Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-02 / 212. szám

Vasárnap, 1938. október 2. D É I M A C. y A P O P i 7 ifi 9 Ki ellenőrzi a városi üzemeket Felíerjeszíés a belügyminíszíeriumhoz (A Délmagyarország munkatársától.) A városi számvevőség államosításával felmerült az a kérdés, hogy a városi üzemek ellenőrzését a jövőben ki fogja végezni. Az állami számvevőség munkakörét ugyanis a törvény állapítja inéi; cs az állami számvevők feladatai közé a törvényes rendelkezések folytán néni lehetett besorolni a törvényhatósági városok magángazdasági tevékenységének ellenőrzését. A számvevőség államosításával azonban a városi üzemek ellenőrzésének szüksége nem szűnt meg. A jövő évi költségvetésbe a pénzügyi bizottság javaslata alapján 6000 pengő van felvéve az üzemek ellenőrzési költségeire. A fedezetről is történt srondoskodás, az azonban nem eldöntött kérdés még, hogy az ellenőrzést kik fogják végezni. Felmerült annak gondolata is, hogy esetleg a városi tanácsnokok között fogják szétosztani ellenőrzés célából az egyes városi üzemeket. Dr. Pálfy József polgármester azonban egy szerencsésebb megoldásnak azt tartaná, ha az állami számvevőség végezhetné tovább is az üzemek ellenőrzését, ugy, mint ahogy azt a városi számvevőség korábban végezte. Mivel azonban a törvény erre módot nem ad, a polgármester előterjesztést intézett a belügyminisztériumhoz és a miniszter engedélyét kérte ahhoz, liogy az állami számvevőség tagjai végezhessék az üzemek ellenőrzését és hogy ezért a várostól mint hivatali leendőken kívül eső munkáik végzéséért külön díjazást fogadhassanak el. Ha a belügyminiszter ehhez hozzájárulását megadja, akkor az üzemek ellenőrzését tovább is a számvevőség fogja végezni, ha azonban a belügyminiszter ehhez nem járul liozzá, abban az esetben a városnak magának kell gondoskodnia arról, liogv az üzemek ellenőrzése továbbra is kifogástalanul és megnyugtató módon történjék. rigódéin! Németországi tanulmány utamon szerzett tapasztalataim alapján létesített Mechanikai Gvorsfainaió NŐI sarok P » 40-től Férfi sarok P 100-íöi munka NŐI féllalp P 2-00-1ŐI Férll féllalp P 2 70-1ŐI Po^kUzolgAlAs! Papp Béla clpészm. Feketesas-u. 8. Az első középiskolai tanár, aki — suszterinas Cipőfelsőrészt készít a magyar irodalom legfiatalabb tanára — Tanárvizsga és „átyétegződés" (A Dclniagyarország munkatársától). Az egyelem bölcsészeti karán, a Tanárvizsgáló Bizottság előszobájában feszült a hangulat. Kis csoportokban ülnek, állnak, vagy topognak fiatalemberek és lányok, apácák cs kispapok, alapvizsgások, szakvizsgások cs pedagógiai vizsgát tevők, kipirult arcúak cs sápadt arcúak. A várakozás idegölő pillanatai ezek. A vizsgáztatás már befejeződött s itt már mindenki az eredményhirdetést várja szent borzalommal . . . Nyílik a vizsgáztató terem ajtaja, megjelenik Tettamanli tanár ur kedves alakja, mint egy bizloshatásu idegcsillapitó. Egy gyengébb idegzeiü tanárjelölt hölgy nyitja meg a sort halálsápadtan s utána az összes jelenlevők eltűnnek a becsukódó ajtó mögött. Az előszobában egy lélek sem marad. Tiz pere múlva tódulnak kifelé. Az előbbi feszültségnek nyoma sincs. Bizonyára önmaguk sem ismernének rá tizperc előtti magukra. Egy lánynak a szeinc vörös, egy sir, a fiuk közül is többen gyanúsan komorak, de legtöbb bizonyos megkönnyebbültséggel, felszabadult boldogsággal tárgyalja g most hallott eredményt. den izgalom j megfeszített munka máris " sőkniérfcldes messzeségre távolodoti volna tőlük. Kis csoportokban hagyják cl a Tanárvizsgáló helyiségét. Az egyik csoportban gömbölyű arcú fiatalember halad, arcáról sugárzik a törhetetlen optim'zrrus cs az eredménnyel való megelégedettség. Erősen kopaszodik ugyan, de ez nyilván a tetemes bölcseség jele. — Hát ez is sikerült, — sóhajt fel — és az eredmény nem is rossz. Dicséretes, jó. Hm, nem is rossz ! . . . Nodc mindegy, holnapután már ismét ragasztok, teszi hozzá bizonyos melankőliával. — Mit csinál kérem? — kérdezzük megrökönyödve. — Hát ragasztoki — feleli egyszerűen. — És mit ragaszt, ha szabad érdeklődnünk? — Cipőt kérem, cipőfelsőrészt. Én ugyanis mellékesen suszterinas vagyok. Magyar-német