Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-17 / 251. szám

ORSZÁG Csütörtök, 1938. nov. 17. Politikai napilap XIV. évfolyam 251. sz. A püspöki szózat Meg most Is azoknak a szavaknak Katása alatt vagyunk, melyeknek elmondásával a megyéspüspök ur, mint a törvényhatósági bizottság tagja, a várost és a törvényhatósá­got megtisztelte s megadta fényét a történel­mi alkalmon felül a városi közgyűlés disz­ülcscnck. A püspök ur valóban emelkedett szellemű szavakkal méltatta ennek a nemzeti ünnep­nek jelentőségét s azoknak érdemeit, akik a nemzetet ehhez, a szavakkal ki nem fejezhe­tően nagy örömhöz hozzásegítették. S ha valamit ki lehetne emelni a püspök ur be­szédéből s ha valamit kapcsolatba lehetne hozni nemcsak az ünnep jelentőségével, ha­nem az ünnep tanulságával is, azok az in­telmek azok, melyeket a nagytekintélyű szó­rok a nemzet lelki egységéről, az egy cél­nak és egy akaratnak szükségességéről s minden pártellentét és minden viszálykodás leszerelésének nemzeti parancsáról vésett a szívekbe. Ez a nemzet, — mondotta a megyéspüs­pök ur — még sok ilyen ünnepet akar s ez e nemzet — igyekszünk folytatni a nemes szavakat — csak azt tarthatja a maga szá­mára parancsnak, azt a módszert, eljárást követheti annak a meggyőződésnek, politi­kai rendszernek, uralmi berendezkedésnek szolgálatába állhat csupán, amelyik őt eb­ben a törekvésében támogatni fogja. Ha ez a társadalom frakciókra bomlik s ha minden frakció nem az örök nemzet örök céljait, ha­nem a maga érvényesülésének erdekeit né­zi, akkor gvőzedelmeskedhetik az erősebb, vakmerőbb, vagy a szervezkedéshez jobban értő csoport, de nem győzedelmesked­hetik maga a nemzet. Ez a nemzet foly­tatni akarja azt a harcot, amelynek Komá­lom, Érsekújvár, Léva, Kassa, Ungvár és Munkács csak gvőzcdelmes ütközetei vol­tak, de nem jelentik a harc végét s az elért eredményben való belenyugvást. Ám, ha folytatjuk a harcot, erre a harcra kell készü­lődnünk is. Az a harc eredményének koc­káztatása nélkül nem ismétlődhetik meg új­ra, hogy a fronton álló katonaság szavazzon államforma é.s társadalmi rendszer felett. Ma — mindnváian ezen a fronton állunk s ami­kor a velünk szembenálló arcvonalra kell ál­dozni minden figyelmet, elszántságot, önfel­áldozást cs hősieséget, akkor nem vitatkoz­hatunk egymással, hogv milyen jelvény alatt s milyen szög alatt fordulva jobbra ér­het íük el a további eredményeket. Ha van bennünk harci kedv, ha van ben­nünk áldozatos munkakészség. Ka van ben­nünk töretlen bátorság, ne az egymás ellen folytatott harcban keressük erénye­ink számára hadszinteret. Minden pártellen­tét fontossága megszűnik a nemzet paran­csoló nagv erdekei mellett. Amikor történel­met csinálunk, amikor az örökkévalóság számára akarunk dolgozni, akkor belpolitikai villongások nem marcangolhatják a nemzet erőit. Voltak idők, melyek az apagyilkosok­nak is közkegyelmet követeltek, olyan meg­becsült volt minden kar és minden erő. S most nem tudnánk megbocsátani azoknak, akik más uton akarták szolgálni, másirányu áldozatkészséggél akarták előbbrevinni a nemzet nagy érdekeit? r>->litikai ideálok széttörhetik a nemzet lelkének cgvscgét, amikor egyetlen politikai ideál le­het mindannyiunk számára a magyar jövő s a régi haza felejthetetlen képe? A belső küzdelmek ideje eljöhet még, ha nem lesz már kötelességünk a régi határokkal szemben s ha befejeztük az uj honfoglalás­nak újra egy ezredévre szóló munkáját. Ez a nemzet dolgozni akar, ez a nemzet ölni akar, a nemzet minden hü fia teljesíte­ni akarja polgári kötelességét, — ne egy­máson él e s i t s ü k a fegyvereinket s ne egymás testén, magyar testeken, próbáljuk ki fegyvereink erejét. Elég volt már a nyug­talanságokból, melyek akadályai voltak a termékeny és termékenyítő munkának, elég volt már a feszültségből, ami megölt minden vállalkozási kedvet s lelohasztott minden munkakészséget, elég volt már a világnézeti