Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)
1938-11-16 / 250. szám
7 PÉLMAGYARORSZÁG Szerda. TDjfl. november TG. mondotta —, liogy •emminemü törvénytelenségre nem kapható. — Tárgyi eltérések adódhatnak férfiak között és azok most is ökörül forogtak, hogy a következő politikai kampányban, amelynek célja bizonyos olyan elkerülhetetlen reformok megvalósítása, amelyeknek szükségességében mindenki egyetért, minő módszereket kövessünk." — Ezeknek a módszereknek alkotmányosoknak kell lenniök és éppen ezért nem is engedi felállítani azt uz untítézist, hogy nz alkotmány és a diktatúra ellentétéről van szó. Semmi körülmények között sem kívánja n parlamentet kikapcsolni, mert nálunk n parlament ellen, vagy anélkül kormányozni hiba volna. A parlamentnek magának kell megtalálni a legcélszerűbb munknmetódusokat. A törvényhozás technikájúnak gyor. vitásáról vnn tehát szó. Hangoztatta ezután, hogy politikájának irányvonala o határozottan nacionalista iránypolitika, amely a magyar öncélúság gondolatát igyekszik megvalósítani. Ápoljuk a nemzetközi kapcsolatokat, de - \ j nem helyeselhetjük azt. hogy n pártok nemzetközi kapcsolatokat tartsanak fenn, mert ez igen gyakran helytelen irányba tereli az öncélú magyar politikát. Rámutatott ezután arra. hogy még nem zárultak le a történelmi idők és a nemzetet militarista szellemmel kell megtölteni és gondoskodni kell a katonai szolgalat előtti és utáni időkben a nemzet megszervezéséről. Nem pátthadseregre gondol, hanem arra, hogv az uj bonvédelmi törvényben áltuláno. sitsák a levente- és a lövész intézményt n hadsereg hivatott tényezőinek vezetése alatt. — Biztositanunk kell a keresztény erkölcs uralmát, ami azonban nem jelenti a klerikális politikát, mert a párt keresztény, nemzeti erkölcsök alánján áll és nem tévedhet a felekezetieskedés utiára. Nagy súlyt kell Helyezni a törzsökös magyar népi elemek erősítésére, tehát fajvédő politikát kell követni, nmelvnek azonban pozitívumokban kell kifejezésre jutni. Iliből hangsúlyozta, Kogy olyqn kormányzati lehetőségeket kell teremteni, amely a parlamentarizmus és alkotmányos' ság utján gyorsan tudja megvalósítani n reformokat. Ezután a % a földbirtokpolitikávul foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy minél tö';b élcfképcs kiscgzi'ztenciát kell teremteni. Kisbérleti rendszert kell kifejleszteni és ahhoz biztosítani a szükséges földterületeket. Első terndönek tartja a vagyon- ós Jövedelem, adó jobb ós c öi?hb kimunkálását. Az adópolitikában is nagy súlyt ko!l helyezni a kisemberek védelmére cs a családvédelem fokozott szempontjaira. Kiemelte ezután n Hadsereg felszerelésének és fejIccz'é.ének fontos szempontjuit, majd a közéleti tisztaság és tisztesség kérdésére utalt és az összeférhetetlenség kfrdésének' .rendezésére, amelynél a képviselőháznak keli jó példával előljárni. A rémhírterjesztés és az annyira idbiakapott rúg-dombodjárattal szemben mlnd-.n eszközzel fel jog léprJ. Egészséges közszellem kialakítására van szükség, ezt szolgálja a megfelelő sajtópolitika is, arne yböl már izclitőt adtak a legutóbbi lapbetjttások. Ezt a tisztogató munkát tovább kell folutatni. — Az országnak nagyon kenyoa kérdés® a zsidókérdés — folytatta —, amellyel szintén szembe kell nézni, Az amúgy Is kedvezőtlen arányszám még kedvezőtlenebbé vált a visszatért területekkel. A keletről való bevándorlás utjának kapuja még jobban kitárult, éppen azért revízió alá kell venni az ebben a ké dcsben eddig vat/ott felfogásokat ós azokon az intézkedéseken kivül, amelyekre már a földbirtokreform kapcsán célzott, megfelelő intézkedéseket kell ta'dtnl, hogy helyreállítsuk a sajtóban, a közgazdasági éleiben is annak a keresztény szellemnek vezetését, amelyre az országnak szüksége van. Javasolta, hogy a párt ennek a kérdésnek tanulmányozására és a szükséges intézkedések előkészítésére, -mint a múltban, most is bizottságod küldjön lii. Röviden érintette ezután a külpolitikai kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy még szorosabban kell simulni a jövőben a róma—berlini tengelyhez és ápolni kell Lengyelországhoz való barátságunkat. Meg kell keresnünk azokat az egyéb területeket is, amelyek! Magyarország boldogulását más államokkal karöltve, mint például Jugoszláviával