Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-16 / 250. szám

7 PÉLMAGYARORSZÁG Szerda. TDjfl. november TG. mondotta —, liogy •emminemü törvénytelenségre nem kapható. — Tárgyi eltérések adódhatnak férfiak kö­zött és azok most is ökörül forogtak, hogy a következő politikai kampányban, amelynek célja bizonyos olyan elkerülhetetlen refor­mok megvalósítása, amelyeknek szükséges­ségében mindenki egyetért, minő módszere­ket kövessünk." — Ezeknek a módszereknek alkotmányo­soknak kell lenniök és éppen ezért nem is engedi felállítani azt uz untítézist, hogy nz alkotmány és a diktatúra ellen­tétéről van szó. Semmi körülmények között sem kí­vánja n parlamentet kikapcsolni, mert ná­lunk n parlament ellen, vagy anélkül kormá­nyozni hiba volna. A parlamentnek magának kell megtalálni a legcélszerűbb munknmetó­dusokat. A törvényhozás technikájúnak gyor­. vitásáról vnn tehát szó. Hangoztatta ezután, hogy politikájának irányvonala o határozot­tan nacionalista iránypolitika, amely a ma­gyar öncélúság gondolatát igyekszik megva­lósítani. Ápoljuk a nemzetközi kapcsolato­kat, de - \ j nem helyeselhetjük azt. hogy n pártok nemzetközi kapcsolatokat tart­sanak fenn, mert ez igen gyakran helytelen irányba tereli az öncélú magyar politikát. Rámutatott ezután arra. hogy még nem zárultak le a történelmi idők és a nemzetet militarista szellemmel kell megtölteni és gon­doskodni kell a katonai szolgalat előtti és utáni időkben a nemzet megszervezéséről. Nem pátthadseregre gondol, hanem arra, hogv az uj bonvédelmi törvényben áltuláno. sitsák a levente- és a lövész intézményt n hadsereg hivatott tényezőinek vezetése alatt. — Biztositanunk kell a keresztény erkölcs uralmát, ami azonban nem jelenti a klerikális politikát, mert a párt keresztény, nemzeti er­kölcsök alánján áll és nem tévedhet a fele­kezetieskedés utiára. Nagy súlyt kell He­lyezni a törzsökös magyar népi elemek erő­sítésére, tehát fajvédő politikát kell követni, nmelvnek azonban pozitívumokban kell kife­jezésre jutni. Iliből hangsúlyozta, Kogy olyqn kormányzati lehetőségeket kell teremteni, amely a parlamentarizmus és alkotmányos­' ság utján gyorsan tudja megvalósítani n reformokat. Ezután a % a földbirtokpolitikávul foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy minél tö';b élcf­képcs kiscgzi'ztenciát kell teremteni. Kisbérleti rendszert kell kifejleszteni és ahhoz biztosítani a szükséges földterületeket. Első terndönek tartja a vagyon- ós Jövedelem, adó jobb ós c öi?hb kimunkálását. Az adópoliti­kában is nagy súlyt ko!l helyezni a kisemberek védelmére cs a családvédelem fokozott szempont­jaira. Kiemelte ezután n Hadsereg felszerelésének és fejIccz'é.ének fontos szempont­juit, majd a közéleti tisztaság és tisztesség kérdé­sére utalt és az összeférhetetlenség kfrdésének' .rendezésére, amelynél a képviselőháznak keli jó példával előljárni. A rémhírterjesztés és az annyira idbiakapott rúg-dombodjárattal szemben mlnd-.n eszközzel fel jog léprJ. Egészséges közszellem ki­alakítására van szükség, ezt szolgálja a megfelelő sajtópolitika is, arne yböl már izclitőt adtak a leg­utóbbi lapbetjttások. Ezt a tisztogató munkát to­vább kell folutatni. — Az országnak nagyon kenyoa kérdés® a zsidókérdés — folytatta —, amellyel szintén szembe kell nézni, Az amúgy Is kedvezőtlen arányszám még kedvezőt­lenebbé vált a visszatért területekkel. A keletről való bevándorlás utjának kapuja még jobban ki­tárult, éppen azért revízió alá kell venni az ebben a ké dcsben eddig vat/ott felfogásokat ós azokon az intézkedéseken kivül, amelyekre már a föld­birtokreform kapcsán célzott, megfelelő intézke­déseket kell ta'dtnl, hogy helyreállítsuk a sajtóban, a közgazdasági éleiben is annak a keresztény szel­lemnek vezetését, amelyre az országnak szüksége van. Javasolta, hogy a párt ennek a kérdésnek ta­nulmányozására és a szükséges intézkedések elő­készítésére, -mint a múltban, most is bizottságod küldjön lii. Röviden érintette ezután a külpolitikai kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy még szorosabban kell simulni a jövőben a róma—berlini tengelyhez és ápolni kell Lengyelországhoz való barátságunkat. Meg kell keresnünk azokat az egyéb területeket is, amelyek! Magyarország boldogulását más államokkal kar­öltve, mint például Jugoszláviával elősegítik, Az uj kormány