Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-16 / 224. szám

síéínarvá D £ f MAr, VAPnnc7ÁG Vnsérnan. TQVV október T(r Készít eisCrendti kivitel­ben szobafestést, mázolást és butorfényszést jutányos árban. Cégtulajdonost Csányi Mihály Fekeleiaz ucca 22, Telelőm IU-42, ho'yén a katonai okmányai nincsenek nála, tarto­zik azonnal az l|!otékos hatósághoz fordulni, ainely kiadja a taiikségoj igazolványt. Kerülő uton utaz­ni, "agy ut utazást megszakítani tilos. ,\z utazás tartalmára és a bevonulás ejső napjára mindenki kö'.o'.rs ölihnrt vinni. A bevonulók vigyék magukkal össs.'a Katonai irataikat. Akir.ek indokolt felvilágosításra van szük­sége, okmányaival forduljon a legközelebbi pa­rancsnoksághoz. Ez azonban mm késleltetheti a bevonulást. \ bevonulási hirdetmény közli még, hogy mely foglalkozási ágak bevonulásra kötelezettjei nyer­nek ideiglenes mentesítést. 1906-asok és 1911-esek A kibocsájtott hirdetményt sokan félremagyaráz­zák, ennélfogva tudomására hozza a városi katona­(igyo z ály a lakosságnak, hogy csupán az 1908. év­beli és az 1911. évbeli születesd eddig bc nem vonul* tisz'ck éi legénységi á'lományu egyének tar­toznak bChonulnt, nem tartoznak azonban a hét évfolyam között lévő, tebát 1009. cs 1910. őbtrliuk, Beregszász hadiáBlapo:ban Tankok, repülőgépek, brutalitások a felkelő ruszinok ellen Záhony, október 15. Az'egész Felvidék lakossága a legutóbbi események hatása ajlatt áll. Ungvár, Munkács, Beregszász cs a beregi hegyek felett állandóan repülőgépek cirkálnak. Három repülő­gép a Tarpdtöl kejOtre lévő Durab-crdö felelt át­repült a magyar hatúron. Alkonyat után működésbe léptek n fényszórók cs bevilágították a rpagyar határterületet. A határszéli lakosság megfigyelése szerint az éjszaka robbanas hallatszott. Minden valósz'nüség szerint a csáhek röpítették a levegőbe valamelyik dlás ukat. Beregszász trlfescn hadiállapotban van. A la­kosság re.tcg a csehektől. \z uccnkra n]ig mernek kiincziulni, tegnap ismeretessé va|t, hogy a város kit vrzMö magyar emberét a csehek elhurcolták cs azóta semmi hir nincs róluk. A város fejé vezető utvonalakat tankokkal sírták el. A lakosság rémü­letét minden eszközzel fokozzák. A lia'arviríék katonai megerősítése tovább fo­lyik. Már nemcsak gyalogság; érkezik, de több he­lyen tüzérség is bed3ta magát. Záhonyba érkezett megbízható közlések sze­rint több csehszlovákiai községben a magyar és. ruszin lakosságnak sikerült fegyvereket szerezni és liajtővadáfz tot rendeznek az őslakosságot iiláöző e<cndörök, pénzügyőrök és vámőrök elten. Ahol a férfi lakosság fegyverre tesz szert, sokan csatla­koznak a ruszin felkelőkhöz, akik dől több hely­ségből a csendörök elmenekültek. A magyarországi szlovákok nagy tiltakozó gyűlése Békéscsabán Békcscsubn, október 15. Szombaton dél­mán Békéscsaba csaknem valamennyi házá­ra kitűzték a magyar nemzetiszínű lobogó­kat. A környékbeli falvakból kocsikon, ke­rékpárokon ezrével özönlött a szlovákság- a békéscsabai Vigadóba hirdetett nagygyűlés­re. Felülmúlhatatlan lelkesedéssel tűntetett a tömeg Csehszlovákia ellen. A gyűlésre érse­zett azon ezreknek, akik nem fértek bo a te­rembe, n téren felállított hangszórókon köz­vetítették a beszédeket, amelyek szlovák nyelven hangzottak cl. M a r i c s k ó János tartotta oz elnöki meg­rtyltót. Elsőnek Darida Káioly tanító szó­lalt fel. — Amennyire akarunk szlovákok lenni, annyira vagyunk is — mondotta —, cpp ez­ért visszautasítjuk a cseh rádiónak azt n naiv hivatkozását, bogy bennünket mártíroknak állítson a világ elé. Nem kérünk a csehek vc- l ciciméből 1 Ezután a békéscsabai szlovák ifjúság ne­vében Janovszki János mondott beszé­det. