Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-16 / 224. szám

Vasárnap. T958. oEt'ólíer T<5. • ' • • V 4 ' DÉLMAGYARORSZÁG * EGY KORSZERŰTLEN VERSENY (A Délmagyarország munkatársától.) A fut­MHversenyck, uszóversenydk, atlétikai verse­nyek, satöbbi versenyek hatalmas izgalmakat Ígé­rő korában, meglehetősen „korszerűtlenül" ha­tott szombat délután bárom óra körül a szegedi egyetem „Bolyai Iutczet"-nck tanterme előtt az a kis számú csoport, öt fiatalember és két leány csoportja, amely izgatottan várta, szintén egy verseny kezdődesét. Korszerűtlenül hatottak, pe­dig ők is verseny résztvevői, versenyre „bene­vezettek" voltak. Korszerűtlenül hatottak, mert n verseny, amelyre benevezték — matematikai verseny volt. A realitások, a sport korában a matematika, a tiszta elvontságok világa, valóban korszerűtlen tünemény. 11a másból nem, ez már e résztvevők számából is könnyen megállapít­ható. A matematikai versenyt, mint minden évben, re idén is az Eötvös Lóránd matematikai és Fi­zikai Társulat rendezte és a versenyen mindazok résztveheltck, akik az idén tették lc az érettségit. rA verseny minden évben országos és a két leg­jobb dolgozat szerzői kapják jutalmul a „Báró liötvfts Lóránd dij"-at. Annak, hogy Szegeden és Szeged környékén mindössze heten pályáztak a dijra, a korszerűtlenség mellett bizonyára az is oka volt, hogy a tételek, amelyeket a résztvevők­nek meg kell oldaniok, rendszerint olyan nehe­zek szoktak lenni, hogy a megoldáshoz nemcsak kitűnő készültség, dc elsőrendű matematikai te­hetség is szükséges, invenció és kezdeményező erő. Hogy ez mennyire igy van, mutatja áz is, hogy tavaly például a sokkal nagyobbszámu je­lentkezők között egy sem volt. akit a dij elnye­résére ítéltek volna. Három óra után a hét versenyző elhelyezke­dett a teremben és nem sokkal ezután megjelent a verseny vezetője, Szőkefalvi professzor, kisérelcbcn a Matematikai és Fizikai Társulat több tagja. A professzor rövid bevezető szavai­ban aunak az óhajának adott kifejezést, hogy itt volna az ideje a szegedi pályázók sikeres szerep­lésének is. A bevezető szavak után a professzor feldiktálta az idei három verseny-léteit, majd ki­jelentette, hogy azok megoldására négy óra áll a versenyzők rendelkezésére. Csak Ízelítőjéül annak, hogy milyen témákon kellett a versenyzőknek töprengeniük, ide irjuk •az egyik telelt a három közül: „Nevezzük egy háromszög transverzálisá­nnk minden oly egyenes darabot, mely a há­romszög egy csúcsát a szemben fekvő oldal­nak, — vagy meghosszabbitásának — egy pontjával köti össze. Bebizonyítandó, hogy minden hegyes szögű háromszöghöz létezik a térnek oly pontja, ahonnan a háromszög va­lamennyi transverzálisa derékszög alatt lát­szik." 'A versenyzők egy ideig%iereven nézték" a táb­lára felirt szöveget, aztán a fejek lassan, egy­másután a padok fölé hajoltak, a ceruzák megin­dultak a fehér papíron, előbb tétován, de egyre határozottabban s ezzel megindult a korszerűtlen verseny. TI rí képesujságokat a Szegedi FOLYó'RQTKölCSöNZöIöl Takarékos csaiad ^^v^i3,külföldi lapok péidán^kini már heti 4 fillértol I Mázhoz szállítás! 48 féle Magyar-Némeí-Angol-Ainerikai-Francia-OIasz-Sváic folyóiratok. Iroda: Horthy Miklós ueca 8. v Telefon: 27—30. Mii vesxieii el Csehszlovákia a Szudéiafölddel? A „Prager Presse" őszinte vallomása az általános revizióról (Budapesti munkatársunktól.) Csehszlovákia bomlási folyamatáról a cseh kormány félhivata­los lapja, a Prager Presse tanulságos alábbi őszinte vallomást ir. Visszatekint rövid rajzzal a bencsi cseh politika be]ső és külpolitikai hibáira, megállapítja, hogyha a husz év folyamán a kormá­nyok csak rcsZben is folytattak volna megfelelő nemzetiségi politikát, viszont ha az ország kül­politikai irányát nem tették volna elsősorban függővé Szovj'ctoroszországtól, sok mindent lehe­tett volna cjkerülni és megmenteni. Csehszlovákia vesztesége igy — irja a Prager Presse — szinte teljesen egyenlő a katasztrófával. Arra titokban régen berendezkedett már az oiv szág, hogy az eredetileg is csak sztratégiai okok­ból átcsatolt magyarlakta területet ós azon minb­Cgy háromnegyedmillió magi/art előbb-utóbb visz­szaadja az anyaországnak. Az orstzág tulajdonké­peni vesztesége nem a magyar