Ezután bejelentette, hogy a kormányzó ur őfőméltóságának már jelentést tett arról, bogy a kormányt miképen kívánja összeállí­tani és az államfő hozzá is járult előterjesz­téséhez. Mielőtt az uj kormány megkapná kinevezését, kötelességének tartotta a kor­mány névsorát a párttal tudatni. Ezek szerint: a külügyi tárcát megtartja Kánya Kál­mán, n belügyi tárcát K e r c s z t e s-F i s c h e r Ferenc, u pénzügyi tárcát R c m é n y i-S c K n e I ­1 c r Lajos, a földmüvelésügyi tárcát gróf Teleki Mi­hály, nz iparíigvi tárcát Kundcr Antal veszi át, aki megtartja a kereskedelmi tárcát is. Az igazságügyi tárcát T a s n a d i-N agy András vállalta, aki továbbra is betölti a pártelnöki tisztet. Vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Teleki Pál, honvédelmi miniszter pedig B a r t h a Ká­roly altábornagy és helyet foglal a kormány­ban, mint tárcanélküli miniszter: Jnross Andor. A miniszterelnök ezután köszönetet mon­dott Sztranyavszky Sándornak, Bor­n e m i s z a Gézának, M i k e c z Ödönnek és R a t z Jenőnek, akik megosztották vele oz utolsó hónapok keserves gondjait. Majd hangsúlyozta, hogy sohasem kereste a nép­szerűséget, mindig az őszinteségre töreke­dett és ezt fogja tenni a jövőben is. Ezért beszélt nyíltan a párt előtt is, bizva abban, bogy a párt helyes érzésekkel meg fogja ta­lálni a követendő utat a mai történelmi idők­ben. A miniszterelnök szavait általános tetszés követte, majd Sztrnnvavszky Sándor után V á r a d y László, T a h y László. Sze­der Ferenc, Hunyod i-V a s Gergely, Shvoy Kálmán, Bánság by György és V é g v á r y József szólalt fel. A felszólalásokra lmrédy miniszterelnök adott rövid választ. Ezután a párt , bizalmat szavazott o miniszterelnöknek. A szavazás során csu­pán T a h v László, Farkas Elemér és Móndv Sándor szavazott a bizalmi nyilat­kozat ellen. Ezzel a pártértekezlet véget crt. Rátz Jenő nyilatkozata Budapest, november 15. Vitéz R á t z Jenő bonvédelmi miniszter a következő nyilatko­zatot tette: Az T938-as év ősze nagv örö­met hozott mindenkinek — Most már nyugodtan vásárol­hat a család minden tagjának, mert itt az i d e j e, a jó meleg pulóver, harisnya, fehérnemű, kesztyű, sál cs egyéb téli cikk beszerzésének. — Mindezek, ben pompás választékkal szol­gál az EXCELSIOR HARIS­NYA HÁZ Szeged, Tisza L. kür­ti t 4 2 b. ..Nemzeti Takarékos­ságra" is. — Távozásom nincs összefüggésben a tnai politikai helyzettel. Elhatározásom korábbi keletű és azt annakidején már közöltem n miniszterelnök úrral és részletesen meg is in­dokoltam. A külpolitikai eseményekre való tekintettel akkor nem tartottam helyénvaló­nak távozásomat. Franciaorszátj nem enged át gyarmatot Németországnak Paris, november 15. Daladier minisz­terelnök megbeszélést folytatott Bon ne? külügyminiszterrel. A Temps értesülése sze­rint a két államférfiú az időszerű nemzetközi kérdésekről, elsősorban Németország gyar­mati követeléseiről tárgyalt. A Journal dcs Debats jelentése szerint a megbeszélés befejeztével Bonnct külügymi­niszter kijelentette, hogy Franciaország sem­mi esetre sem hajlandó belemenni francia gyarmati területek átengedésébe, —oOo— Anglia és Amerika tárgyalást kezd a zsidókérdés ügyében London, november 15. Angol diplomáciai körökben valószínűnek tartják, hogy a kö­zeljövőben London és Washington közölt a Zsidókérdésben eszmecsere indul meg, -oOo— i Anglia és a német tüntetések Berlin, november 15. Az angol lapokban megjelent támadások ellen a német sajtó erélyes hangon tiltakozik. A berlini lapok ki­jelentik, liogy az angoloknak nincsen joguk erkölcsi kioktatásban részesíteni Németor­szágot. A „Berliner Tagrblatt" azt hangoztatja© Anglia sokkal helyesebben tenné, ha min­denekelőtt saját házatáját hozná rendbe és gondoskodna a palesztinai arabok jogainak érvényesítéséről. Németország — irja — egy­szer és mindenkorra meg akarja oldani a zsidókérdést és ebben senki sem akadályoz­hatja meg, annál kevésbé, minthogy a meg­oldás kizárólag törvényes keretek között és törvényes eszközökkel megy végbe. A „Völkischer Beobachter" arról ír, Kogy Németországban csak néhány óra hosszat tüntettek a zsidók ellen, anélkül azonban, hogy akar egy zsidónak egyetlen hajszála meggörbült volna. Ne akarjanak az angolok — irja — mindenáron Németország nevelői lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents