Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)
1938-10-08 / 217. szám
D Él MÁT, yAPOPWÁG Szombat, T95ff. október ff. Vita a városi kertészeti fiicmröl, a baktói Öntözd csatornáról és a tisztviselők szabadságáról a pénteki klsgyülésén Dr. Bereci^ János emléke (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délután 4 órakor ült össze a város kisgyülése, hogy letárgyalja ?taját tárgysorozatát és előkészítse a szombat délután kezdődő közgyűlési tárgysorozatot. Az elnöklő vitéz dr. Imecs György főispán bejelentette, bogy szomorú kötelességet kell teljesítenie, amikor a kisgyűlés egyik kimagasló tagjának haláláról kell megemlékeznie. A kisgyűlés tagjai állva hallgatták végig a főispán beszédéi, aki meghatottságtól elfogódott hangon a következőket mondotta: — A ma reggeli lapok bő tudósításai Is azt mutatják, hogy dr. Beifcz János Szeged város törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének tagja, nagv ember volt. Bár csak 11 évig élt ílt Szegeden közöttünk, ez alalt a 11 év alatt nagy tekintélyre tett szert, mert Berecz János nemcsak az egyetem női ktinikijának volt igazgatója, hanem részt kért a maga részérc az élet legkülönfélébb területeinek munkásságából és mindenütt mint egész ember állta meg helyét, mindenütt igvekczett a városért, a város lakosságáért dolgozni. Vezető szerepet játszott, megbecsülték és é^intén szeretlek. Indítványozom, hogy emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében örökítsük meg. A kisgyűlés tagjai néma csendben hallgatták végig a főispán emlékező szavait, aki néhány niísodperces szünet után bejelentelte, lingv az egyik kisgvülcsi tagság megszűnésével megüresedett belvre a soron következő póttagul. Wagner Gyulát hívta be, akit szeretettel üdvözölt. ^ Ezután rátértek* a tárgysorozatra. Dr. Ordiigh Lajos fanársnok ismertette a tárgysorozat első hét pontját, amelyekben különféle városi szállítások bérbeadását javasolta a polgármester a legolcsóbb aiánlaltevóknek. A főispán névszerinti szavazást rendelt el a polgármesteri javaslatokra és megállapította, hogy a kisgyűlés egyhangúan fogadta el a szállítások bérbeadására vonatkozó JiOlgármesleri javaslatokat. Csonka Miklós referálta el a tárgysorozat következő 22 pontját, amelyekben különféle ingatlan megvételéről, majd épitésí engedélyek kiadásáról volt szó. A k>sfrvii'és névszerinti szavazással egyhangúan fogadta el a polgármesteri rióterjesztéseket. Mindössze a tárgysorozat 23-dik pont iánál, amely szerint a város a bak tói földiéből 54 hold területet átenged a városi kertészet részérc magtenyésztés céljaira, állt fel dr. Dettre .Tános és indítványozta, hogv miután a nolgármestcri javaslat nem tartozik a kisgyűlés elé, mert a kertészetet városi üzemmé kívánja átalakítani, kéri a ktsgyülést, hogy a polgármester indítványát vegyék le a napirendről. Lettre felszólalására T'álfy polgármester rá fos/ólt és kijelentette, hogy a városi kertészet részére. 160.000 pengő volt évekkel ezelőtt a költségvetésbe beállítva, inost pedig mindössze ,'tő.OOO pengő szerepel ezen u címen, holott a közönség igénye a városi kertészeltel széniben nemhogy esőkként volna, hanem ellenkezően, az igények állandóan fokozódnak. ITgy látta ezt a fokozódó igényt kielégíthetőnek. ha a városi kertészetet anyagilag rentábilis üzemmé lehet tenni, anélkül, hogy ártanának vele a többi kertészeknek. Ez Pedig csak tigv lehet, ha a kertészet mactermésztésre tér át. Ezért kéri a kisgVülést, hogv javaslatát fogadlak el és ezzel n javaslattal terjesszék a közpvülés élé. indMvánvát.' A