Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-08 / 217. szám

D Él MÁT, yAPOPWÁG Szombat, T95ff. október ff. Vita a városi kertészeti fiicmröl, a baktói Öntözd csatornáról és a tisztviselők szabadságáról a pénteki klsgyülésén Dr. Bereci^ János emléke (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délután 4 órakor ült össze a város kis­gyülése, hogy letárgyalja ?taját tárgysoroza­tát és előkészítse a szombat délután kezdődő közgyűlési tárgysorozatot. Az elnöklő vitéz dr. Imecs György főispán bejelentette, bogy szomorú kötelességet kell teljesítenie, amikor a kisgyűlés egyik kima­gasló tagjának haláláról kell megemlékeznie. A kisgyűlés tagjai állva hallgatták végig a főispán beszédéi, aki meghatottságtól elfogó­dott hangon a következőket mondotta: — A ma reggeli lapok bő tudósításai Is azt mutatják, hogy dr. Beifcz János Szeged város törvényhatósági bizottságának és kis­gyűlésének tagja, nagv ember volt. Bár csak 11 évig élt ílt Szegeden közöttünk, ez alalt a 11 év alatt nagy tekintélyre tett szert, mert Berecz János nemcsak az egyetem női ktini­kijának volt igazgatója, hanem részt kért a maga részérc az élet legkülönfélébb területei­nek munkásságából és mindenütt mint egész ember állta meg helyét, mindenütt igvekc­zett a városért, a város lakosságáért dolgoz­ni. Vezető szerepet játszott, megbecsülték és é^intén szeretlek. Indítványozom, hogy em­lékét a mai ülés jegyzőkönyvében örökítsük meg. A kisgyűlés tagjai néma csendben hallgat­ták végig a főispán emlékező szavait, aki né­hány niísodperces szünet után bejelentelte, lingv az egyik kisgvülcsi tagság megszűnésé­vel megüresedett belvre a soron következő póttagul. Wagner Gyulát hívta be, akit sze­retettel üdvözölt. ^ Ezután rátértek* a tárgysorozatra. Dr. Ordiigh Lajos fanársnok ismertette a tárgysorozat első hét pontját, amelyekben kü­lönféle városi szállítások bérbeadását java­solta a polgármester a legolcsóbb aiánlalte­vóknek. A főispán névszerinti szavazást ren­delt el a polgármesteri javaslatokra és meg­állapította, hogy a kisgyűlés egyhangúan fo­gadta el a szállítások bérbeadására vonatkozó JiOlgármesleri javaslatokat. Csonka Miklós referálta el a tárgysorozat következő 22 pontját, amelyekben különféle ingatlan megvételéről, majd épitésí engedé­lyek kiadásáról volt szó. A k>sfrvii'és névsze­rinti szavazással egyhangúan fogadta el a pol­gármesteri rióterjesztéseket. Mindössze a tárgysorozat 23-dik pont iánál, amely szerint a város a bak tói földiéből 54 hold területet átenged a városi kertészet részérc magtenyész­tés céljaira, állt fel dr. Dettre .Tános és in­dítványozta, hogv miután a nolgármestcri ja­vaslat nem tartozik a kisgyűlés elé, mert a kertészetet városi üzemmé kí­vánja átalakítani, kéri a ktsgyülést, hogy a polgármester indít­ványát vegyék le a napirendről. Lettre felszólalására T'álfy polgármester rá fos/ólt és kijelentette, hogy a városi ker­tészet részére. 160.000 pengő volt évekkel ez­előtt a költségvetésbe beállítva, inost pedig mindössze ,'tő.OOO pengő szerepel ezen u címen, holott a közönség igénye a városi kertészel­tel széniben nemhogy esőkként volna, hanem ellenkezően, az igények állandóan fokozód­nak. ITgy látta ezt a fokozódó igényt kielé­gíthetőnek. ha a városi kertészetet anyagilag rentábilis üzemmé lehet tenni, anélkül, hogy ártanának vele a többi kertészeknek. Ez Pe­dig csak tigv lehet, ha a kertészet macter­mésztésre tér át. Ezért kéri a kisgVülést, hogv javaslatát fogadlak el és ezzel n javaslattal terjesszék a közpvülés élé. indMvánvát.' A kísgvűlés a polgármester előterjesztéséhez