küzdelmekből, hiszen senki nem akar mást, mint a keresztény erkölcsök uralmát s az államélet minden terén becsületes, őszinte és hajlithatatlan nemzeti érzésnek érvényc­sülését. Az alapelvekben kell, hogy meg tudjunk egvezni s lehet-e magyar ember közéleti munkájának más fundamentuma, mint az ezeréves alkotmány? Kísérletezni ezzel az országgal senkinek sem szabad. Ab­ban az erőben, amelyik ezer éven keresztül védte ezt nz országot s minden megpróbál­tatás idején megujuló, felfrissítő erőforrása volt, az alkotmányban cs alkotmá­nyosságban kételkedni nem lehet. Min­denki kockáztathatja azt, ami az övé, de a nemzet életét nem kockáztathatja senki kö­dös elméletek kipróbálásával. Ami egynek orvosság, az másnak lehet méreg, — senki nem akárhatja vállalni Carthago romjai fe­lett siránkozó Márius szerejoct. Az uj kormány jelentse a belső harcok végét s jelentse a nyugalomnak helyreállá­sát, jelentse minden hasznos erő összefogá­sát, jelentse azt a belső békét, ami mellőz­hetetlen előfeltétele a külső harcok sikeré­nek. Aki a belső győzelmet többre becsüli a — kassai ut diadalmas folytatásánál, csak az mondhat mást, mint amit a püspöki szavak hirdettek a városnak ezen a gyönyörű ün­nepén. Az uj Imrédy-kormány szerdán éjszaka megtárgyalta a legsürgősebb teendőket A iövő hát elején mutatkozik be a kormány a képviselő­házban - Hirek Surány-Unger Tivadar szegedi professzor és Bonczos Miklós szentesi főispán államtitkári kineve­zéséről Budapest, november 16. Kedden délelőtt tették le u hivatali esküt a második Imrédy­kormány tagjai. Az eskütéíeli szertartás után Horthy Miklós kormásyzó ur őfőméltósága a hivatalba lépő minisztereket egyenkint ma­gánkihallgatáson fogadta. Először Imrédy Béla miniszterelnök jelent meg a kormányzó előtt, majd a miniszterek. A főméltóságu urnái történt magánkihall­gatás után a kormány tagjai minisztertanács­ra ültek össze. A minisztertanács egész rövid ideig tartott és kizárólag formális jellegű volt. Elkészítették az uj kormány megalaku­lásáról és oz eskütételről szóló jegyzőköny­vet. Az elterjedt hirek szerint a Héten még nem kerül sor a parla­ment összehívására. Minden jel arra mutat, hogy a Ház legköze­lebbi ülését a jövő hét első felében tartja meg és ezen az ülésen kerül majd sor a má­sodik Imrédy-kormány bmutatkozására. Ek­kor imrédy miniszterelnök részletes pro­gramot ad. Rövidesen sor kerül az uj politikai államtitkárok . kinevezésére. Megcáfolták Marton Béla iparügyi államtitkárságáról szóló híreket. Ez­zel szemben elintézettnek tekintik Bonczos Miklós csongrádi főispán belügyi, Szilnssy László felvidéki kénviselő földművelésügyi és Surányi-Unger Tivadar szegedi egyetemi tanár iparügyi államtitkárságét. • Éjszakai minisztertanács Budapest, november 16. Éjfcl után fél 2 órakor telefonálják: A kormány tagjai szer­da esle fél 7 órakor minisztertanácsra ültek össze a legsürgősebb kormányzati ügyek le­letárgyaiáséra. A minisztertanács a kora haj­nali órákban incg tart. Az uj honvédelmi miniszter hivatalában Vitéz nagylaki Rútz Jcnö szolgálatonkivüli gya­logsági tábornok, távozó honvédelmi minit a'.vr szerdán délelőtt meleg szavakkal búcsúzott cl a honvédelmi minisztérium csoportfőnökeitől és osz­tályvezetőitől. Vitéz dalnokíalvi Bartha Károly tá­borszernagy, uj honvédelmi miniszter ugyancsak: szerdán vette át hivatalát. A honvédelmi minisz­térium vezető tiszIjeit és tisztviselőit csütörtökön fogadja. „Kél dolgot neu lilr a magyar: az igazságtalanságot és a szolga­ságoi" Az igazságügyminisztérium tisztviselői szerdán délelőtt búcsúztak Mikecz ödöa volt igazságügy­minisztertől. Berczr'.ly Jenő titkos tanácsos, igaz­ságügyi államtitkár hosszabb he zédben foglalko­zott azokkal a törvényalkotásokkal, amelyeket a • miniszter képviselt. Mikhez ; ödön megköszönte a támogatást, amelyben réinesiicitck. Munkatársainak " körzönl.cli, hogy most igaz be'?>j m'ynyiigrúsial

Next

/
Thumbnails
Contents