Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-29 / 235. szám

DÉ LMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. október 29. Az arhormanubizíos főrevizor megkezdte az irángárak heti szabályozását Az első irányár/abeila a hus- és zsirplacra (A Délmagyarország munkatársától.) Az országos árkormánybizlosság szegedi főrevizora, dr. A d á m Béla, mint megirtuk, megkezdte a szegedi irányárak szabályozását célzó munkálatokat. Sorra tárgyalt valamennyi termelési és kereskedelmi tényezővel, maximálni fogja az összes közszükségleti eikkek árát és arról esetenkint közlésben tájékoztatja a nyilvánosságot. Az eiső ármaximálást a hus- és zsirpiacon hajtotta végre és erről irányártabellát készitett. 'A tabellán feltüntetett árak azonnal hatályba lépnek és azokat a husipari üzemek kifüggeszteni kötelesek. A hus- és zsiráruk hivatalos ármegállapítása ektóber 29-töl egy hétre a következő: Zsirszalonna. Háj Zsir Sertéshús: karaj comb, lapocka tarja oldalas fej-láb Borjúhús: I. rendű Tf. rendű III. retldü Marhahús: T. rendű II. rendű III. rendű kg-kint P 1.50-1.60 P 1.60-1.70 „ P 1.72-1.76 * P 2 00-216 P 1.80-1.96 P 1.70-1.80 „ P 1.40—160 P 0.80-1 00 „ P 2.40—260 P 1.70-2.00 P 1.40-150 p 1,10-1.60 P 1.40-1 50 P 1.30-1.40 Téli gondiai megszűnnek, IJNIO! mert tetőtől ialota telrufídxxa ax Nte • wF # . i Ddmentesen kap UNIÓ könvvecskét. nme/Ivet mert tetőtől iatplp telrutjdxxa ax " B ^ B W BPÁNZ nélkül ÍOO o/sőfangu cégnél kamat-, talár- és köttségmentasan 6 havi hitelre készoénzáron vásárol mindent és csak 1 hetven nz troaában fizeti UNIO'iroda: K'auz*! tó- 5. Kér'en *Ur«ösen be'énési lanot! Elhalasztották a kereskedelmi alkalmazottak munkaidörendeletének élefbeléptefését A vendéglátóiparban élefbelépnek a szabadidő-rendelkezések (A Délmagyarország munkatársától.) A kereskedelmi alkalmazottak nagy érdeklődéssel cs várakozással várták a munkaidörendelet megjelenését, amelynek élctboléptctésiét november elsejére jelentették be. Tegnap nagy elkeseredéssel tárgyalták az alkalmazottak azt a hirt, hogy a rendelet életbeléptetését váratlanul elhalasztót iák. A rendelet a fegyve.rgyakorlatra behivottak leszerelése után fog életbelópni. Az elhalasztás tényét a jelenlegi rendkívüli helyzettel indokolják- Pénteken erről a következő hivutalos közlést adták ki: — A MTf jelenti: A kereskedelmi és köz'ekerlésügyi niiplízer rövid idővel ezelőtt rendeletileg szabályozta a nyilt árusítási üzletekben, továbbá a vendéglátó iparban foglalkoztatott alkalmazottak napi munkaidejét, úgyszintén a vendéglátó iparban alkalmazottak napi pihenőjét és hetj pihenőnapjait. Tekintettel azonban az rtltalánoan ismert jelenlegi hc'yzitrc, a miniszter a hivatalos lap szombati számában megjelenő rendeletével ez említett alkalmazottak napi munkaidejére vonatkozó rendelkezések hatálybalépését elhalasztotta. — A vendéglátó ipar szrméiyzptén-k a naponként nyújtandó legalább 10 órásos megrz'.kitás nélküli pihenő idejére, a hetenként nyújtandó legalább 24 órai pihenő napjára vonatkezá rendelkezések azonban az eredeti rendelkezéseknek megfei-lően noi>rinbrr elsején hatályba jognak lépni. A nyilt árusítási Izetek hétköznapi zárórájára és a vasárnapi munkaszilnetro vonatkozó rendelkezések szinten érintetlenül maradnak. — Il.e ckos helyen hangsúlyozták, hogy a szóban lévő alkalm: zotti csoport napi munkaidejét száboiyozó rcndckczéscket a keroskedemi miniszter a 1atonat