hórzáiártilt. Rövid vitát provokált n bakiéi városi földeknek öntöző munkások kiképzésérc való átengedé­se. A polgármesteri javaslat ugyanis UöfV szól, hogy kérjen a város az államtól 50.000 pengő államsegélyt öntöző munkások kiképzése cél­jaira és ha ez a pénz megérkezik, akkor a baktói városi földeken létesítsenek öntöző csatornákat és tanítsák meg erre a baktói és somogyitelepi lakosokat, illetve azokat, akik az öntözésre át akarnak térni. Szivessy Lehel kérdezte meg először a pol­gármestert, hogy tulajdonképen milyen célt szolgálna ez az öntözés és amikor Csonka Miklós tanácsnok kifejtette az öntözés fontos­ságát a kisbérieteknél, elfogadta a javasla­tot. Kiss Ferenc azt hangoztatta, hogy ez az öntözés tulajdonképen bolgárkertészetet je­lentene, de arra kellene megtanítani a mi ma­gyar testvéreinket — mondotta —, hogv reg­gel 3-tól este 10-ig foglalkozzanak a földdel, ugy mint a bolgárok, de ha ezt nem csinálják, akkor az egész öntözési rendszer nem ér sem­mit. Egvébként is, miután az 50.000 pengős államsegély megérkezéséhez van kötve ennek az egész javaslatnak a sorsa, ő elfogadja a javaslatot és maid ha megérkezik^ az állam­segély, akkor foglalkoznak vele bővebben. Hozzájárult a kisgyűlés alioz, hogy a tápéi olvasókör részére átengedett területen tejgyüjtő állomást építsenek és ezen a város földön épült épület az olvasókör tulajdonába maradjon­Néhány építési engedély kiadása után dr. .lobba Fülöp tb. aljegyző kérelmét referálta dr. Katona István tanácsnok. Jobba azt kérte a kisgvüléstöl, hogy november 24-töl julius 24-ig engedjen részére fizetéses szabadságot, mert tüzoltótiszti tanfolyamon vesz részt és erre az időre szavazzon meg részére a kisgyű­lés 2200 pengő segélyt. A polgármester iavsolta. hogv a kisgyűlés engedélyezze a 7 hónapos szabadságot fizetés­sel és ad ion havi 100 pengő segélyt. A főisnán szólt hozzá ehez a polgármesteri javaslathoz és ki ielentette, hogy meg kell gondolni, hogy a város pénzéből segélvt kap­janak azok a kistisztviselők, akik saját ma­guk továbbképzésére tanfolyamra mennek. •Réo-óta tapasztalja, hogy tetemes összeget tettek ki ezek a segélvek, nem szól a szóban ­forgó kérelem ellen, de meggondolást ieényel az. hogv ezt a rendszert fenntartsák. Kéri a polgármestert, fontolja meg, hogv kinek ad seűélvt és csak akkor iavasoüa, ha a város érdeke kivánia. A kisgyűlés elfogadta a pol­gármesteri előterjesztést, de Pálfv maga kér­te. hogy ezt a kisgyülési határozatot terjesz­s/ők fel a belügyminiszterhez jóváhagyás cél­jából. Ezután javasolta a polgármester, hogy Geller Józsefet és Rasohke GvUlát Szeged vá­ros kötetekébe veave fel a kisffvfttés és 100— 100 neuső illetéket róiion ki ráiuk. Geller Jó­zsef az uiszeuedi kendergvár iffaz^tóia, ma­gyar állampolgár, de még csak két éve van Szegeden. A lörvénv szer'nt kivételes esetben néervévi hetvbenlakás nélkül is mev°dhaió az illetőség és Geller esv nagv iparvállalat vezc­lőie. ingattana is van Szegeden. A nole,ár­mesteri előteriesztés a kérelem teliesilését ja­vasolta mindkét esetben. A kisgvülés a polgármesteri előterjesztést elfogadta. Ezután M'KálvWv TóstIó ih. alicn^ző kérel­mét tárgvatták. aki 'NVt pengő tanittmánvi se­gélvt kért. de a polgármester a kérés eluta­sítását iavasnlta- A tosgyütes iw határozott. Javasolta a PoLránrtester. ho«v Andor Zstemond volt szinigaz<*ató tartozását, arnelv 11.916 pengő 57 fillért tesz ló. terültek, mert Andor Zsigmond pndanesfre költözött és a V[. kerületi elöljáróság véleménye szerint havi 80—100 nengő jövedelemmel ren^ke/ik. A kisgvülés elha'órOz'a. hogv a