Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-20 / 227. szám

DÉL M AGYA RO RSZAG Csütörtök, 1938. oki. 20. Politikai napilap XIV. évfolyam 227. sz. Taiiyakutatás K vallás- és közoktatásügyi miniszter a fa­lu népkörnyezeténck és gazdasági viszonyai­inak tanulmányozására . népkutatási központot állított fel. Ez a gondolat ta­gadhatatlanul a magyar falukutatás gondolatából sarjadzott ki s egyenes folyta­tása annak az elhatározásnak, amelyik a magyar vármegyéknek szociális munkaerő­ket adott. A Darányi-kormony idején meglehetős vehemenciával folytatták a nyomozó eljárá­sokat az úgynevezett falukutalók ellen s az ügyészségek elég nagy számban adtak vád­iratot a nemzetgyalázás cimén azok ellen, akik kijelentésük szerint az igaz helyzet Őszinte feltárásával akarták megoldáshoz se­gíteni a szociális problémákat. Nem érzünk magunkban jogosultságot arra, hogy Ítélkez­zünk a falukutatók és a vádhatóságok peré­ben s talán túlhaladottá is vált már ennek az ítélkezésnek kötelessége. Az Imrédy­kormányzat más álláspontot foglal el a falu­kutatás munkájával szemben s ettől merő­ben függetlenül a budapesti Ítélőtábla fel­mentő ítelete sokat változtatott azon a köz­hangulaton is, amivel korábban rlitéltók F é j a Gézának, Kovács Imrének, Erdei Ferencnek s kitűnő Írógárdájuknak faluku­tató tevékenységét. Semmi sem áll tőlünk távolabb, minthogy magasztaljuk azt, amit a biróság elítélt. Nem is egyes könyvekről, egyes írásokról be­szélünk most, hanem arról a feladatról, ami­re vállalkoztak s arról a kötelességről, amit rlvégeztek. Feltárni a magyar falu helyzetét, megmutatni a szenve­déseknek mélységét és okait s egyben feltárni a gyógyítás szükségességét, sürgősségét és módját, — ezt a missziót vál­lalták magukra s töltötték be a falukutatás apostolai. Most már nem ültetik le őket és törekvéseiket a vádlottak padjára, ha voltak közöttük, akiket jószándékuk tévedésbe vitt, megbűnhődtek tollúknak és hangjuknak kí­méletlenségéért. A falukutatás amatőrjel után most már a hivatalos f a 1 u k u t a ­t ó k jönnek a főispáni hivatalok mellé ren­delt szociális tanácsadókkal s jó érzéssel leli megállapítani, hogy a kormány által megbízottak nagy része Féja Gézáéknak, követőinek és híveinek sorából került ki. A kormány azonban csak a megyei tör­vényhatóságok mellé küldött ki szociális előadókat s a most felállított táj- és népku­tató központ is csak a falvak szociális helyzetéinek tanulmányozásával fog foglal­kozni. A magyar városoknak maguknak kell ezt a missziót végezniök, a magyar városok tanyavidéke s a magyar falvak között a szo­ciális munka tekintetében semmi különbség nincs. A tanya legalább annyi gondosko­dásra, gyámolitásra és támogatásra szorult rá, mint amennyi után a magyar falvak kiál­tanak. Ha a kormány most csak a falvak né­pének rendelte el n szociális munka számára történő megszervezését, akkor n magyar városoknak maguknak kell vállal­niok és végezniök ezt a munkát. Mérhetetlen jelentősége volna ennek a munkának Szegeden is. Hogy másokról ne is beszéljünk, itt van nz a tizenhat­ezer hasVonbérlő család. Ki foglalko­zott ezeknek életével olyan elmélyülten, elvan behatóan, olvan kíméletlen őszinteség­gel es szókimondással, ahogy szociális pro­blémával foglalkozni kell? Ki ereszkedett le a haszonbérlők életének mélyére, ki tűzte ki célul maga elé, hogy a város és a ha­szonbérlők közötti kapcsolat necsak a ha­szonbér és necsak a haszonbér behajtása le­gyen ? Ki tudja, hogy mivel foglalkozik . a szegedi haszonbérlő a háromszáz munkanap mindegyikén, ki tudja, hogy mivel táplálko­zik, mennyit