fegyvergyakoriatra behivottak leszvziésa után haladéktalanul hatályba fogja léptetni. A rendelet részleteiről, amelyek szabályozzák a nyilt üzletek alkalmazottainak munkaidejét, a szegődi kereskedelmi és iparkamara a kővetkező tájékoztatást nyújtja: „ A rendelet a hétköznapi üzleti zárórát szabályozó rendelkezések hatálya alá eső üzletek öszrees alkalmazottaira (tisztvlsalő, segéd, tanonc, tisztogatási, küldönc és felügyeleti szolgálatot ellátó egyén, kifutó, bolti szolga, kocsis, gépkocsivezető, kocsikísérő, árukísérő stb. minőségben foglnlkozt Uott alkalmazottadra) kiterjed, kivéve azokat, akik vezető állást töltenek bc. nyilt árusitásl üzletet vezetnek, akiknek évi javadalmazása (törzsfizetése, lakáspénze és rendszeres pótléka) a 6000 pengőt meghaladja, akiket a munkaadó a telephelyen kivül eső egy vagy több községben vagy városbaD, mint utazókat, ügynököket, üzletszerzőket, revizorokat, helyi képviselőket vagy penzbeszedőket alkalmaz és végül azokat a tisztviselőket, akiknek közreműködése nélkül az árusitás zavartalanul nem folytatható. A munkaadó családtagjai, a házastárs cs gyerekek kivételével, a többi alkalmazottal azonos elbirálás alá esnek. Az alkalmazottak munkaideje a törvényhatósági jogú és megyei városokban, a kizárólag vagy túlnyomórészt élelmiszert árusiló üzletekben 24 óra alatt 10 óránál és betonként 60 óránál, egyéb üzletekben 21 óra alatt 9 óránál és hetenként 54 óránál, nagy- és kiskö^ égekben az összes üzletekben 24 óra alatt 10 óránál és hetenként 60 óránál hosszabb nem lehet. A munkaidőt a zárórán tul legfeljebb egynegyed órával szabad meghosszabbítani. 11a az alkalmazott munkaideje a hétnek egv, vagy több köznapján a rendeletben megállapított napi munkaidőnél rövidebb, a munkaadó ugyanannak, vagy a következő hétnek egy, vagy több köznapján az elmaradt munkaórák pótlását kívánhatja meg. A felemelt munkaidő azonban ezekben az esetekben sem terjedhet napi 12 órán tul. A felvonómüveket, gépeket, világító, szellőztető és egyéb üzemi berendezéseket kezelő és karbantartó, felügyeleti és örrzolgá'afot rl'átó a'kalinazottak, kocsisok, gépkocsivezetők, kocsi- és árukísérők munkaideje 21 óra alatt 14 órás keretben 12 óránál és betenkint 72 óránál hosszabb nem lehet. Az üzlet nyitvatartásának egész ideje alatt, valamint a zárórán tul teljesítendő befejező munkák elvégzése és a záróra előtt az üzletbe érkező vevők kiszolgálási céljából a zárórán tul egynegyed óráig szabad foglalkoztatni az alkalmazottakat — a rendelet alapján járó munkaközi szünet leszámításával — az alkalmi (idényvégi, leltári, stb.) kiarusitásokmk a kereskedelmi és iparkamara által megállapított tartama alatt, továbbá a karácsonyt megelőző 14 n®pon, vagy e helyett december hónapban a munkiadó által szobadon választott és az iparhatóságnak előzetesen bejelentett 14 napon, végül országos vásár napján és. a zárórának hatósági rendelkezéssel történő meghosszabbítása esetében. A munkaadó -az elkerülhetetlenül szükséges mértekben mctdioszIA Jansk-vendéglö (SZENT 1STVAN-TÉR) értesíti a n é. kőzönaéget, hogy minden csütörtökön és szombaton a híres marosvásárhelyi módra készült FLEKKEN és VARGABÉLES. Más napokon is kitűnő választékos vacsorák. Elsőrendű fajborok. A tízféle kávéfajtából főzött feketénk fogalom. Asztalrendelés 16—19-cs lelefonon. Szives pártfogást kér: marosvásárhelyi BARABAS SÁNDOR vendéglős. szabbithatja a munkaidőt erőhatalom, vagy elemi csapás