Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-11 / 219. szám

D 11 M A. G y a r? o p «s / a G Kedd, Szeptemberben 9 uj ügyvédei vellek fel a szegedi ügyvédi kamarába A jelentkező két zsidó vallású ügyvéd közül egyel se vehettek lel (A Uélmagyarország munkatársától). Az uj úgyvédi rendtartás az ügyvédeknek kamarai lajstromba való felvétele és ennek alapján ügyvédi gyakorlatok megszerzése tárgyában még semmi érdemi korlátozást nem tartalmazott. Az ügyvédi zártszám, n numerus clausus tekintetében a rendtartás csak annyiban rendelkezett, hogy bármely ügyvédi kamarának jogában áll minden év március 31-éig kérelmezni, hogy területére, vagy területén levő valamelyik ügyvédi székhelyre zártszám alkalmazlassék és ezt az országos ügyvédi tanács véleményezése alapján az igazságügyminiszter elrendelheti. Ennek a rendelkezésnek alapján folyó év elején ceaknem az iisszes vidéki kamarák kérelmezték területükre a zártazAm elrendelését, csak a budapesti, szegedi és miskolci kamarák, amelyek taglétszáma azonban jelentékenyen meghaladja az ósszes többi kamarák taglétszámát, foglaltak Állást a zártszám ellen. A felvételek tekintetében az uj ügyvédi rendtartás mégis azt az alaki, illetve időbeli korlátozást tartalmazza, hogy mig addig a kamarák választmányai minden ügyvédi oklevele alapján jelentkező ügyvédet azonnal vagy a legrövidebb időn belül felvettek a kamara lajstromába, addig az uj rendtartás szerint külön megalakított felvételi bizottság csak évento kétszer, január és julius elején tart ülést, amikor az előző félévben jelentkezett ügyvédek felvétele felett határoz. Ehhez képest azután az uj rendtartás életbelépése folytán 1937. juliusban már nem is lehetett uj ügyvédet felvenni, hanem csak 1938 január havában volt az első felvétel, amikor is a szegedi ügyvédi kamara a kamara területéről jelentkezett mind a 15 ügyvédet felvette tagjai közé. Az ujabb felvételeknek juliusban kellett volna történnie, időközben azonban életbelépett 'az úgynevezett zsidótörvény, amely szerint mindaddig, amig a zsidó ügyvédek létszáma meghaladja a kamarába felvett ügyvédek létszámának a 20 százalékát, az újonnan felvett ügyvédeknek csak 5 százaléka lehet zsidó. Az arányszám megállapításáig az igazságügyministter rendeletileg felfüggesztette a felvételeket és csak utóbb, szeptemberben vált lehetségessé az ujabbi ügyvédfelvétel. A szegcdi ügyvédi kamarában az arányszám akként alakult, hogy mintegy 500 kamarai tag közül körülbelül 110 zsidó vallású ügyvéd, ami 28 százaléknak felel meg. Ennek folytán mindaddig, amig cz a 38 Százalék 20 százalékra le nem C6Ökken, az újonnan jelentkezetteknek csak 5 százaléka vehető fel. A szeptemberi ügyvédfelvétel alkalmával 9 uj ügyvédet vettek fel a kamarába és igy a jelentkező 2 zsidó ügyvéd közül egyik sem volt felvehető, azok közül csak egy lesz felvehető akkor, ha a most felvettek együtt összesen 20 uj ügyvéd vétetik lel. Szinházjegyelőjegyzés a Bélmaavavovsxági-ieaxivodában. Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete Kiállításában, összeállításában és tartalmában kivételesen arlisztikus, szines és finom könyv Jelent meg uz Egyetemi-nyomda kiadásában. A könyv címe: Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete s összegyűjtve adja mindazokat a beszédeket és megemlékezéseket, amelyek a magyar parlamentáris rendszer óta legnagyobb kultuszminiszterünk életéről és munkásságáról elhangzottak. A könyvet Korulss Gyula képviselőházi elViok, a grór Klebelsberg Kunó Emlékbizottság társelnöke állította össze és Almássy Lászlónak, a képviselőház akkori elnökének uzzal a beszédével kezdődik, amelyet 19:t2 október 12-én mondott el Klebelsbergről a képviselőház ülésen. Báró Wtnssits Gyulának a felsőházban elmondott beszéde következik s nyomban utána Somogyi Szilveszternek, Szeged néhai polgármesterének, a szegedi közgyűlésen elhangzott búcsúztatóját olvashatjuk. A l'esten és Szegeden elhangzott beszédek közül kimagaslik Glattfclder Gyuláé, II óm un Bálinté, gróf Betlilen Istváné, Váry Alberté, Lázár Andoré^ Csengery Jánosé, gróf Széchenyi Káró hé és Schmidt Henriké. Korniss Gyula a Magyar Pedagógiai Társaságban búcsúztatta a i'így halottat, mig gróf Apponyi Albert újságcikkben méltatta a kultuszminiszter! székben nagy utódának hervadhatatlan érdemeit.. Bcrzevjczv Albert, a Magyar Tudományos Akadémiában, líekler Antal, az egyik legkiválóbb műtörténész folyóiratban, He rezeg Ferenc a Liszt Ecrcne-Táisususí em!ckünno|>én, 1'etri Fái o Testnevelési Főiskola szobrának leleplezésén —. cz volt az első Klebelsberg-szobor —, Scbuscbnigg a bécsi Collégiura Hungaricuuiban felállított szobor leleplezésén, József főherceg Szegeden, Kertész K. Róbert a Klcbelsberg-cnrlékbizottságban, Traegcr Ernő cikkben, Szent-Györgyi Albert „Gazdám emlékezetére" cirnü inegemlékezésébcu