egyesítését Magyarországgal és a lakosságnak adja meg nz önrendelkezési jogot, amelyet igazságos népszavazással, cseh ellenőrzés nélkül gyakoroljam F i r cz á k Pál rektor és Kass á k Péter elnök." A esetiek elkobozzák a rádiókészülékeket Munkács, november 21. A „Munkácsi Hir-' adó" irja, hogy a kárpátalji ruszin, magyal* és német lakosságtól a rseh hatóságok bevonták a rádiókészülékeket, hogy igy meg-^