Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-04 / 213. szám

Kedd, 1938. oki. 4 mmmmmmmammmmmme Politikai napilap XIV. évfolyam 213. sz Köszöntés Nem tudjuk még', hogy a francia és angol sajtó értesüléséből mennyi a hivatalos jelentés, de azt tudjuk, hogy a törtene1 e m nyilatkozik meg a világlapok híreiben. S talán most nem is az a foütos, hogy mit nyilatkozik a prágai kormány, sokkal fontosabb az, hogy mit nyilatkozik az európai közvélemény és miként nyilatkozik majd a világtörténelem. Az európai közvélemény sodró erejének nem fog tudni ellenállni az a kerékasztal konferencia, amit a müncheni béke hívott életre s ami elé utalta a magyar kérdést is, ha három hónapon belül maguk az érdekelt államok azt meg nem oldják. A verdikt ellen nem tiltakozhatik a vádlott s mint amilyen szótlan engedelmességgel hajtja végre a müncheni parancsot a cseh kormány s amilyen megadással fogadja sorsa beteljesülését, ami a lengyelektől elvett terület visszaadását követelte tőle, u g y a nazzal a megadással és beletörődéssel kell teljesítenie azt a követelést is, amit a magyar kormány csak megszövegezett, de amit már nem is a magyar nemzet, hanem az egész magyarság támasztott. Magyarországnak töbK joga van a Felvidékhez, mint amennyi joga Németországnak volt a szudétanémetek által ^akott területhez s amilyen jogcímen Lengyelország igényelte és foglalta el Teschent es környékét, — pedig a németek és lengyelek jogcíme is százszázalékos volt. De szudétanémetek földje nem Németországhoz, hanem Ausztriához tartozott, Teschen is Ausztria birtokállománya volt s ha ezek a területek most haza is kerülnek, mégis legalább formailag más impérium alá jutnak. De a Felvidéket mi nemcsak hazakivánjuk, hanem a régi impériuma alá juttatjuk vissza, — amott megvalósul, de itt helyreáll az igazság. Ma a Felvidék visszakerül, akkor csak az in integrum - e s t i t u c i ó áll helyre, de a német és lengyel igények teljesítésével csupán a tulajdoni igény nyert elismerést. Mellettük szólt a jog, de nem szólhatott mellettük a tényleges helyzet, mellettünk n e racsa k a jog harcol, hanem az ezeresztendős tényleges állapot is. S ezért mondjuk' azt, hogy nekünk még több jogunk van a Felvidékhez, mint amennyi jogon a német birodalom és Lengyelország követelték a németek és lengyelek által lakott területeket s ha ezeket az igényeket megvalósuláshoz segítették a világ hatalmai, nekünk erősebb jogcímünk van ahhoz, hogy a világ hatalmainak támogatását várhassuk. S e.z az oka annak, hogy a londoni és párisi lapok jelentésében mi sokkal többet látunk, mint távirati irodai anyagot. Ugy érezzük, hogy a londoni sajtó most a világtörténelmet interjuvolta meg s amikor a Felvidék egy részének visszaadását jósolják, nem is annyira a prágai kormány elhatározását közlik, mint az általuk is átérzett történelmi szükségszerűségről számolnák he. Nem mondjuk azt, hogy álmaink megvalósulását jelenti a kérdésnek ily mértékben való elintézése, de el kell indulni ezen az uton s nem lehet lebecsülni ennek az eredménynek jelentőségét íme, nincs fellcbbezhetctlen verdikt, íme, nincs érinthetetlen szerződés. Husz év alatt a gyűlölködés és tájékozatlanság kinai falai leomlottak, megszólalt az igazság harsonája s a hazugság vályogából felépített jerichói falak leomlottak. Ünnepi érzéssel, forró örömmel készülődünk arra az uj honfoglalásra, ami visszaadja nekünk leszakított területeinknek legalább egy részét s husz évi távollét után újra magunkhoz ölelhetjük a magyar földet, a magyar rögöket, a régi otthori öreg kapufáit s az eltévedt magyar lelkeket újra visszatrelhetjük a magyar nemzet örök karámjába. Az elveszített kincsekhez képest nagyon kevés az, aminek visszaszerzéséről hirt ad a világsajtó, de ha csak szimbolikus tartalmát tekintjük is a ténynek, amit lelkünk mélyéből ujjongva köszöntünk, már akkor is felmérhetetlen a jelentősége. A magyar perrendtartás ismer részitéletet, amikor a biró a követelésnek csak azt a részét ítéli meg, aminek jogosultságát az érvényesített követelés többi részétől függetlenül is belátta. A történelem Ítélőszéke is — részitéletet hoz, amikor visszaparancsolja hozzánk a Felvidéknek magyarok által lakott részeit. De mint ahogy n részitélet nem jelenti a pci befejezését, a várt, követelt és sürgetett tény még megvalósulásával sem jelenti azt, hogy a magyar jóvátételért inditott nagy perünk végbefejezéséhez eljutott. Látjuk már, hogy az igazságot útjában feltartóztatni nem lehet, látjuk már, hogy kezd tisztán látni az a biró is, aki kimondotta felettünk az „elvégeztetett" tragikus Ítéletét, a magyar földek elindulnak hazafelé s hazafelé fordulnak a magyar lelkek is. Boldog büszkeséggel készülünk arra a lakodalmas ünnepre, amikor a történelem utjain eltévedt magyarokat újra a régi tűzhely mellett köszönthetjük, de ez a boldog büszkeség csuk fokozni, növelni, bátorítani fogja azokat nz erőket, melyek eddig is nekifeszültek a magyar tragédia börtönajtóinak. Uton van magyar követelések teljesítése Egész Európa sürgeti a magyar kérdés gyors megoldását — /I legrövidebb időn belül magyar-cseh bizottság ül össze A magyar követ ulabb jegyzéket nyújtott át Prágában Program szerint folyik a német és lengyel területek megszállása Chamberlain nagy beszédet mondott az alsóházban a müncheni egyezményről London, október 3. Az európai események középpontjában most már vitathatatlanul a magyar ügy áll. Tegnap éjszaka döntő stádiumba jutott a magyarság és egész Európa részére sorsdöntő jelentőségű ügy és most Magyar Piága, október 3. A prágai magyar követ a magyar kormány utasítására közölte K r o ft a csehszlovák külügyminiszterrel a magyar kormánynak azt a kívánságát, hogy Magyarország jogos követelései az önrendelkezési jog érvényesítése iránt haladéktalanul megvalósíttassanak. A prágai kormány tegnap válaszolt a magyar kormány jegyzékérc es közölte, hogy hajlandó a magyar kormánnyal egy felállítandó vegyes bizottság utján a tárgyalásokat már nem kétséges, hogy a legrövidebb időn belül megtörténik a magyarság önrendelkezési jogának gyakorlati elismerése, illetve a magyarlakta területek visszacsatolása. Prágában megkezdeni. Krofta külügyminiszter a magyar követnek jegyzéket nyújtott át, amely a csehszlovák kormány indítványát tartalmazza. Az indítvány lehetőleg rövid időn belül vegyes szakértői bizottság összrülését javasolta a magyar kisebbség kérdésének tanulmányozásóra és a kérdés megoldásának előkészítésére. A prágai kormány ezekről n lépésekről a román és a jugoszláv kormányt is értesítette.