búcsúztatta és méltatta Klebelsberg Kunot. A rendkívül sok kultúrtörténeti dokumentumot magában foglaló könyv szegediek közül Schmidt Henrik egyetemi tanárnak és dr. Vinkler Elemérnek a temetésen elmondott búcsúbeszédét, llusz ti Józsefnek a kulturpolitikusról, Pásztor Józsefnek a publicistáról és Tonclli Sándornak Klebelsbergről és az alföldi gondolatról elmondott enilékbeszédét közli. Szegedi még a könyvben Szabó János elemi iskolai igazgatónak a rókusi állami elemi népiskolában tartott emlékünnepélyen elhangzott beszéde. Széki Tibornak a szegedi egyetem 1933 október lS-'kl dokloravató ünnepén elmondott emlékezése, Kovát s Ferencnek a szegedi egyetem emlékünnepén mondott beszéde, Kogutobvicz Károlynak és Szigcthy Vilmosnak a cikke. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, amely gróf Klebelsberg Kunó alapitása, finom kiállításban állított emléket ezzel a könyvvel gróf Klebelsberg Kunónak. Kötöttáruban taonaovobb választék, epéjz finomban is a fehévcéaiábíás ^ BOROSNUL „a Felvidék magyarsága" Kegprtowicz Károly egyetemi tanár előadása a szabadegyetemen (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn este nagyszámú hallgatóság előtt tartott szabadegyetemi előadást ,.A Felvidék magyarsága" címen dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár az egyetem bölcsészeli karának tantermében. Előadásának lényege egy döntő jelentőségű statisztikai tükörnek bemutatása volt, amelyből nyilvánvaló, hogy a wilsoni elvek szerint megmért magyar igazság automatikusan visszautalja birtokunkba a husz év óta fogvatartott Felvidéket, amelynek töretlen magyar nyelvterület sávja vau Pozsonytól Ugocsáig és feljebb is olyan domináns a magyar faji és nyelvi arány, amely nem tűrhet semmiféle taktikus cseh alkudozást. Kimutatta Kogutowiez professzor, hogy 8 Komárom— Rozsnyó—Kassa—Beregszász—Ugoesa területsávon, amely vastagságában északon felnyúlik a Nyitra fölötti tót etnográfiai demarkációig, Kassa fölött magába öleli az egész Szepességit, végül Beregszász—Ugocsa fölött az egész ruszin földet a történelmi magyar határig, tehát ennPk a hatalmas földrésznek 2500 községéből, illetve 907 ezernyi őslakosságából 81.3 százalék a magyar, 6 százalék a német, 7 százalék a geográfiai és gazdasági okból idcesö tótság és 4 százaléka a rutén. Az arány természetesen csökken, ha ezt a területet nz országba beolvasztva állapítjuk meg. Az uj cseh állam csak a magyar sáv visszacsatolása után sem volna államképes. Gilisztavékony áliamtesle olyan hosszú Prágától a mai ruszin határig, mint Prágától London, viszont területi szélessége több helyen alig éri el az 50 kilométert. A ruszin vidék leszakadását geográfiai okok is sürgetnék. Nem tudna az anyaország Ruszinszkóvaj gazdasági összeköttetést fenntartani a vasutvonalak elvesztése • miatt. Kogutowicz professzor nyomatékosan megállapította, hogy ezeket az etnográfiai, földrajzi és gazdasági okokat most már figyelembe kell venni, ezek szerint a Felvidék magyar teste és a történelmileg el se tagolható ruszin föld nem maradhat tovább cseh allamkerethen. A professzor világos eJőadásának nagy, lelkes sikere volt. Eíes viták a makói képviselőtestület hétfői közgyűlésén (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Makó képviselőtestülete hétfőn délután tartotta októberi közgyűlését. Napirend előtt Nikclszky polgármester lelkes szavakban emlékezett meg a Felvidék magyar területeinek visszacsatolása érdekében most folyó tárgyalásokról. Hagymavitával indult a közgyűlési tanácskozás. II Szabó Imre hosszasan foglalkozott a hagymaegykez működésének bírálatával. Szerinte a hagymaegvkéz nem tudja az elhelyezési piacokat maga biztosítani. Fricd Ármin megállapította, hogy a lngymaellenőrző bizottság nem ugy teljesíti kötelességét, liogy munkájával a termelők meg lehelnének elégedve. Nagy Gy. Mihály is élesen bírálta az ármegállapitó bizottság működését. A támadásokkal szemben a bizottság működését Diós Ferenc védelmezte. Igen éles vita folyt II. Szabó Imre és Nikclszky polgármester között, a közgyűlés végül is a panaszküldöttségbe beválasztotta S. Bálint Györgyöt, Erdélyi Antall, Diós F'erenret, Nagy Ernőt, Biró Sándort, II. Szabó Imrét és Nagy Gv. Mihályt. Hosszabb vita folyt Bandet Nachmann állampolgársági ügyéiben. Strausz Salamon és társai hagymrtkereskedök garancialevelet adtak a városhoz arról, hogy az illető soha nem fog a város ellátására, vagy segélyére szorulni. Dr. Török István ügyvéd a községi kötelékbe való felvétel ellen. Kotroczó József és Löyvenbich Benedek a felvétel mellett beszéltek. A közgyűlés vé.gül is kimondotta, hogy felhívja a kérelmezőt, igazolja frontharcos mivoltát. A jövő hónapban megtartandó Képviselőtestületi tagválasztásokra az igazoló választmányba beválasztották dr. Galamb Sándort cs Kotroczó Józsefet.