Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-27 / 233. szám

Csütörtök, 1938. okt. 27 Politikai napilap XIV. évfolyam 233. sz Prága elfogadja a döntőbíróságot Népszavazásról nem akar hallani és ha Lengyelország részt vesz a döntAhirásáahan. a maga részéről Romániát javasolja Csak késő este érkezett meg Budapestre a cseh jegyzék — A válasz bizonyos javulást mutat, de a kisantant szellemében készült Nem lehet halogatni a magyar területek azonnali átadását Prága. október 26. Chwalkovszky cseh külügyminiszter szerdán a déli órák helyett csak délután 6 órakor adta át Wett stein János magyar követnek a csehszlovák kormány válaszát a magyar területi kö vetelésekről átadott magvar jegyzékre. A Budapesti Értesítő jelenti: A csehszlovák kormánv válaszregvzéke a késő esti órákban érkezett meg Budapestre, ahol először Kánya Kálmán külügyminiszter tanulmányozta át, majd Imrédy Béla miniszterelnök Kánva külügyminiszterrel és gróf Teleki Pál kultuszminiszterrel és a magyar delegáció tagjaival vette tárgyalás alá. Csütörtökön délelőtt minisztertanács lesz, amely o csehszlovák jegyzéket tárgyalja. A cseh válasz Chwalkovszky csehszlovák külügyminiszter jegyzéke a következőképen szól: — A csehszlovák kormány figyelmes és mélyreható vizsgálat tárgyává tette a magyar kormány javaslatait, amelyet Excellenciád október 24-én, 39. szám alatt kelt levelével volt szíves velem közölni. — A csehszlovák kormány bátorkodik ismételten hangsúlyozni, hogy a jelenlegi tárgyalások csakis a magyar kisebbség kérdésére vonatkozhat, minthogy ugyanis a szeptember 29-i müncheni tárgyaláshoz tartozó jegyzőkönyv 1. és 2. pontja csak a magyar és lengyel kisebbségről tesz említést, más etnikai kérdéseknek a jelenlegi tárgyalásokkeretén kivül kell maradniok. — Ami a magyar kisebbség kérdését illeti, a csehszlovák kormány továbbra is át von hatva attól a benső kívánságtól, hogy őszinte gyors és teljes megoldás éressék el, ebből a célból nyújtottam át október 22-én olyan javaslatot, amely az egész zárt magyar nemzeti területre vonatkozik. Ezek a javaslatok az uj tárgyalások általános alapjául adattak át és azok utólagos módosításának lehetősége fenntartatott. Minthogy ezeket a javaslatokat a magyar kormány nem találta kielégítőnek, a csehszlovák kormány egyetért abban, hogy a magyar kisebbség kérdése Németországnak és Olaszországnak, mint a müncheni megállapodás aláíróinak döntőbíráskodása alá bocsáttassák. — Más döntőbíróknak esetleges bevonását, — amit a két hatalom elhatározására kellene bízni, — ha e két hatolom elfogadja a magyar kormánynak Lengyelországra vonatkozó javaslatát, ugy o csehszlovák kormány javasolja, bogy Románia szintén vegyen részt a döntőbíráskodásban. ;— A döntőbírósági határozatnak kellene megállapítani az átadandó területeknek a cseh csapatok és hatóságok által való kiürítésére és a magyar csapatok cs hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módozatokat és határidőket. — A csehszlovák kormánv iavasolia. hogv magyar és csehszlovák katonai szakértőkből álló bizottság azonnal üljön össze a szükséges intézkedések végrehajtásának előkészítése cs gyorsítása j ából. kormány Tegutolső fegvzeke tehát nem talált arra a megértésre, amelyet a békére vágyó vilá'T közvéleménvo megkövetelt volna. A cseh jegyzék egyetlen helyes pontja az, hogy szintén hang-ulvozza a gyors elintézés szükségességét, azonban a jegyzék ezt a gyors elintézést nem mozdítja elő akkor. CC 'K csehszlovák jegyzék ismét egv megnyilatkozása annak a prágai szellemnek, amely nem akaria belátni a kielégítő elintézés szükségességét és ékes bizonyítéka a rossz lelkiismeretnek. A csehek nem akariák 'ehetővé tenni a népszavazás gondolatat, areely pedig a müncheni egvezménv lényege. A magyar amikor a népszavazástól óvakodik és olyan javaslatot tesz, hogy egy nagyhatalomnak nem tekinthető szomszédállamot igyekszik belevonni az ügy elintézésébe. Ez a javaslat a kisantantszellem érvényesülésének értékes bizonyítéka. Prága fél a népszavazástól A magyar közvélemény első benyomása a cseh jegyzékkel kapcsolatban az, hogy ez bár bizonyos javulást mutat, még most sem kielégítő. Prága fél a népszavazástól, merí nyilvánvaló, hogy a népszavazás is a magyar követelések jogosságát bizonyítaná. A magyar prepozíció nem talált arra a fogadtatásra, amit a békére vágyó világ közvéleménye Prágától méltán elvárhatott volna. Bizonyos haladás mutatkozik azonban olyan irányban, hogy a csehszlovák kormány hangsúlyozza a gyors elintézést, elfogadja a döntőbíráskodás gondolatát is. K kisantant szelleme kisért viszont, amikor a müncheni megegyezésben részes négy hatalom mellett kísérlet történik oly irányban, hogy a döntőbírók körébe egy nagyhatalomnak egyáltalán nem nevezhető állam bevonassák, amely bensőséges baráti viszonyban áll Csehszlovákiával, jóllehet, erre a területre komoly érdekei nincsenek. Azokra a területrészekre vonatkozóan, amelyek túlnyomó részén a csehek kénytelenek voltak elismerni a magyar álláspont jogosságát, teljesen indokolatlan cs érthetetlen volna annak az álláspontnak fenntartása, hogv magyar részről ne vetessenek azopnal birtokba és a magyarság szenvedései ott meghosszabbíttassanak. Most már nincs vitának helye, n területeket sürgősen át kell adni minden halogatás nélkül Magyarországnak. A ruszinok területi igényei Pozsony, október 2(5. Szlovákiával széniben a ruszinok ts területi igényekkel léptek fcL