szakos tanár és suszterinas. Öt perce tanár és másfél hónapja suszterinas. Átrétegződő alany vagyok kérem. Dc látom, ön csodálkozik, nagyon szivesen elmondom történetemet. — Apám egy kis városkában tisztiorvos volt, kezdettől fogva tanárrá akart képezni engem, egyetlen gyermekét. Sajnos azonban korán elhalt, anyám kis nyugdija éppen hogy arra elég, hogy ő maga szűkösen megéljen. Ezért taníttatásomról magamnak kellett gondoskodnom. Nehezen, korrepctálgntással húztam át az éveket a jobb jövő reményében. Aztán egyre világosabbá vált, hogy a jobb jövő számomra a tanári vizsgával nem fog megérkezni. Hiába tudom a magyar tárgyrag fejlődésének történetet kifogástalanul, hiába tudok számol adni Kölcsey Ferenc irói fejlődéséről, vagy a középfclnémet hangváltozásokról, egyszóval: hiába érzem magam a magyar és német irodalom és nyelvészet hivatott tanárának^ ez még nem jelenti egyúttal azt is, hogy a jövőben meg is tudok majd élni. Választhatnám ugyan azt a sokak által járt utat, hogy tanítványokat vállalva próbáljam kivárni a boldogító állást, de higvjc el kérem, a házitanitás a világ legmegalázóbb foglalkozása; a régi görögök nemhiába válogatták rabszolgáik közül „paidagogos"aikat . . . — Dc miért választotta éppen a eipész mesterséget? — Hiszen végre is mindegy, mit választ az ember! Annyit hallottam, hogy: ;,cipö mindenkinek kell", „a suszter nélkülözhetetlen", hogy végül magam is elhittem. Beálltam tehát egy nagy szpjrcdi ripögvárba inasnak. A cipőfelsőrész készítését tanulom ugyan elsősorban, de egyuí'al már az egész szakmát is kitanulom. Hogy nehéz-c a munka? Bizonv, nem könnyű még" annak t < Osztálysorsjegyek a mosí következő I. osztályra nagy számv&laszlékban kaphatóit Neu Ernő banküzlet Széchenyi íér 6. sem, aki gyerekkorától erre rendezkedett bc. A „Bedó"-rendszer nem gyerekjáték! Reggel hattól déli két óráig csak ragasztok. Ragasztok, ragasz.tok, ragasztok. A csiriz már -az álmaimba is belefolyik . . . Nodc mindegy, majdcsak megszokom. Különben már keresek is: heti négy cs fél pengőt! — És a tanári pályáról végleg lemondott? — Dehogy mondtam! — kel ki sértődötten —, én elsősorban cs mindenekfelett tanár vagyok. Hogy suszter is vagyok? Igen, mert valamiképen meg kell élnem; sőt nem valamiképen, hanem becsületes munkával. S én becsületes, jó suszter leszek, dc a hivatásom — csak a tanári pálya lehet. Érdeklődő kolléga csatlakozik hozzá. Elmondja az eredményt, a vizsgakérdéseket cs röviden, hogy miket felelt a kérdésekre, aztán hirtelen rámutat kollégája cipőjére: — Te, tudod mi vau azalatt a domború disz alatt? Egyszerű fonál barátom, egyszerű fonál! Látom ujcipő, talán éppen az én ragasztásom ... Nevet, Gömbölyű lénye maga az optimizmus. HOTEL CORVIN B UDAPES T VIII. CSOKONAY U. 14. Nemzeti Szinháznál. Családi szálloda a város szivében. Ujonnau berendezve, közp. fűtés, hideg-meleg folyóvíz. Egyágyas szoba P 3.—, kétágyas P 6.— n baktói bérletek Emelkedik a földhaszonbér (A Délmagyarország munkatársától.) A gazdasági ügyosztály most tett jelentést a polgármesternek a baktói haszonbéres földek bérbeadásának eredményéről. A baktói bérlök már hónapokkal ezelőtt mozgalmat indítottak annak erdekében, hogy a város árverés mellőzésével hosszabbítsa meg bérleti szerződésüket. A város hatósága azonban egy idei közgyűlési határozatra való utalással nem teljesítette kérelmüket cs bár kivételt tett azokkal a haszonbérlőkkel, akiknek beruházási bérleteik voltak, a haszonbérelt terület legnagyobb részét újból árverés utján hasznosította. összesen 1080 hold földet árverezett így cl a város; Iegtöbbnyire egy, két, három holdas parcellákban. Az árverésen elért bérek igen változatosak. Azokért a földekért, amelyeket csak legelőknek lehet használni, liat pengőt kínáltak átlagban, viszont a legjobb földek haszonbére clcrtc a hoUlankónti 00 pengőt. Bár a haszonbérletek árverésének eredményét még nem állították össze, annyi már kétségtelenül megállapítható, hogy a mult évinél az idei hasznosítás kedvezőbb eredményt ért el. Ezt az érdekelt bérlők azonban nem az árvercs rendszerének, hanem a mezőgazdasági termékek urában beállott emelkedésnek tulajdonitiák.