Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-01 / 237. szám

DÉLM AGYflKORSZAfi Kedd, 1938. nov. 1. Polilikai napilap XIV. évfolyam 237. sz. Halottak napja ~ föltámadás hite Talán még soha nem vált annvira szem­mel láthatóvá és kézzel foghatóvá, hogv a győző és legyőzött államok közötti kül­lönbség tökéletesen megszűnt, mint most, amikor Németország' és Olaszország kezébe van letéve a magvar-cseh területi vita el­döntése. Husz évvel ezelőtt Németország sorsa fölött éppen ugv döntöttek, mint a mienk fölött, meghallgatás nélkül az előre elvégzett, előre elalkudott vérdiinak megfe­lelően. A legvőzött. lefegyverzett, kifosztott, gazdasági ereiében megtört, ióvétételi fizeté­sekre és szolgáltatásokra kötelezett Németor­szág ma döntőbiráia lett az egvik ..győző" államnak, a cseh köztársaságnak. Az utol­sókból lettek az elsők és az elsőkből lettek utolsók, a győzőkből legyőzöttek lettek s a legyőzőitekből győzők, — annyit fordul a kerék lefelé, mint fölfelé. Törhetetlen hittel kell biznunk Német­ország támogatásában. Nemcsak a közös mult közös szenvedései alapján, nemcsak az­ért, mert hűséges bajtársai voltunk a nagy háború idején, amikor nyernivalónk nem volt, de mindent elveszthettünk, (el is vesztet­lünk), bajtársi hűséggel állottunk az utolsó puskagolyóig és az utolsó konzervdobozig Németország mellett. A világháború utáni politikai helyzet újra Németország mellé ál­lított bennünket s nz utolsó évek egész törté­netét kellene megismételnünk, ha ennek a baráti viszonynak minden fázisáról meg akarnánk emlékezni. De ugyanez a viszonyunk 01 a s z o r ­s z á g g a 1 szemben is. Számunkra Olaszor­szag jelentette az európai ut megnyílását, amikor a háború szerencsétlen félreértései s irgalmatlan testvérharca után újra kerestük a régi barátság emlékeit Olaszországban. So­ha még nem volt arra példa, hogy háborús országok olyan tökéletes módon el tudiák felejteni a közös sors veszteségeinek emlé­két, mint ahogy mi és ahogy az olasz nép tudtuk és akartuk elfelejteni, hogy egymás­sal szemben állottunk a legvéresebb és leg­hősiesebb küzdelmekben. A háború befejezése nem hozta meg az olasz remények teljesülé­sét, a mi reményeink kisdedeit pedig sor­sunk Heródese gyilkolta le. Amikor Olaszor­szág ellen ötvenegy állam vonult fel, m i a k­lor is kitartottunk mellette. Búzánk, jószá­gunk számára először Olaszország nyitotta meg határait. Az olasz-magyar barátság ki­állottá már nz idők próbáját s Mussolini soha nem titkolta azt az akaratát, hogy erős Magyarország állhasson talpán ezen a vajúdó földrészen, mert a magyar népnek joga van az élethez és joga van ahhoz, hogv elszenvedett igazságtalanságai orvoslását kérhesse cs sürgethesse." S amikor most Németország "és Olaszor­szág döntik el. hogy mit kapunk vissza ab­ból, ami a mienk volt s ami lélekben a mienk maradt, nem kételkedhetünk abban, bogy hatalmas, sulyos szavú barátaink ki fognak állani a magyar igazság mellett. Né­metország nem felejtheti el. bogy a szenve­dések és megaláztatásoknak milyen poklán kellett keresztülmennie, amikor busz évvel ezelőtt azok, akik a világ urainak hitték ma­gukat, megszabták gonosz könyörtelenséggel n német népnek és ném°t sorsnak feltételeit. A biró, aki mások bűne felett ítél, nem tud ja, hogy mi a büntetés, mert soha egyetlen órára nem érezte a börtön szégyenét, gyalá­zatát és szenvedését. De Németország tudja, mit jelent az, amikor mások döntenek éle­te és sorsa felett s mások jelölik ki orszá­gának határait. Nem kell félnünk, ellenkező­leg: minden okunk meg lehet a komoly, gyökeres bizakodásra, — az nem lehet, hogy Németország ne lássa a legyőzött, kifosztott, megalázott, megcsonkított Magyarország ősi jussát és elolkudhatatlan igé­nyeit. Látjuk