clháritása, nyersanyagnak, egész-, vagy félgyártmánynak romlástól megóvása, üzemi gépeknek és berendezéseknek sürgősen szükséges megjavítása, leltár clkészitésc és hatósági rendelkezés folytán szükségessé vált sürgős munka elvégzése érdekében. Rendkivüli munkatorlódás esetében egy Daplári évben legfeljebb 20 napon naponkint legfeljebb 2 órával ugyancsak meghosszabbítható a munkaidő. Ilyen esetekben a munkaidő meghosszabbítását 24 óra alatt az elsőfokú iparhatóságnak bc kell jelenteni és a meghosszabbítást indokolni kell. A brti munkaidőn tul végzett munkát túlmunkának kel] tekinteni és azt a rendes munkaidőre Járó javadalmazásnál 25 százalékkal magasabban kell díjazni. Az alkalmazottnak munkn közben pihenésre és étkezésre, ha a munkaidő 8 éránál hosszabb, dc 9 órát meg nem halad, legalább fé! órai, 9 óránál hosszabb munkaidő esetén legalább 1 órai munkaközi szünetet kell engedélyezni. A rendelet hatálya kiterjed mindazokra a mészáros- és hentesüzletekben foglalkoztatott mttnkavállatlókr.i is, akiknek munkaidejénél a húsipari alkalmazottak munkaidejét szabályozó iparügyi miniszteri rendelet nem alkalmazható. Az elmondott rendelkezések be nem tartása kihágásnak minősül és büntetés -alá esik. A rendelet — mint fentebb jelentettük — november l-e helyett -a fegyvergyakoriatra bevonultak hazatérése után lép érvénybe. Szeged a városrendezés tükrében Hergár Viktor főmérnök előadása A Mérnök- és Epitészogylet rendezésében pénteken este tartotta meg Hergár Viktor városi főmérnök második előadását Szeged remélhető városrendezéséről. Bár az 1937. cvi VI- tc. határozott vonalakat jelöl meg a városok rendezésére vonatkozólag és mint ezen tárgykörrel foglalkozó mindegyik előadó hangsúlyozva, éppen Szeged város sa árvizadta különleges újjászületésénél fogva legkevésbé alkalmas az Ilyen rendelkezések folytán megvalósítandó szibályozásokra, Hergár főmérnök mégis a rendezés szakszerű cs értiékes kidolgozását hozta a hallgatóság c!é. Előadása sz övezetrendszer keretébe illeszkedett, a fejlődés tekintetében 8 lépést állitott fel, melyek közül az első két lépést már megelőző előadásában vázolta. Előadását grafikonokkal világította meg, amelyek a hallgatóság előtt teljes világosággal fejezte ki nagy előrelátással elkészített és 1960-ra beállított tervét. Kidolgozásában a rendelkezésére álló statisztika adatai vezették és ez»k felhasználásával indult ki a 118.000-ros népességből és jutott el az ISGU-aa 135 000 lakoshoz, amikor is szerinte az elkerülhetetlenül beolvadó Tápé, Dorcz un a és Szöreg nép -sscgévol és területével gyarapodott Nayyez •ycd rc:z; c kell a megfelelő terveket elkészíteni. Ecmutatta a város mai épülcttipusaií, statisztikai adatokkal illusz.rálva a régi éj jelenlegi zártsorú, hézagos, földműves, melléképülctsoerü éa viskószerü épületek tendenciáját. Táblázatokba foglalt számadatokkal igazolta a típusok megmaradására vonatkozó megállapításait, valamint) azon küroikeztetését, hogy miként lesz lehetséges az épülettipusok homogén tipusu rendszerbe való átültciése. Az o'.öadó hangsúlyozta, hogy megállapításai és számításai csak Szejstfra vonatkoznak, mégis ezek ösrzaáliitása annyira általános, a törvényes rendelkezéseknek és adottságoknak megfelelő, hogy azok bármely városra is behelyettesíthető. A nagy tetczássel fogadott előadáshoz többen szóltak hozzá: Buócz Károly, Sebestyén Endre,} Ponarácz Albert és dr. Pálfy Budinszku Endre,