és milyen értékűt termel és fo­gyaszt, ki tud felelni arra a kérdésre, hogy a városi haszonbérlők miből fizetik a ha­szonbért s hogy megtalálják-e életfeltételei­ket azon a darab földön, melyhez őket az árverés véletlenje segítette? Vannak bizo­nyos sejtelmeink, melyek frázisokká váltak, vannak hazugságaink, melyeket dogmaként tisztelünk és van meggyőződésünk, amiben az objektív kutatás egy gramnyi igazságot nem fedezhetne fel. Az apáktól a fiuk nem­csak a rendszert és nemcsak az elégedettség érzését, hanem a pihentető és nyugtot adó frázisokat is örökölték. S ezek a frázisok áll­nak útjába annak, hogy friss szemmel tud­juk megvizsgálni a megszokott jelenségeket. A nemes városnak követnie kell a kor­mányt a szociális kérdések tanulmányozá­sa és orvoslása utján.- Első kötelességünk természetesen a helyes diagnózis megállapí­tása. Nekünk a tanya népével más­kén t k e 11 foglalkozni, mint ed­dig, a tunya népét sokkal közelebb kell •hozni az íróasztalokhoz és a szivekhez. Fog­junk hozzá a falukutatás munká­jához a szegedi tanyán, ismerked­jünk meg a tanyai, nép igazi életével, tárjuk ennek az életnek mélységeit s ne eléged­jünk meg azokkal a megállapításokkal, me­lyeket örökségként vettünk át a haszonbér­leti rendszerrel s amiket csak azok előtt lehet hatást keltve elmondani, akik legfeljebb au­tóablakból ismerik a szegedi népet. A sze­gedi közigazgatásnak kell vállalni a tanya­kutatás becsületes és igaz fajvédő munkáját. A ruszin kérdés az európai tárgyalások középpontjában Beck lengyel ktiltigyminiszíer a román királynál, kabinetfőnöke Bu­dapesten — Tiso szlovák miniszterelnök Ribbenfropnál, a szlovák nemzeti tanács elnöke Varsóban Sikerrel fejesödtek be Beck külügyminisxíer galaci tárgyalásai ^ Románia vállalkossoít a kösveíiíésre Prágában Lengyelország mindenben támogatja a magyar ügyet - Prágának sürgősen meg kell tennie elfogadható javaslatait Az európai események középpontjában szer­dán elsősorban Beck lengyel külügyminisz­ter bukaresti utja állott. A lengyel külügy­miniszter a közös magyar-lengyel halár ügyében folytatott tárgyalásokat román kor­mányzati körökkel és kihallgatáson jeleni meg Károly királynál. Ugyanékor Budapestre érkezett Btck lengyel kabinetfőnöke, mig 1 i­so szlovák luinszterclnök Bcrchíesgadenbe repült. Beck külügyminiszter Romániában Bukarest, október 10. Beck lengyel külügy­miniszter Francasovici varsói román nagykövet és titkára társaságában szerdán üalacba érkezett. A lengyel külügyminiszter bukaresti útjával kapcsolatosan rövid hivatalos jelentést közöl­nek o román lapok; semmiféle kommentárt nem fűznek a megbeszélésekhez. Beck lengyel külügyminiszter a galaczi pályaudvarról Károly király jachtjára ment, ahol azonnal megkezdődött a fontos megbe­szélés. Károly király és Beck külügyminiszter ta­nácskozását este 20 óra 30 perckor félbe­szakították. A király jachtján estebédet adott a lengyel miniszter tiszteletére. Ezután a ta­nácskozások folytatódtak cs 23 órákor értek véget. Beck külügyminiszter éjfélkor visszauta­zott Varsóba. Beck romániai utiának nagy jelentősége Varsó, október 19. Beavatott lengyel kö­rökben Beck lengyel külügyminiszter romá­niai útjával kapcsolatban a következő köz­lést tették: — Beck külügyminiszter romániai utja rendkívüli jelentőségű tény a középeurópui politika fejlődése szempontjából. A lengyel államférfiú utja szorosan összefügg azzal a felkelés­sel, amely a ruszin földön kitört. —; Sem Lengyelország, sem Romár ínj szempontjából nem lehet közömbös, vájjon a ruszin ncp elégedetlensége a szomszédos

Next

/
Thumbnails
Contents