Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-30 / 236. szám

Vasárnap. TQ58. októhrr 50. DÉL-MAGYARORSZÁG MAGYAR A MAGYARÉRT! Az adományok összege: 17.084 pengő 63 fillér (Á Dclmagyurorszáír munkatársétól.) A „Magyar a magyarért" mozgalom ma két, valóban megható megnyilatkozás tényével gazdagodott. A szegcdi földmérési felügyelőség mérnökkara az elhelyezett C s a l a ím e műszaki tanácsos eddig minden ilyen esetü búcsúztató ünnepség helyett ennek előielúthotó költségét, 124 pengőt, a mozgalom csekkszámlájára fizette be. Az „Árpád"nyontda személyzete október 15-ikétől az év végéig beti egyórai kei esetük összegét ajánlotta fel. A megajánlásokat a főispánnak bejelentő levelet alább adjuk: „Méltóságos Uram! "A m. kir. pénzügyminisztérium Csala Imre m. kir. műszaki tanácsost 1938. november 1-ével a győri m. kir. állami 18. földmérési felügyelőség vezetésével megbízta. A szegedi földmérési felügyelőség mérnöktisztikara, irodaiiszti és' kezelő személyzete ez alkalommal, — tekintettel a felvidéki magyarság kifosztott voltára és nyomorára, — a szokásos búcsúvacsora t mellőzte s ehelyett 121 pengőt adott össze a csehek által kizsarolt felvidéki nyomorgó magyar testvérek megsegítését célzó „Magyar a magyarért" mozgalom javára. Az összegyűjtött 121 pengő adományt oly kéréssel vagyok bátor megküldeni, hogy azt a mozgalom javára elküldeni kegyeskedjék. Magyar tiszteletté! és üdvözlettel « Bekc Gyula, műszaki főtanácsos, * hivatalfönök." A mozgalom csekkszámlájára ma a következő tételek futottak be: Ádám József 10. — Lévai Henrik 50 — Rosinger Károly ny. ügyv. igazgató —.50 Puragi Vince kerékpárüzlet 5.— özv. Túszig Árminné 10.— dr. László Adoll 10.®Lövinger Adolf 10.— Guttinacn Géza 25.— Juranovics Gyula —-50 Czezner Etelka 5.— Tisza szálloda rt. 30.— A szegedi földmérési felügyelőség tisztikara, irodatiszti és kezelő személyzete Csala Imre m. kir. műszaki tanácsost búcsúztató vacsora megváltása fejében 124. — 'A Szegedi Kereskedők Szövetségének részvétele a „Magyar a magyarért" mozgalomban Á kereskedelmi érdekképviseletek állandó bizottsági elhatározta, hogy november 3-án csütörtökön Országos Kereskedői Napot rendez. A napnak az n célja, hogy a kereskedők a Magyar a magyarért nc/galom céljának érdekében aznapi bevételük 2—5 százalékát ajánlják fel. A Szegedi K'rt skedök Szövetsége ez akcióból kifolyóan felhívassál fordult tagjaihoz, hogv a mozgalom céljának sikere érdekében óbban minél Hathatósabban vegyenek részt. A szövetség elnöksége a hozzája forduló kereskedőket készséggel látji c! e mozgalom céljait szolgáló plakátokkal, amelyek a k'-aka'okban elhelyezhetők. A Szegedi Kereskenők Szövetségének elnöksége ezalkilorinial azzal a kérelemmel fordul a szegedi vásártá közönséghez, hogy esedékes bevásárlásaikat szíveskedjék e napon eszközölni, hngv a s^egerlt kereskedők minél nagyobb forsralom után róhassak le adományaikat a nemes cél CTd -kében. Téli gondial megszűnnek, M AJ I Of2£2SE koLuX°, mert tetőtől talpig tclrufjőzza az " • ™ ™ ^ 9 p^nz nélkül ÍOO elsőrangú cégnél kamat-, lelát• és költségmentesen 6 havi hiteire kószoénzáron vásárol mindent ós csak 1 hetven ez irodában tizet) UMlO-iroda: Klauzál tér 5. Kér'en sürnősen belépési lanal! Szeged Város Tanácskönyve anno 1786—1792 Tallózás Borza József ur munkakönyvében (A" Délmagyarország munkatársától). Letűnt tor emlékei elevenednek meg egy régi könyvben. Ötven iv merített, víznyomásos papírból áll az egész, kopott, szürke, vékony vászonfcdcl födi uz elsápadt, megfakult betűket. Szeged Város Tanács