Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-13 / 248. szám

D £ L MAGYARORSZÁG Vflsnrnap, 1938. november 13. Gyermek, nót és féritt jól vcfíet. mert vdlaaxtftUunb b rt * é n #» a Habselyem és egyéb íehérnemíiek Pollák Testvéreknél Széchenyi-tér 17. »z. Unió tar. Csekonies-uces 6. ez. Kalász tair. aspirációi vannak. És nem lehet elnyomni többé. Győzött a I'rágui Magyar lllrlap! A HIT MAGVETÉSÉ A csch kormány kénytelen a megindult sajtókampány nyomására megszüntetni a cenzúrát. Csupán uzzal terrorizál — elég siirüo bizony —. hogy az államrendlörvény paragrafusait szegzi a sajtónak és elkoboztatja a lapokat. I)e most már ezzel se lehet többe irtani a magyar bit raagveMáét. A mindsürübben ismétlődő elkobzások okából azonban kénytelen lesz a lap ismét álarcot kótni arca elé. Utasitást kapok, hogy a budapesti hírszolgálat nc élezzeu előtérte politikát. Térjünk átmenetileg a lei-ó és hongulatriportázsra. Egymásután jönnek ekkor városföldrajzi, művészettörténeti olyan riportok, amik r&szleu lendülctleirást •adnak a magyar városok kulturális és gazdasági növekedéséről, illetve magyar törtéreimi emlékezéseket sorolnak elő régi épületek, múzeumlátogatások leírásában. A cseh gyanú mégse fii cl. Mógravaszabbat kell produkálni, hogy a „megtért tékozlót" viszszusimogathassa magát a prágai kormányszerctetbe, hogy megosöndesüljön a nekicreszkedett magyur uujtóüldözés. EGY HÍRES HÚSVÉTI nARMASRIPORT Gaál István szerkesztő Pestro Jöd. Két utasítással. Husvétkoz vagyunk közel, érdekes és gyanuterelő húsvéti riportot beszél meg. Békeriportot. össze fogjuk hangolni a monarchikus bécsi mult, a magyar Jelen és a cseh jövő vonatkozásait. Három parallel riportképet Írunk: a bécsi Buráról, mint ahol megbujt a csehszlovák állam keletkezési lényege; Gödöllőről, amelynek tragódiújában kialakult a csehszlovák államiság és Lana-ról, Masarvk zúszlódiszes elnöki rezidenciájáról, ahol diadalt kapott a cseh állami kiteljesülés. Elmondta Gaál István szerkesztő, hogy Erdélyi Arpúd már el is utazott Bécsbe. Az én feladatom Gödöllő lesz. A lap pár nappal húsvét előtt szabályszerűen be is jelenti j többoldalas hatalmas riport-hármusparullclt. Mindenki felfigyel rá. A Felvidék nem tudja, mi ez megint. A prágai kormány azonOan — ismét lépre megy. Húsvét, ötvenhat oldalas újság. Béke! arányok. Világcikkek egész sorozata. Eredeti írások francia, angol, amerikai, román, szerb és — nngvar politikusok tollábó'. Pontos tükörkép sz nkkori — 1021. évi — világpolitikai helyzetről. Aztán szines, crckes riport Parisról, szinházi kép Európa valamennyi nagyvárosából. Politika, színek, pillunatrajzok, külön irodalmi melléklet. Hatalmas újságanyag. Amelynek pompás szerkesztői tudással megcsinált centrumában: a Naicy riport. A bécsi mult. A gödöllői tragédia. A lanai kiteljesülés. A célt a — külsőségekben elértük. A „nagy riport" igen szépen volt felszervirozva. Azonban n bárom riportot irö három ujságiró — magyar volt. Bajt isinált. Erdélyi Árpád Bécsben beletévedt a Burg magyar emlékeibe, megáilt és megesurgatti könynyeit a