határvidék, amely ugyan dunai úthoz és ezzel tengeri kijárathoz íuttatta Csehszlovákiát, az ors:ig vesztesége a Szudótavidők, amely a régi osztrák-Szilézia és onnek utódakent Csehszlovákia gazdasági ereiének úgyszólván gerince volt. Mi is a mi veszteségünk — folytatja a Prager Presse — a Szudctafölddel? — Elsősorban azt kefi megállapítanunk, hogy a Szudéták tulajdonkép egy nem túlságosan magas, Sehol olcsóbban! P Wí- P S rádióké kellékek nálam kaphatók Szántó Sándor kereskedő, Szöged, Kiss D. palota. Kiss-ucca' földrajzjag egybefolyó hegyiáncoiatnak a neve, amely Fz jézia, Morvaország cs a történelmi Cseh­ortzig határain vonul végig. Ennek a hegyvonu­latnak a környékén éjő német lakosságot nevez­ték el később : z rdétanémeleknek. Ma ez a szudéta­németség a legutóbbi nép zímlá'ás szerint 3,297.000 lejek, amely patkóalakban ve:z" körül a cseheket cs morvákat. A szudétanémetség nyelve padig dé­len közápbajor, Éger vidékén cszakbajor, az Elba folyótól a Fzidcták hegyéig felsőszász és tovább keletre szijéziai német. — Ez a szudétavsdek úgyszólván tiszta ipari település, amely sokszáz évvel ezelőtt osztrák uralom alatt keletkezett. A lakosság is tiszta oszt­rák gonddolkczisu, lelkületű, az osztrák álltamiság egyik leghűségesebb néptényezője volt és ma is 'minden izében osztrák. A Szudétavidckkel kap­csolt ve z cségünk nagyobb városok szerint a kö­vetkezőkben mutatható ki: — Rcichenberg. Ez a város elővárosaival együtt a legnagyobb ÍZ rdetaváros, egyben a legnagyobb ipari város is. Cvch-Manchcsternek nevez ék. La­kóinak száma közel százezer. Prágán kivül csak Reichenbergnek volt az osztrák Csehország terü­letén önálló törvényhatósága. Az úgynevezett hi­res cseh szövet gyártásának központja. Nevezetes arról is, hogy a nagy, világhírül angol fzövet­gyárakat megelőzően, itt már 1804-ben gözs/.övő- I üzemet állítottak fel. Gablonz. Ez a város ennek a területnek Icg­grzJagabbja. Ismeretes róla, hogy az osztrák ura­lom idejében agyag- és üvegipara egymagaban annyi adót fizetett a bécsi államkasszának, mint egész Dalmácia, A gabjonzi üvegipar elvesztése , súlyos vesztesége a cseh üvegiparnak. iát a sötétbén isV. . Nem így az ember — szemének iő világításra van szüksége. Töké­letes világításhoz viszont olcsón jut, mióta itt az áramtakarékos uj TUNGSRAM^ tmWTJt G3 Cj Troppau, Ez volt az osztrák Szilézia fővárosa. A cseh államétet alatt azonban elvesztette centra­lisztjkus jelentőségét, de gazdaságilag se jelen­tett többé kiemelkedőbb értéket. Franzesbad, Karlsbail, Marienbad, Bilin, Tep­litz-SehOnau, Giesshübl. Ezek a régi osztrák-Szi­lcz'a vijághirü fürdői, amelyek nélkül most a maradék uj Csehszlovákiának csak tótföldi fürdői le z ick. Joachlmsthal. Ez a város a vi]ág egyik legna* gyobb rádiumbányavidéke és gyógyhelye, de no­vezetes arról is, hogy pénzverdéje volt cs itt ver­ték Amerika ré. zírc is az első dollárokat. Éger. A tizennegyedik századig Bajoroszághoa tartozott, dc egy bajor fejedelem kétezer ezüst­márkáért eladta annakidején a cseheknek. Bár a nc^nct nyelvterület határvidékén lévő város, mégis mindig a parexccllcncc cseh ideológia politikai és társadalmi központja volt. Csak fekvésénél fog­va lett most a izidétamozgalomnak a központja, — irja a lap. Krumau, Znalm, Iglciu. Különösen az utóbbi, hires germán jogá z áros volt. Mind a három egé.z különlegesen a hatszázéves orsztrák uralom alatt is inkább német város volt, mint osztrák. Krumaunak világhírű papírgyára van. Az egész Közép- és Koleteurópát ellátó cseh papírgyártás — főként rotációs papírgyártás — központja. Znaiiu üveghutáiról és konzervgyáráról ismert ha­tárváros. Iglau szénvidék. Végül Aussig, Lcitmcritz, Rumburg, Komoiau, Brüx és Waritsdorf. Tipikus osztrák-német gyár­városok, köz'ilük különösen Aussig, amelynek közel százezer lakója van, az E|ba völgyének világhírű vegyipari telepe. Ezek a legsúlyosabb veszteségei a szudétaföld elcsatolásával Csehszlovákiának, amely vc.-záeségeket vájjon fogja-c pótolni tudni? Dc amely veszteségeket könnyen elháríthatott vol­na az ország, ha a húszéves áljain kormányai a mindig programban volt gyáripari beljebbtelcpri­tést végrehajtották volna, — végzi cikkét a Pra­ger „Presse.

Next

/
Thumbnails
Contents