elősegítik, Az uj kormány Ezután bejelentette, hogy a kormányzó ur őfőméltóságának már jelentést tett arról, bogy a kormányt miképen kívánja összeállítani és az államfő hozzá is járult előterjesztéséhez. Mielőtt az uj kormány megkapná kinevezését, kötelességének tartotta a kormány névsorát a párttal tudatni. Ezek szerint: a külügyi tárcát megtartja Kánya Kálmán, n belügyi tárcát K e r c s z t e s-F i s c h e r Ferenc, u pénzügyi tárcát R c m é n y i-S c K n e I 1 c r Lajos, a földmüvelésügyi tárcát gróf Teleki Mihály, nz iparíigvi tárcát Kundcr Antal veszi át, aki megtartja a kereskedelmi tárcát is. Az igazságügyi tárcát T a s n a d i-N agy András vállalta, aki továbbra is betölti a pártelnöki tisztet. Vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Teleki Pál, honvédelmi miniszter pedig B a r t h a Károly altábornagy és helyet foglal a kormányban, mint tárcanélküli miniszter: Jnross Andor. A miniszterelnök ezután köszönetet mondott Sztranyavszky Sándornak, Born e m i s z a Gézának, M i k e c z Ödönnek és R a t z Jenőnek, akik megosztották vele oz utolsó hónapok keserves gondjait. Majd hangsúlyozta, hogy sohasem kereste a népszerűséget, mindig az őszinteségre törekedett és ezt fogja tenni a jövőben is. Ezért beszélt nyíltan a párt előtt is, bizva abban, bogy a párt helyes érzésekkel meg fogja találni a követendő utat a mai történelmi időkben. A miniszterelnök szavait általános tetszés követte, majd Sztrnnvavszky Sándor után V á r a d y László, T a h y László. Szeder Ferenc, Hunyod i-V a s Gergely, Shvoy Kálmán, Bánság by György és V é g v á r y József szólalt fel. A felszólalásokra lmrédy miniszterelnök adott rövid választ. Ezután a párt , bizalmat szavazott o miniszterelnöknek. A szavazás során csupán T a h v László, Farkas Elemér és Móndv Sándor szavazott a bizalmi nyilatkozat ellen. Ezzel a pártértekezlet véget crt. Rátz Jenő nyilatkozata Budapest, november 15. Vitéz R á t z Jenő bonvédelmi miniszter a következő nyilatkozatot tette: Az T938-as év ősze nagv örömet hozott mindenkinek — Most már nyugodtan vásárolhat a család minden tagjának, mert itt az i d e j e, a jó meleg pulóver, harisnya, fehérnemű, kesztyű, sál cs egyéb téli cikk beszerzésének. — Mindezek, ben pompás választékkal szolgál az EXCELSIOR HARISNYA HÁZ Szeged, Tisza L. kürti t 4 2 b. ..Nemzeti Takarékosságra" is. — Távozásom nincs összefüggésben a tnai politikai helyzettel. Elhatározásom korábbi keletű és azt annakidején már közöltem n miniszterelnök úrral és részletesen meg is indokoltam. A külpolitikai eseményekre való tekintettel akkor nem tartottam helyénvalónak távozásomat. Franciaorszátj nem enged át gyarmatot Németországnak Paris, november 15. Daladier miniszterelnök megbeszélést folytatott Bon ne? külügyminiszterrel. A Temps értesülése szerint a két államférfiú az időszerű nemzetközi kérdésekről, elsősorban Németország gyarmati követeléseiről tárgyalt. A Journal dcs Debats jelentése szerint a megbeszélés befejeztével Bonnct külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország semmi esetre sem hajlandó belemenni francia gyarmati területek átengedésébe, —oOo— Anglia és Amerika tárgyalást kezd a zsidókérdés ügyében London, november 15. Angol diplomáciai körökben valószínűnek tartják, hogy a közeljövőben London és Washington közölt a Zsidókérdésben eszmecsere indul meg, -oOo— i Anglia és a német tüntetések Berlin, november 15. Az angol lapokban megjelent támadások ellen a német sajtó erélyes hangon tiltakozik. A berlini lapok kijelentik, liogy az angoloknak nincsen joguk erkölcsi kioktatásban részesíteni Németországot. A „Berliner Tagrblatt" azt hangoztatja© Anglia sokkal helyesebben tenné, ha mindenekelőtt saját házatáját hozná rendbe és gondoskodna a palesztinai arabok jogainak érvényesítéséről. Németország — irja — egyszer és mindenkorra meg akarja oldani a zsidókérdést és ebben senki sem akadályozhatja meg, annál kevésbé, minthogy a megoldás kizárólag törvényes keretek között és törvényes eszközökkel megy végbe. A „Völkischer Beobachter" arról ír, Kogy Németországban csak néhány óra hosszat tüntettek a zsidók ellen, anélkül azonban, hogy akar egy zsidónak egyetlen hajszála meggörbült volna. Ne akarjanak az angolok — irja — mindenáron Németország nevelői lenni.