Hibsburg-bünök emlékei közt, dc lelkendezett a szépcmlékek előtt. Megjelenitett ugyan képeket JT. Mátyás koráról Is, elmondta, hogy bolond alkimista volt ez nz uralkodó, aki — taián épp ezért — a prágai Hradslnba vonult cl tudós udvartirtásával — aranyat epekedni. Én Gödöllőn jártam. Százéves rajzot Írtam onnan a Grassalkovirh-kastély történelméről. Ferenc Józsefről, Erzsébet királyasszonyról és könnypergrtő kronológiát arról, hogy ott ment végbe a magyar összeomlás, onnan hajtotta világgá Károly kirólvt és királyi családját a fékefoldott forradalom. A lánai riport meg . . . Hát ez volt a légvárte'enebb U-óndes, jajgató*. Elsiratta a 'áoai kíiitélv/á'-zló sz.éinek < rodi diadallobogásában a szétesett magyar történelmiséget. Megpanaszolta a fényes berendezés leírásában a szürke magyar trianoni jövőt. Későn vették észre a „nagy riport" igazi arcát. Már bcleszántott a felvidéki magyar lelkekbe a bécsi Burg, a gödöllői tragédia és a lánai vigasztalanság . . . Husvct után jutott végrehajtásra a prágai ügyészség — elkobzási pnranrsu. Mindössze néhány darab szerkesztőségi házipéldányt tudtak csak lefoglalni, „CSEHSZLOVÁKIA ELSŐSZÁMÚ KÖZELLENSÉGE" A vigyázás azonban megkezdődött. A Prágai Magyar Hirlap lett Csehszlovákia titokban deklarált elsőszámú közellensége. Nyomasztó zaklatások, az előzetes figyelmeztetések sora rsönücsitettc el a „nagy riportot" követett kacarászást. Szinte megakadt a munkafolyamat is a szerkesztőségben. Egyidőre elhalkult a budapesti tudósitás is. Uapbetilfástól lehetett tartani. Dc ugyanakkor ébren kellett fogni a lankadásra mindig hajlamos felvidéki magyarságot isi Gaál István szerkesztő Ismét Pestre jött. Ismct bravúros utasítással El kell bujtatni az — irodalomba a magyar mondanivalókat! A Prágai Magyar Hirlap ugyanis pompás novellákat adott naponta. Hát ezeket oz obligát trodnlmiságokat nem figyelte a cseh Őrködés. Irio rejtőzzék most az a kemény tcstvérmarok, -amely kézenfogja a megkínzott, uehéz trianoni igasorsot vonszoló Felvidéket . . . Ebben az időben kizárólag lelkesítő történelmi és népi tárgyú novellát irattam-vettem. Ebben a* időben a Prágai Magyar Hirlap politikája a —« novella volt. És igy tovább. Esztendőkön keresztül. Bujtatgatva a vigasztalást, viaskodva a cseh kormánypénzen létesült uj magyar újságok konkurrenciájávai, destruálásával. Közben pedig — a felvidéki magyar politika nehéz kiszolgálása melleit — megnevelni és ószszeterelni a magyar irodalmat: Mécs Lászlói produkálni, e,kkorn magyar költői! Akit kezdő utjain a Prágai M-^-var Hirlap biztatgatott, bátorított és adott korlátlan teret a kibontakozásának . . . * Hát cz a Prágai Magyar Hirlap, aki személy volt, testtel, szívvel, agvgya] élő és dolgozó Valiki, aki ugy halt meg a Felvidék diadalmas vlszszacsatolásával, hogy legjobban teljesítette éí egészen befejezte hivatását. Rndnny Oszkár. diktál az ész ? R buioe legyen Kertészi« Hálószobák, ebédlők, kombinált-, modern- és stílbútorok nagy választékú állandó kiállítása és legelőnySsebb beszerzési helye Kertész Sándor mdipari bútorcsarnoka. Feketesas