Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-22 / 229. szám

Szombat, 1938. oki. 22. Politikai napilap XIV. évfolyam 229. sz. SZEGED HANGJA Szeged polgársága, az u n u s ide mq u e populus Segediensis, az egységes és osztatlan szegedi nemzet ma hallatja elő­ször szavát abban az irtózatos erőfeszítés­ben, amivel a nemzet u maga eltökélt küz­delmét folytatja a — magyar volt, m a­gyor lesz — Felvidékért. Szeged minden polgára lélekben ott lesz az ünnepen, a harc idején, a kötelességteljesítés óráiban nem lehetnek közöttünk mesterségesen kiélezett ellentétek. „Szabad időnkben" űzhetjük a pártpolitika sportját, szabad időnkben több­re becsülhetjük világszemléletünket, mint az egységes és osztatlan akarat erejét, olyankor eszünkbe juthatnak azok a különbségek is, miket véletlen, szerencse, vagy gonoszság emelt közénk. Most azonban o — f ro n ­ton vagyunk s a frontharcosnak nem uz a kötelessége, hogy világszemléletek jogo­sultsága felett vitázzon bajtársával, hanem nz, hogy teljesítse a kötelességét, hu kell harcolva, ha kell küzdve, ha kell dolgozva izoinszakadásig, nélkülözve az összcesésig s ha kell, elesve a kötelesség­teljesítés hősi narkózisában. Az mindegy, hogy ki jut szóhoz vagy helyhez. A ma esti ünnepen ott vagyunk mindnyájan s ha torkunk hangjával nem is, n lélek felsőhangjaival erősítjük mindannyi­an a szegedi hangot, mely most a vi­lág nyilvánossága előtt kér szót harcolni a nemzet jogaiért s a haza szent testének ép­ségeért. Egy lélek, egy szó, egy áldozat­készség és e g y kötelességtudat hatja most Szeged népét, a munkaadót ebben h kérdés­ben nem választja el semmi a munkásától, nz agrár és merkantil érdekek letették ma az egymással szemben harcoló érvek fegyve­reit is, nincs osztálykülönbség, nincs feleke­zeti ellentél, egyek és együtt vagyunk mindnyájan s aki ma megszólaltatja a sze­gedi lelket, csak ennek a tökéletes összefor­vottságnak, csak ennek a teljes eggvéolva­dásnak himnuszát zengheti. A megdönthe­tetlen, összetöi hetetlen akarat frontján test­vérkezet szorítunk egv célért, egy gondolat szolgálatában, egy zászló alutt megyünk küzdelembe, visszaszerezni azt, amit a go­noszság elrabolt tőlünk, viszaszerezni az apák sirhantiait, a testvér-barázdákat, ami­ket magyar könyv, magyar vér, magyar ve­rejték tett porhanyóvá. Együtt vagyunk testvérét n hősi áldozatkészségben s az egyetlen hiva­tássá felnőtt kötelességteliesités nagvszerü lendületében mindenki velünk van, aki se­gíti u harcosok munkáját, mindenki ellen­ségünk. aki akár herosztráteszi gonoszság­gal, akár levezekelhetetlen, gyógyíthatatla­nul sötét vaksággal magyarok rabtartóinak elszántságát heviti. Vannak órák, melyekben fel kell olvadni minden ellentétnek s el kell némulni bírálatnak, gáncsoskodásnak, egyé­ni érdeknek és személyes törekvésnek. A hallgatóságnak most a „tetszés és nein tet­szés nyilvánításától tartózkodni kell". A kor­mány vezeti a nemzet küzdelmét, ebhez a küzdelemhez az erőt u hadseregbe szerve­zett nemzet s a komolv, a súlyos idők pa­rancsát megértő, a felelősség terhét viselő polgárság áldozatkészsége s kötelességtudá­sa szolgáltatja. Aki ezen kivül van, az most — hallgatóság, akinek most valóban nem szabad tetszés és nem tetszés nyilvánítással megzavarni a lelkek gyönyörű, teremtő, erőtsugárzó harmóniáját. A szegedi polgárság fölemeli szavát s sza­vának erejétől hullva össze kell oinlania a hazugságok vályogjából felrakott épületek­nek. Szeged népe, a nemzet történelmének tényezőjévé váll a múltban s tényezője akar maradni a jövőben is. A nemzet most rajtunk keresztül