kísgvűlés a polgármester előterjesztéséhez hórzáiártilt. Rövid vitát provokált n bakiéi városi földeknek öntöző munkások kiképzésérc való átengedése. A polgármesteri javaslat ugyanis UöfV szól, hogy kérjen a város az államtól 50.000 pengő államsegélyt öntöző munkások kiképzése céljaira és ha ez a pénz megérkezik, akkor a baktói városi földeken létesítsenek öntöző csatornákat és tanítsák meg erre a baktói és somogyitelepi lakosokat, illetve azokat, akik az öntözésre át akarnak térni. Szivessy Lehel kérdezte meg először a polgármestert, hogy tulajdonképen milyen célt szolgálna ez az öntözés és amikor Csonka Miklós tanácsnok kifejtette az öntözés fontosságát a kisbérieteknél, elfogadta a javaslatot. Kiss Ferenc azt hangoztatta, hogy ez az öntözés tulajdonképen bolgárkertészetet jelentene, de arra kellene megtanítani a mi magyar testvéreinket — mondotta —, hogv reggel 3-tól este 10-ig foglalkozzanak a földdel, ugy mint a bolgárok, de ha ezt nem csinálják, akkor az egész öntözési rendszer nem ér semmit. Egvébként is, miután az 50.000 pengős államsegély megérkezéséhez van kötve ennek az egész javaslatnak a sorsa, ő elfogadja a javaslatot és maid ha megérkezik^ az államsegély, akkor foglalkoznak vele bővebben. Hozzájárult a kisgyűlés alioz, hogy a tápéi olvasókör részére átengedett területen tejgyüjtő állomást építsenek és ezen a város földön épült épület az olvasókör tulajdonába maradjonNéhány építési engedély kiadása után dr. .lobba Fülöp tb. aljegyző kérelmét referálta dr. Katona István tanácsnok. Jobba azt kérte a kisgvüléstöl, hogy november 24-töl julius 24-ig engedjen részére fizetéses szabadságot, mert tüzoltótiszti tanfolyamon vesz részt és erre az időre szavazzon meg részére a kisgyűlés 2200 pengő segélyt. A polgármester iavsolta. hogv a kisgyűlés engedélyezze a 7 hónapos szabadságot fizetéssel és ad ion havi 100 pengő segélyt. A főisnán szólt hozzá ehez a polgármesteri javaslathoz és ki ielentette, hogy meg kell gondolni, hogy a város pénzéből segélvt kapjanak azok a kistisztviselők, akik saját maguk továbbképzésére tanfolyamra mennek. •Réo-óta tapasztalja, hogy tetemes összeget tettek ki ezek a segélvek, nem szól a szóban forgó kérelem ellen, de meggondolást ieényel az. hogv ezt a rendszert fenntartsák. Kéri a polgármestert, fontolja meg, hogv kinek ad seűélvt és csak akkor iavasoüa, ha a város érdeke kivánia. A kisgyűlés elfogadta a polgármesteri előterjesztést, de Pálfv maga kérte. hogy ezt a kisgyülési határozatot terjeszs/ők fel a belügyminiszterhez jóváhagyás céljából. Ezután javasolta a polgármester, hogy Geller Józsefet és Rasohke GvUlát Szeged város kötetekébe veave fel a kisffvfttés és 100— 100 neuső illetéket róiion ki ráiuk. Geller József az uiszeuedi kendergvár iffaz^tóia, magyar állampolgár, de még csak két éve van Szegeden. A lörvénv szer'nt kivételes esetben néervévi hetvbenlakás nélkül is mev°dhaió az illetőség és Geller esv nagv iparvállalat vezclőie. ingattana is van Szegeden. A nole,ármesteri előteriesztés a kérelem teliesilését javasolta mindkét esetben. A kisgvülés a polgármesteri előterjesztést elfogadta. Ezután M'KálvWv TóstIó ih. alicn^ző kérelmét tárgvatták. aki 'NVt pengő tanittmánvi segélvt kért. de a polgármester a kérés elutasítását iavasnlta- A tosgyütes iw határozott. Javasolta a PoLránrtester. ho«v Andor Zstemond volt szinigaz<*ató tartozását, arnelv 11.916 pengő 57 fillért tesz ló. terültek, mert Andor Zsigmond pndanesfre költözött és a V[. kerületi elöljáróság véleménye szerint havi 80—100 nengő jövedelemmel ren^ke/ik. A