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel határo­zati javaslatot fogadott el, amelyet Rad­n a i Ferenc káplán olvasott fel. A határozati javaslatban a magyarországi szlovákok til­takoznak a pozsonyi rádió hazugságai és ál­propagandája ellen. Hangsúlyozza a javaslat, hogy h szlovákok Magyarországon teljesen szabadon élnek, gyakorolhatják anyanyelvű­ket és vallásukat. Tiltakoznak az ellen, hogy a csehek beleavatkozzanak az ő dolgaikba és követelik, hogy a szlovák nép az önrendel­kezési jog alapján döntsön sorsáról. A határozati javaslatot megküldik a kor­mánynak, a négy nagyhatalom képviselőjé­nek és Tiáo miniszterelnöknek. „Szuronyokkal és gumibotokkal nem lehet határokat fenntartani" Gről Eslerh&zy János nyilalkozala a felvideki Megyar Párí nevében Oroszvár, október 15. Esterházy János gróf, a felvidéki Egyesült Magvar Párt ügyvfzjtő-dnöka a kövotket) nyllatko2:itot tette: — A :zlovákini magyarság, ame]y 20 cv óta várja feltzibndujásának pillanatát, az ajánlatok­kal tzsutben arra az álláspontra helyezkedett, hogy vagy van jog i a magyar kormánynak a mQm-heht egyezmény alapján követelni azokat a tsw.zfckat, amelyek az önrendelkezés és az ci ->'a alnplán megilletik, vagy nem. Ha igen, ukkv ec a cseh­szlovák delegációnak el ke.li fogadni és a területe­ket át kell adni, ha nem, akkor a cseiv.z'Ovdk kor­mánynak joga van a• négyhatalmi konferenciához fordulni. A fejvidéki magyarság ezzel kapcsolat­ban 0 leghatározottabban tiltakozik nz ellen, bogy őt alku tárgyává tegyek hogy újra megismétlődjék az, bogy o magyarokat mint sakkfigurákat to­logassak ide vagy oda. — Prágának cs még Inkább a prágai kormány eltel megbízott delegációnak nincs semmi joga arra, hogy őrzi érdekűből több százezer magyart akarata ellélzérp. visszatartson olyan határok között, amelyek között ml Sohasem akartunk élni ds a jö­vőben sem akarunk nyiradnl. A félvidéki magyar­ság mogec'z'jdött a huszévés ízenvedéí folyamán, nem riadunk vissza a harcoktól és rendületlenül bzunk a jövőben. Kibocsáthatnak rendeleteket, amelyek eltiltják nemzeti színeink viselését cs a magyar zászló használatát, támadhatnak ránk rend­őri karhatalmak, katonák rohanhatnak védtelen magyar asszonyokra és gyermekekre, ezt a harcot is álljuk, mert tudjuk, hogy az igazság a mi oldalunkon van. — A trianoni határokat a müncheni egyez nény után még kevésbé lehet ezuronyokkal és gumi­botokkal fentartani. A müncheni egyezmény alap­ján történő döntés ránk nézve csak kedvező leheti Ez a mi 'szent meggyőződésünk. — Bizalommal várjuk és sürgősen kérjük a négyhatalmi kon­ferencia igazságos döntését, amely mást nem jelenthet, mint a mi fel­szabadulásunkat. Tz1 kérjük a külföldtől. Csonkamagyarországi test­véreinket kérjük ós el is várjuk, hogy a ma* sú­lyos időkben