érez, gondolkodik s nyilatkoztatja ki m e g m á s i t h a t a 11 a n akaratát. Szeged népe fölemeli szavát s ma­gyar földeknek el kell indulni a magyar föl­dek felé s a magyar sziveknek össze kell borulni újra az emlékhatárok felett. A szív ereje, a férfi karja, a lélek elszántsága ha­talmasabb, mint festett határ árnyék­vonala. A fény ki gyulád magyar szi­vekben s láthatatlanná válnak az árnvékok és az árnyékhatárok. Sziveknek és lelkese­déseknek fényfüggönye takarja el elö­lünk immár azokat a határcölöpöket, csend­örlaktanyákat és vámhivatalokat, melyek a magyar föld közepén huzudták a magyar föld határát. Volt egy repülőgép, az „l g a z s á g o t M o­gyarorságnak!" büszke ziáfszló-szavait hordozta szárnyain tengerek és szárazföldek felett és „a hol megjelent és ahol p a rt o t ér, erőre kap a kar, felforr a tunya vér. Gőg gazság sápedoz, s z c m tágul, lánc szakad. És min­den rab szabad, — h a I i h é; hali h ó, — A s 7 a b ad sú g h a j ó". F.gy repülőgép vi­lágraszóló propagandája volt már a magyar igazságnak s a nemzet jussának. Most nem repülőgép, de a szegedi lélek röpiti fel az „Igazságot Magyarországnak \" a ma­gyarság követeléseinek teljesüléséig el nem némuló szavát s hordozza az óceánok és or­szágrészek felett, hogy amerre megjclen és ahol partot ér, kapjon erőre a kar s legyen szabad minden magyar lélek. Ezt akarja, ezt követeli, ezért megy harcba s ha kell, ezért megv halálba n szegedi lélek. Nincs olyan hatalom, amelyik el tudná venni, nincs olyan gonoszság, amelyik meg tudná tartani, nincs olyan erő, amelyik utjukat tudná állni. Egv célért, együtt egy uton, — miénk lesz a győzelem í Prága tovább próbálkozik: halogat és ismét taktikázik A magyar Kormány nem Kapott semmiféle Komoly, elfogadható javaslatot — A pénieKi negyediK ajánlat nem Kielégítő és alKalmailan a iárgyalásoK folyta­tására • Halogatás nélKiil teljesíteni Kell a jogos magyar KöveteléseKet Beck Külügyminiszter romániai és varsói tárgyalá­sai a Közös magyar-lengyel határról Péntelcen hir érkezett a napok óta kilátásba helyezett uj cseh javuslatról. Bcnvato.tt körök megállapítása szerint ez a javaslat sem al­kalmas arra, hogy közvetlen tárgyalások alapján megoldásra kerüljön a Felvidék visz­s/aesatolásűnak ügye. Pénteken délben elter­jedt hirek szerint kétséges, hogy c javaslat alapján — amely már a csehek negyedik ajánlata — ujabb közvetlen tárgyalásokra sor kerüljön. A javaslat elfogadhatatlan A javaslat jelentékenyen kedvezőbb, mint a Komáromban telt utolsó ajánlat, dc magyar szempontból még mindig nem kielégitő. Az ujabb javaslat ínég mindig magyar népességi területeket akar a cseh fennhatóság alatt tar­tani, ezt bizonyítja a kisebbségek helyzetének rendezésére vonatkozó tervbcvelt cseh intéz­kedés is. Most rövidesen el kell dőlnie, liogy a cscli­szolvák kormány állásfoglalása lehetővé te­szi-e uj közvetlen tárgyalások megindítását, amelyek során tulajdonképéh csak a már ei­Jogadott alapelvek technikai alkalmazásáról és kiviteléről lenne szó. Ha cz az esel nem kö­vetkezne be, akkor az uj javaslatot előrelát­hatólag nem fogadhatjuk el tárgyalási alapul és a baráti országok ujabb erélyes fellépésétől várható, hogy a csehszlovák kormányt végre a méltányos rendezés megteremtését lehetővé tévő tárgyalások alapjául szolgáló aján­lat megtételére késztessék. Mint ismeretes, tegnap cseh forrásból olyan hirck terjedtek el, mintha u cseh kormány olyan uj javaslattal állott volna elő, amely a megoldáshoz közelebb vi­szi a magyar-cseh problémát. Ezz<! szemben ma kiderült; u valóság az, hogy.

Next

/
Thumbnails
Contents