kisgvülés elha'órOz'a. hogv a nyilvántartásból kiveszi Andor Zsigmond tartozását, dc figyelni fogja további életét, illetve a számA Janik-vendéglő (SZENT ISTVÁN-TÉR) értesiti a n. é. közönséget, hogy minden csütörtökön és szombaton a híres marosvásárhelyi módra készült FLEKKEN és VARGABÉLES. Más napokon is kitűnő választékos vacsorák. Elsőrendű fajborok. A tizféle kávéfajtából főzött feketénk fogalom. Asztalrendclés 16—19-es telefonon. Szives pártfogást kér: marosvásárhelyi BARABÁS SÁNDOR vendéglős. vevőség tartsa nyilván azt az időt, amikor a tartozás Andor Zsigmondon esetleg behajthatóvá válik. Ismét átengedi a kisgyűlés a Püspökbazárépületben lévő helyiségét az Orszápos Gyermekvédő Liga részére azzal a kikötéssel, hogy az adót meg kell fizetni. A tisztiorvos javasolta, hogy Koltay Ernő és Bárczi Kálmánné részére 3—3 hónapi betegszabadságot engedélyezzen a kisgvülés. — Talán nyugdiiba akarnak menni? — kérdezte Körmendy Mátyás. Élénk derültséget keltett Körmendy közbeszólása és hoZzá járultak a háromhónapi betegszabadság engedélyezéséhez. Végül Rtersi Béla tb. tanácsnok előterjesztette Csányi György irodai segéderő kérelmét, aki hathónapi időtartamra fizetésnélküli szabadságot kér, mert — álképzőtnufolyainra' megy. , — Átképzőtanfolyam? Ugvan mí akar lenni? — kérdezte az ogvik bizottsági tag. — Talán polgármester, — válaszolt rá valaki az asztal niásik végéről. Ezzel a derűvel végződött a kisgyűlés tárgysorozata és utána áttértek a szombati közgyűlés előkészítésére. osziáiysorsf eo VBK ! I. oszt. húzás október 13—18 Osváth főárusitónál ETffjES: Tábor-u'ca 3. szám. Városi adóhivatal épület. fl fasiszta nagytanács zsidórendelete Róma, oklóber 7. A fasiszta nagytanács éjszakai ülésén uj határozatokat hozott. A nagytanács kimondotta, hogy megtiltja a vegycsházasságot tisztavérü olasz és zsidó, továbbá hamidita, negroid és más nem árja fél között. Nem tariozuak elhagyni Olaszországot azok a bevándorolt zsidók, akik 60 cvefenél idősebbek és azok, akiU olasz nőt vettek felcaégiil. A nagytanács értelmezése szerint zsidóuak számit az, akinek szülei zsidó származásúak, —> akinek atyja zsidó, anyja külföldi —, a keverékek, akik zsidónak vallják magukat. Ncni tekintendő zsidónak az, 'aki a vcgyesházasságból származik, dc a mull év október l-o elölt inás vallásra tért át. Olasz iskolába járhat olyan zsidó tanköteles, akinek atyja a négy legutóbbi háborúban — tehát Libiában, a világháborúban, Abcssziniában, vagy Spanyolországban — harcolt és elesett, ezeknek a háborúknak egyikében önként jelentkezett harctéri szolgálatra, az ellenség előtti hősiességével kltünfetté magát, hősi halált halt a fasiszta [orradalomban, a fasiszta uralom átvétele atkilmával a fasiszták oldalán megsebesült, 1922. elölt tagja volt a fasiszta pártnak, vagy résztvcll l'iunie megszállásában. Azok a zsidók, akik ezek egyike olá sem tartoznak, nem lehetnek a fasiszta párt tagjai, nem lehet tulajdonukban 50 hektárnál nagyobb kiterjedésű ingatlan, nem lehetnek tulajdonosai, vagy üzletvezetői olyan cégnek, iparvállalatnak, amely száz alkalmazottnál többet foglalkoztat. Ezek a katonai szolgálatból háborúban és békében ki vannak zárva. A nagytanács döntése értelmében tilos zsidóknak Olaszországban letelepedni és a nagytaná-s elrendelte a nera kívánatos elemek kiutasítását A fasiszta nagytanács elhatározta »Zt is, hőgy európai zsidóbevándorlok letelepedhetnek Abeszszínia bizonyos területein még ezután meghatározandó esetekben, további kivételekről az ezután alakítandó külön bizottság íog határozni.