nyilvántar­tásból kiveszi Andor Zsigmond tartozását, dc figyelni fogja további életét, illetve a szám­A Janik-vendéglő (SZENT ISTVÁN-TÉR) értesiti a n. é. közönsé­get, hogy minden csütörtökön és szombaton a hí­res marosvásárhelyi módra készült FLEKKEN és VARGABÉLES. Más napokon is kitűnő választé­kos vacsorák. Elsőrendű fajborok. A tizféle ká­véfajtából főzött feketénk fogalom. Asztalrendc­lés 16—19-es telefonon. Szives pártfogást kér: marosvásárhelyi BARABÁS SÁNDOR vendéglős. vevőség tartsa nyilván azt az időt, amikor a tartozás Andor Zsigmondon esetleg behajt­hatóvá válik. Ismét átengedi a kisgyűlés a Püspökbazár­épületben lévő helyiségét az Orszápos Gyer­mekvédő Liga részére azzal a kikötéssel, hogy az adót meg kell fizetni. A tisztiorvos javasolta, hogy Koltay Ernő és Bárczi Kálmánné részére 3—3 hónapi be­tegszabadságot engedélyezzen a kisgvülés. — Talán nyugdiiba akarnak menni? — kér­dezte Körmendy Mátyás. Élénk derültséget keltett Körmendy közbe­szólása és hoZzá járultak a háromhónapi be­tegszabadság engedélyezéséhez. Végül Rtersi Béla tb. tanácsnok előterjesz­tette Csányi György irodai segéderő kérelmét, aki hathónapi időtartamra fizetésnélküli sza­badságot kér, mert — álképzőtnufolyainra' megy. , — Átképzőtanfolyam? Ugvan mí akar len­ni? — kérdezte az ogvik bizottsági tag. — Talán polgármester, — válaszolt rá va­laki az asztal niásik végéről. Ezzel a derűvel végződött a kisgyűlés tárgy­sorozata és utána áttértek a szombati köz­gyűlés előkészítésére. osziáiysorsf eo VBK ! I. oszt. húzás október 13—18 Osváth főárusitónál ETffjES: Tábor-u'ca 3. szám. Városi adóhivatal épület. fl fasiszta nagytanács zsidórendelete Róma, oklóber 7. A fasiszta nagytanács éjsza­kai ülésén uj határozatokat hozott. A nagytanács kimondotta, hogy megtiltja a vegycsházasságot tisztavérü olasz és zsidó, továbbá hamidita, negroid és más nem árja fél között. Nem tarioz­uak elhagyni Olaszországot azok a bevándorolt zsidók, akik 60 cvefenél idősebbek és azok, akiU olasz nőt vettek felcaégiil. A nagytanács értelmezése szerint zsidóuak számit az, akinek szülei zsidó származásúak, —> akinek atyja zsidó, anyja külföldi —, a keverékek, akik zsidónak vallják magukat. Ncni tekintendő zsidónak az, 'aki a vcgyesházasságból származik, dc a mull év október l-o elölt inás vallásra tért át. Olasz iskolába járhat olyan zsidó tanköteles, akinek atyja a négy legutóbbi háborúban — tehát Libiában, a világháborúban, Abcssziniában, vagy Spanyolországban — harcolt és elesett, ezeknek a háborúknak egyikében önként jelentkezett harc­téri szolgálatra, az ellenség előtti hősiességével kltünfetté magát, hősi halált halt a fasiszta [orra­dalomban, a fasiszta uralom átvétele atkilmával a fasiszták oldalán megsebesült, 1922. elölt tagja volt a fasiszta pártnak, vagy résztvcll l'iunie megszállásában. Azok a zsidók, akik ezek egyike olá sem tar­toznak, nem lehetnek a fasiszta párt tagjai, nem lehet tulajdonukban 50 hektárnál nagyobb kiter­jedésű ingatlan, nem lehetnek tulajdonosai, vagy üzletvezetői olyan cégnek, iparvállalatnak, amely száz alkalmazottnál többet foglalkoztat. Ezek a katonai szolgálatból háborúban és békében ki vannak zárva. A nagytanács döntése értelmében tilos zsidók­nak Olaszországban letelepedni és a nagytaná-s elrendelte a nera kívánatos elemek kiutasítását A fasiszta nagytanács elhatározta »Zt is, hőgy európai zsidóbevándorlok letelepedhetnek Abesz­színia bizonyos területein még ezután meghatáro­zandó esetekben, további kivételekről az ezután alakítandó külön bizottság íog határozni.

Next

/
Thumbnails
Contents