Könyve 1786—1792-ig — ez áll egy kis cimkén, a fedélen, természetes irott betűkkel. Nyissuk ki. A lapok széleit, mintha egerek rágták volna szél, talán igy is történt. -Ifét esztendei munka „Botza József Ur Bíróságában1' "Kilencvennégy (91) ügydarabja volt Borza Uramnak csekély hét esztendő alatt. Tehát egy-egy év% ben tizenhárom-tizennégy aktát intézett el a tanács. Nem merjük összehasonlítani Borza Uramék munkáját egy mai biró munkájával. Amit ők egy év alatt végeztek, azt a ma hivatalnoka négy-öt nap alatt kell hogy elintézze. A mai gyors ügymenet még mindig lassú a ma emberének. Hiszen ami Anno í786-ban ..nagy ügy" volt, az ma nem ügy, ami akkor élelügy volt, az ma sennni. Ki akartuk emelni a jegyzőkönyv legérdekesebb eseteit. Egyik kedvesebb, mint a másik. egyik jobban jellemzi azt a szép kort, mint a másik. Nézzük csak miért is pereskedtek az elmúlt Hlök emberei és milyen bölcs ítéleteket hozlak -az akkori bíróságok: Dic 2, 8 b. Juliász Márton ősgyáni Szülemény Csizmadia legény panaszkodott: Hogy a' Gazdája itthon nem lévén, az Gazdasszonya 1'énteki napon a Siros ételt vele megetette, melyre nézve tovább azon Gazdájánál dolgozni nem akarván, kérte magát Biroi hatalom alól Babcla György Gazdájával ki fizetetni. Babelu Györgyné Szemre hivatatván álhatatosnn tagatta, bogy lia meg esett is, tudatlanságból esett és csak anyiban volt Siros étel bogy vigyázatlanságból Siros Sf a Ionnál találta nvg kavaritani, a legény Számára készitett vajas ételt, de azt is kész akarva nem cselekelte. Ezeu mentségre nem hajtván a Legény továbra is sürgette, bogy Gazdája által ki fizetessen. Melyre nézve további botránkozásnak el távoktatására Biroi hatalommal meg hagyatott Babela Györgynek, bogy Legényével azonnal Számot vetvén ki fizesse, « Anno 1786. Die 2 Aug. Zsii os István a ki Szabó Tál és Rácz söféfség az eleme. Az emberi szem ragyogó fényi kivan. Kevés pénzér) napsugara) visz otthonába TUNGSRÁ DM Gergely Tizedesnek expoziliojok Szercnt azért, bogy Tölle Levelet akartak küldeni, azt mondotta Száz teremtette Levelit nem viszi cs tizen két pattyásra bünteltctctt. * Die 17, 8 h Iffju Lakos István Bereiyse Főzi'i János Hartyagi Szülemény: lli.-a menvén a Gazdája Házához tcrcmtcttével károiukodván a1 Gazdája Leányát Hlyen Szókkal hozz bort, palinkát, hát Hlyen teremtette. 13 pattyásra büntetetett. * Anno 1789 die 2. Fcbr. Iíagzi Kosta Ur az cránf panaszkodik, hogy Gyulára küldötte volna a Embereit a kocsival elveszett Pakli az az kötés, mcllyben volt 2 Darab Selyem Matéria az egy 25 Rőff Strafos virágos Selyem maszk Allacz mint egy 13 Rőff. Gyanakodása van Antal G'ergelre kolsissdra cs egy Aszonra. Antal Gergely azt állítja, bogy Sclmct nem tátott bogy ki lopta volna cl hanem azt hallotta Csorváson a Tanyán mind eö kérdést tett a kocsis és az Aszón közt hogy az a darab mcliy bé volt pecsételve hova lett. Min-J ezek után abban állottak meg bogy azt otthon vélték1 le a végre hogy jobban bé Csinálják és igy othon felejtettek. Szilágyi János Panasztevő kotsissa nem tud egyebet hanem hogy az Tott Györgyre Aszón Szénáson azt mondotta volna, bogy nem veszet o cl valami mellyre felelt de hogv ve szett hiszen ha loptak volna inkább veszel volna olyas ki feliül volt. Totth Györgyné Egy átaljában mindent tagad * Burás Ferenc (másképp Illés) Fazekas Bérestől Kurucz István félegyházi lakos által megvett 2 ökörnek egyikét tulajdonának lelni törvényesen be bizonyította. Az cüvé. * \inte ("SS die. Tolb Erzsébet. Hajadon Irány: Vádoltatván azzal hogy Titz-zi-nitmikI<>®j Urló!