teljesen egységes fliagataridst ta­núsítson. Ne üljenek fel a kávéházakban kitermelt politikai hisztériáknak. Bízzanak a kormányban cs annak politikai vonalvezetésében, amelyben mi fel­vidéki magyarok százszázalékig megbiizunk. Mu­tassa meg CsonkamagyarortzSg magyar népe, hogy ezekben a sorsdöntő órákban egyemberként tud feljépni, teíjcsiisc, amit kérünk, támogassa a belső békével, teljes bizalommal és férfias nuugalom­mid a magyar kormányt. Rendelet a kötelező mezőgazdasági munkasegiíségröl Budapest, október 15. A Budapesti Köz­löny vasárnapi száma két rendeletet közöl, meg pedig a rendkívüli fegyverszolgálat ide­jére elrendelt kötelező munkaBegitség tár­gyában ós a rendkívüli fegyverszolgálatra bevonult gazdasági cselédek szolgálati vi­szonyai tárgyában. Az első, amely a kötelező munkasegitség­ről szói, a következőképen hangzik: 1. Ha valamely községben, járásban, megyei városban, vagy törvényhatóságban a rendkívüli fegyvcrgvakorlat idején a mezőgazdasági terme­lés folytonossága máskép nem biztositható, a földművelésügyi minisztérium lehetőleg az illeté­kes mezőgazdasági bizottság meghallgatása után annak a községnek, járásnak, megyei városnak, illetőleg törvényhatóságnak a területére kötelezd niiinkasegitségct rendelhet cl. 2. A kötelező munkasegités alapján fogatos gépjármüveknek, gazdasági eszközöknek, valamint a teherszállításra, alkalmas állatoknak birtoko­sai arra kötelezhetők, hogy JAróniüvcikct, gazda­sági eszközeiket cs igájukat segítségül más gaz­dák egymásnak rendelkezésére lioes,ássák. A köte­lező munkasegités alapján minden munk.'képcí hivatásos mezőgazdasági férfimunkás. gazdaság­ban. alkalmazott évibércs, vagy időszaki férfimun­kás, testi munkát rendszeresen végző önálló gaz­da, ennek gazdaságában segítő férfi esnládbigöE arra kötelezhetők, hogv a sürgős mezőgazdasági munkálatok időben való elvégzésének biztosítás-* céljából más gazdánál, vagy más gazdaságban mezőgazdasági munkálatokat végezzenek. Az előb­bi bekezdésben megjelöltek munka segítésre csat? nkkof kötelezhető, ha saját földlökön, kem ét-adó­juk gazdaságában a legsürgősebb munkál aloknf már elvégezték-, vagy azok elvégzésében a talnj­és időjárási viszonvok. vagy más körülményei? miatt átmenetileg akadályozva vannak. 3 Fogatös és gépjármüvekkel, gazdasági <*sr.­közökkel és igákkal Való munkasegitségrr min­den gazdát, dc elsősorban mindig a megfelelő fo­gntost és gépjármüvekkel, gazdasági eszközeik­kel cs igákkal rendelkező nagyobb gazdát és bir­tokost, személyes szolgálatra nődig elsősorban mezőgazdaság munkást kell kötelezni. A második rendelet n rendkívüli fevvvergyokorl-itrn be­vonult g-azrlnsópi cselédek szcdeálnti víszonváról intézkedik. Azt a gazdasági cselédet, aki n katonai Kató* ság rendelkezésé fólytán rendkívüli fégwercva* korlatra Vo—U bc. gazdáia a bevonulás blejn Alatt felmondással ném bOéSáithatia el. Annák cn éves gazdasági cselédnek-, aktnék sem veié élfl felesége, vagv vele közös háztartásban'élö és él­tartásra szoruló gvermrke. vagv iogszabálv nlan-j ián eltartandó kcrcselkóotclcn más hozzátartozó-! ja nincs, bérét n szegődő énvos föbliárnndósng kj-4; Vételével a gazda nem tartozik kiszolgáltatni. .

Next

/
Thumbnails
Contents