Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-02 / 212. szám

16 D 11- M A G y A RORSZÁ'n Vasárnap, 1938. októb'er 2. A Délmagyarország regénye HÁROM HÉT Irta: S Z. SZIGETHY VILMOS D Ozsonnánál ültek a telepen, ott volt min­denki ,aki nemcsak a fürdés kedvéért keresi fel « Balatont, hanem hogy mutogassa is ma­gát. Ott volt az ötvenegy éves, bronzba őszült hajú kis roncs, még pedig megszapo­rodott kísérettel. — A legényegyesület elnöknője! — mond­ja rá valaki- Ez soha az életében nem megy nyugalomba s nyolcvan esztendős korában a kapuk alá csalogatja cukorkával az óvodás fiukat. Megjelent a preparált mágnás-hulla is a .világ leszemérmetlenebb szépségével, egy /•ávolabbi asztalkánál a balatoni Carmen nyugtalankodott mintha várna valakit. A fák alatt nagy tömeg hullámzott, gyerekek ker­getőztek, a belső részen ingujjas, de nadrág­tartós kereskedők alsóstak az érfeumi szi­r.észszej, ezeket valóságos tömeg vette kő­iül, mert a színész ilyenkor próbálta ki az ötleteit, amelyekkel ősszel a nagyközönség idegéletét csiklandozza végig. Á Balatonban is lubickoltak néhányan, őrök szerelmesei a csodaviznek, de ezt nem kívánhatja senki komolyan, ha társadalmi kötelezettségnek is eleget kell tenni. Alkonyodott, mikor felbukkant Korláth alakja. Megállt az asztaluknál. — Mit csinálnak? — Nézzük a többit. Üljön le — Köszönöm, de van még egy kis dolgom. Sokfelé mászkáltam, üzeneteket kell közve­títenem. Vannak-e sokan Badacsonyban? — ér­deklődött Zentainé. — Nem hallottam róla, oda csak a hét végén akarok ellátogatni. Muszáj, mert meg­ígértem és sürgetnek, bár tudom előre, hogy megint nagy hajbakapásunk lesz Szent­Gályval. Amit Zentainé gondolt, azt a vérszegény 'ítszonyka mondta ki. - Mi pedig azt hittük, hogy ott járt. Ép­f/yn köröztetni akartuk­— Nem, másfelé kószáltam, felelte egy csepp szórakozottsággal Korláth, hanem az útjáról nem nyilatkozott. — Most jó a kedve? A piktor fáradt arcán mosoly futott át. L — Köszönöm a szives érdeklődésüket, de nzt hiszem, hogy rendbejöttem. Olyan az én természetem, mint a Balatoné. Ki tudja meg­állapítani, hogy miért viharzik fel az egyik percről *a másikra? Elfecsegett még apróságokról, munkaterv ­löl­Azt hittem, hogy rengeteget fogok festeni ezen a nyáron, aztán az a vége, hogy kimerülök az impressziók gyűjtésében. Hosszasan, szinte kutakodva nézte Zen­tainét. — Milyen pompás szinben van ma. Az Srnyékai elragadóak. Maradjon csak igy! Az asszony könnyedén elpirult, annál hangosabban nevetett fel. , — Ne mozduljon kérem, ezt a színfoltot szeretném jól megnézni. — Megkapja akármelyik jobb drogériá­ban öt pengőért. — Lássa, ezt nem hiszem el, akárhogyan fátsza megint a cinikust. Maga a nagvon ritka kivételek köze tartozik, akik nem fes­tik magukat. — Ne lügy je! — Csak van szemem és tán értek vala­mit én is hozzá. Sokszor szeretnek egcsz idegeneket megszólítani, hogy ugyan, ké­rem, mire jó ez a szörnyű szinhalmozás, széles ecsetkezelés: Jöjjön, majd kipingálom én tökéletesre Igy olyan, mint az oláh temp­lom ikonosztáza. — Aztán mennek? — Nem mondóm, hogy hivom is őket, csak gondólom. Tudják, attól félek, hogy ha hívnám, hát jönnének is. A filozopterből feltört a- visszatartott ka­cagás, szedte elő u noteszét, hogv felje­gyezze a mondást. — Csak hagyja azt a sok kozmetikát, fe­jezte be Korláth, magának nincs szüksége iá, mert tönkreteszi vele a bőrét. Más az, ahol muszáj korrigálni a természetet­Már ajánlta is magát, estérc lenéz hozzá­juk, ha megengedik, egy percre, korán sze­retne lefeküdni, mert reggel be akar valamit fejezni. Ott látták aztán meg vacsoraidőig is, hol ennél, hol amannál az asztalnál telepedve meg egy percre. Mikor a preparált hulla mellett haladt el, az a lány intésére topogva felállt és feltar­tóztatta. — Mikor tehetném holnap tiszteletemet, kérdezte a bemutatkozás után. Hatalmas bányavállalat elnöke volt, ki­tűnő név a pénzpiacon. — Rendelés ügyében méltóztatik? — Igen. Szeretném soron kivül elintézni. — Nagyon sajnálom, de most arra sincs időm, hogy meghaljak. Ha jelentkeznék a nagy kaszás, attól is haladékot kérnék. Ta­lán ősszel otthon- Portré? — Engedje meg művésznő, hogy bemu­tassam a mestert, erőszakoskodott az elnök. Talán magának nagyobb hatása lesz rá. A kis lány, a ragyogó szőke csoda, össze­tette a kezét, mint az ártatlan apróságok. — Nagyon szépen kérem, az én portrém­ról van