ucca. KQIfin bu torbemutaló a K'nuzál téri Wagner kelengveOzlet mellett SZERKESZTŐ UR KÉREM: A CSAPOS BELESZÓL... (A Délmagyarország legkülsőbb munkatársától). A szerkesztőségben mindenki nyilatkozatokat gyűjt. Mindenki intervjut kér mindenkitől — a Felvidékről. Hát hogyisne! Nagy-nagy valami ez, mert olyan dolog, amilyen még sose történt velünk, amióta élünk: visszakaptuk a Felvidéket, vagy legalább is egyrészét. Mindenki örül, természetcsen én is, de örömöm nem teljes, mert nekem nem jutott nz intervjukból! És ez nem járja Szerkesztő Ur kérem, mert én is szeretnék nyilatkozatokat kérni, elvégre — én is szeretnék tenni valamit a Felvidékért... Belátom, Szerkesztő Ur kérem, hogy én nem mehettem el nyilatkozatért a Professzor Úrhoz, mert miatta Kelteit otthagynom a Ferenc Józsefet, mármint az egyetemet, ugyobár ,amint tetszik tudni, nadc ezt hagyjuk . . . Hanem egész nyugodtan elktifdhetelt volna ngem a nép köze, a nép egyszerű gyermekei közé. Hallottam például, mikor tegnap a Szerkesztő Urék beszélgetésébe „a csapó* beleszólt". És ezt nem mókáitól mondom, de csakugyan igy vin, persze azt sosem teccik észrovenni, mikor én szemfüles vagyok . . . Bocsánat, nem azért mondom, de ne tessék lenézni a csapost, mert ő nagyon okos ember. Azt mondja például tegnap, amikor Szerkesztő Urék a szlovák kérdésről beszélgettek, hogy uszongya: egyszerű dolog az egész, ő ad gy tippet, amivel a tótok )t haza tehetne édesgetni. A Szerkesztő Urék nem hallgattak rá cs ő sértődötten távozott, én utána mentem a söntésbe és megkérdeztem töte, hogyan gondolja a dolgot? Mire ő kifejtette, bogy a tótoknak, akik mindig belőlünk éltek, munkát kell adni. Például be keltene törni ht össze* ablakokat, bogy aztán az ablakos tótokkal meg lehessen csináltatni . . . Ennek aztán meglenne az a baszna is — mondta —, hogy legfeljebb röhögne kicsit néhány ur . . . Azért pedig ne tcs?ék haragudni Szerkesztő Ur, hogy soraimmal zavartam, de már most tessék megígérni, hogy a legközelebbi visszacsatoláskor reám is teccik bizni intervjut. Tisztelettel leghűbb munkatársa: ász. Ha esfe zárla Kapuit a rádióhtállifás Az Iparcsarnok bejáratán át sürii sorokban keresik fel a szegediek, az Orion—Tungsram gyárik által rendezett nagyszabású rádió é.s világítástechnikai kiállítást. A kiállítás rövid idő alatt valóban a város jelenlegi szenzációjává nőtte ki magát; s a közönség nagyrésze már megtekintette azt. Sokan voltak, akik vl«zszatértek és többször is felkeresték a bemutatót, annyira megnyerte tetszésüket. A varos iskoláinik tanintézetei testületileg keresték fel cs tekintették meg a kiállítást. Több oldalról merült fel kívánság, hogy Orion—Tungsram kiállítást hosszabbítsák meg; ez azonban nem tehetséges, miután az anyag már más városban van határozott Időre lekötve. Igy a kiállitás véglegesen bezárul ma este, s ezért érdeke mindenkinek, hogy amennyiben azt még nem kereste volna fel, ugy ina okvetlenül tekintse tneg. Belépés egész nzpon át este nyolc óráig. Belépődíj nincs. tlnnijatii Sándor: Nemes ícisi peímaguarországftölcsönhöiHjvfár