azt a buzgó, törtető készsé­get, amit a mai cseh kormány fejt ki a né­met szimpátiák megnyerésére, de újra azt mondjuk, nem kell félnünk, mert a mi háború előtti, háború alatti és háború utáni szövet­ségi hűségünkkel és bajtársi helytállásunk­kal még sem lehet talán összemérni azt a húsznapos udvarlást, amivel a prá­gai kormány eseng most a német barátság­ért. Nem szabad kételkednünk abban, hogy a most következő események ragyogó próbatételei lesznek az irányunkba c-­zett s a magyarság által becsülettel és hű­séggel viszonzott barátságnak. S a halottak napja — végre busz év után, —- nemcsak a gyász sötét leplét fogja kibon­tani, hanem közelebb hozza hozzánk a f e 1­t á m adás hitét és valóságát. Most nemcsak azokra tudunk gondolni, akiket elsirattunk, hanem azokra is, akiket könnyes szemmel akarunk újra magunkhoz ölelni. Soha nem gondolunk annyit o/feltámadásra, mint haloi­tak napján és soha nem volt még hozzánk a feltámadás olyan közel, mint az Ur 1958. évének halottak napján. Drága halottaink győzelme lesz ez a reményt fakasztó, bitet ébresztő, föltámadást hozii halottak napja. Szerdán összeül Bécsben a döntőbíróság Csütörtökre várfák a döntést - Magyarország hala­déktalanul átveszi a visszaítélt területeket - Kedden utaznak B'éCsbe a delegációk Pozsonyban a visszacsatolt területek megszál­lásáról tanácskoznak a katonai szakértők Vasárnap jelentettük, hogy a magyar, majd a cseh kormány felkérésére Róma és Berlin elfogadta a döntőbírósági szerepet. A két kormány válasza vasárnap megérkezett Prá­gába és Budapestre, a döntőbíróság szer­dán ül össze Bécsben, Vasárnapi miniszter­tanács Vasárnap a miniszterelnökség és a külügy­minisztérium állandó készenlétben volt és amikor megérkeztek a válaszok, befejeződtek a miniszterelnök tanácskozásai, Imrédy Béla a Várba ment és jelentést tett Horthy, Miklós kormányzónak. Mire a miniszterelnök visszatért a Várból, a Sándor-palotában voltak a kormány tagjai. A. miniszterelnök először Kánya külügy­miniszterrel, R á t z bonvédelmi és Teleki kultuszminiszterrel értekezletet tartott, ez­után következett a minisztertanács, amely este fél 8 órakor ért véget. Szerdán: döntő tanácskozás Magvarország történetében ui korszak kö­vetkezik. Szerdán Bécsben összeül gróf Cia­no olasz cs Ribbentrop német külügy­miniszter, hogy meghozzák a döntést a Ma­gyarország és Csehszlovákia között fennálló vitás kérdésekben. A határozat azonnal vég­rehajtható lesz, mindkét vitában álló fél ki­jelentette, hogy feltétel nélkül aláveti magát a döntőbíróság határozatának. Minden jel arra mutat, hogy a nagyba'ál­mák külügyminiszterei a legrövidebb időn belül meghozzák a döntést. A két döntőbíró természetesen meghallgatja az érdekelt fejek külügyminisztereit is. Kánya magyar és Chwalkovszky cseh külügyminiszter Bécsbe utazik a tárgyalásokra. • • Összeültek a katonai szakértők Pozsonyban hétfőn összeültek a magyar és a csehszlovák katonai szakértők, hogy megtárgyalják a Magyarországhoz kerülő ha­tárvidékek kiürítésének módozatait. A megbeszélés után Prágában a következő hivatalos közleményt adták ki: — A magyar és csehszlovák katonai szak­értők hétfőn este 6 órakor Pozsonyban ösz­szeiiltek, luigy előkészítsék ama területek kiürítésének technikai részleteit, amelyek1 í az olasz-német döntőbíróság Magyarország­nak ítél niesr. A katonai szakértők munkáin mindaddig tart, amig az átengedett területek megszállása végetér. A ierületátvétel kérdései a miniszteri értekezlet előtt A Budapesti Értesitő jelenti: Ma déli 12 órától délután fél 4 óráig miniszteri értekez­let volt, amely a területátvétellel kapcsolat­ban felmerült igen sok irányú problémákkal foglalkozott. Rengeteg olyan kérdés merült Í

Next

/
Thumbnails
Contents