szó . •. — Gyanítottam, épp azért mondtam az őszt. A mostani fényhatások 'ártanának a képnek. Egyébként beszélhetünk róla, hol­nap egész nap a műtermemben vagyok. — Köszönöm, köszönöm, tapsolt a lány. Korláth meghajtotta magát, tovább ment, a fürdöbiztos asztalánál foglult helyet. Az asszonyok társaságában a „majdnem doktor" bölcsész a festészeti irányokat kezd­te fejtegetni. Barbizonnál kezdte, ecsetelte a fejlődéseket, a hanyatlásokat, de alig hall­gattak rá. — Meg méltóztattak érteni? Mert anncl­kül nem haladhatunk tovább. Akar meg is állhattak volna, annyira nem haladtak. Más asszony isme rősök is megálltak előttük arra menet, a penzió férfilakói ér­deklődtek, hogy sikerült-e a délutáni alvás, de a szemük csak Korláthot kisérte, aki tem­peramentumosán, jókedvvel diskurált a für­dőbiztossal. — De jókat mondhatnak, kár, hogy nern hallom, irigykedett a Vérszegény. — Mint általában a férfiak, ha maguk közt vannak, tette hozzá alföldi Ügyvédné. Egy­szer akaratlanul kihallgattunk egy ilyen dis­kurzust, ámbár nem nagyon tartóztatják ők magukat női társaságban sem. De az érde­kes volt, mert a Csicsó Miska, az ügyvéd, oki az uramat is szokta tárgyalásokon he­lyettesiem cs a legmocskosabb szákiak közé tertrzik ... (Folyt, köv.) OKTÓBER MagmrSzemue A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF A debreceni kollégium RÉVÉSZ IMRE Lengyelország és a középeurópai biztonság PONQRÁCZ KÁLMÁN Községeink helyzete VEIS ISTVÁN A magyar földbirtokpolitika feladatai NÉMETHV BÉLA Imrédy birtokpolitikája KERÉK MIHÁLY Középiskolai tanárok helyzete BOLDIZSÁR IVÁN Fővárosi és vidéki lakásépítés KOTS1S ENDRE Az amerikai magyar író KERESZTU RY DEZSŐ Magyar várkertek RAPAICS RAYMUND EMSzO és KALOT TIRY LÁSZLÓ Külpolitikai szemle OBSERVANS Magyar kisebbség Csehszjpvákiában ÖLYEDI JÁNOS A szlovenszkói új magyar regényirodalom SEMETKAY JÓZSEF Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, Vilmos csiazár-út 28, ELŐFIZETÉSI ARA 6 ingyen „Kincsestár"-kötettel évi O pengő 6 0 fillér Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 43.372—1938. II./c. szám. Tárgy: Padlások tűzvédelme. Hirdetmény A tüzrendészeti törvény végrehajtásáról szóló 180.000—193(3. 13. M. sz. rendelet 4. %-a alapján fi­gyelmeztetem a város közönségét, hogy a lakó­házak padlásán általában csak bútorok, bútorda­rabok, a háztartásban nélkülözhetetlen és éghc­tctlen, vagy nehezen gyulladó tárgyak, üres lá­dák és kosarak helyezhetők el. Papir és szövet­neműek csak keményfa ládákban, vagy szorosan fűzött lángbiztos csomagolásban legfeljebb oly mennyiségben tarthatók, hogy az országos lég­védelmi készültség elrendelésével a padlástérről való eltávolításuk és máshová helyezésük a leg­rövidebb idő aiatt lehetséges legyen. Felhívom a 61.000—1938. Ilonv. Min. rendelet alapján a város közönségét, hogv az épületekből, telkükről, lakásaikból, pincéikből, padlásaikból minden hulladékot, szemetet, törmeléket, a pad­lásaikról pedig minden könnyen gyúló és éghető anyagot távolitsanak el. A nem bérlemény lárgvát képező épület- és te­lekrészek. udvar, stb. takarítása a ház, illetőleg a telektulajdonos a bérlemények és padlásrészek kitakarítása, illetve lomtalanítása pedig a bérlő feladatát képezi. A padlástér kiürítésével egyidejűleg a padlás­terek tűzvédelmére az ingatlan tulajdonosa a kö­vetkező tüzpltószerek és anyagok beszerzésére, valamint azoknak állandóan felhasználására kész állapotban való tartására kötelezett: 1. egyszerű kézi tűzollóeszközök (ilyenek, vizi­puskák, mankó és puttony fecskendők, habbal, széns ivasbóval, porral működő készülékek, stb). 2. 2.50—300 liter víz befogadására alkalmas hor­dók, kádak vagy más tartályok, 3. 2—8 vizes veder, csákány vagy balta, lapát és tüzesapók, végül 4. a padlástér alkalmas helyein elosztva, * gyújtóbombák oltására alkalmas finom szemcséjű száraz homok. A takarítás, tisztogatás, lomtalanítás és tüz­oltóeszközök beszerzésének, elhelyezésének ha­tárideje 1938 október hó 31. Aki a hirdetményben foglaltakat nem teljesíti, kihágást követ el s ha cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, a Kbtk. 141. §-a, illetve az 1936. cvi X. te. vagy 1935. évi XII. te., vala­mint ezek végrehajtási utasításában foglaltak sze­rint büntethető. Szeged, 1938. szeptember hó 21. Dr. Pálfy József s. k. polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents