Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-16 / 224. szám

Vasárnap, 1938. oki. 16. Poiiiihai napilap XIV. évfolyam 224. sz. A jövő fjéíen: dlöníés Páris, október 15. A Journal római értesülése szerint a négyhatalmi értekezlet összehívása tekintetében Mussolini amellett döntött, hogy Olaszország a jövő hét elejére Velencébe, vagy Brioniba fogja összehívni a négy nagyhutalom külügyminisztereit. Ugy látszik, hogy Lengyelország szintén kérte a külügyminiszteri értekezleten való részvételét. A magyar követelések tárgyában Budapest és Róma között megegyezés jött létre: Olaszország magáévá tette Magyarország felfogását. A Matin római értesülése szerint a négy nagyhatalom értekezletének tervét elejtettek. Nyilvánvaló — irja a lap római tudósítója —, hogy Hitler Mussolinival folytatott megbeszélés után és a Darányi által kifejezésre juttatott óhajtásnak megfelelően nyomást gyakorolt a csehszlovák külügyminiszterre. Ugy látszik tehát, hogy a komáromi tárgyalások ismét meg fognak indulni. Ha ez az utolsó békítési kísérlet nem járna eredménnyel, akkor Magyarország ismét felvetné a négyhatalmi értekezlet tervét. AZ EGYSÉGES NEMZET 9 ; Nem lehet semmi kétség: a magyar nemzetnek elszántságot cs erőt kell mutatnia a számára visszatérő történeti időkben. Ezek a történeti idők talán el sem multak még fejünk felől, amióta Szarajevóban a gyilkos golyó elérte célját. A trianoni béke csak az első véres felvonását zárta le a történeti időknek, ami azóta elviharzott felettünk, ami azóta dübörgött végig az egész világon, nem visszatérés volt a béke felé, hanem elmélyülése, kiteljesedése, ujabb lángbaborulása a pusztulásnak. A történeti idők eddig mindig csak elvettek tőlünk, életeket, fiatalságot, magyar területet, a nemzet testét, vagyonát, gazdagságát, hegyeit és vizeit követelték el tőlünk a történeti idők. Most az első alkalom van arra, hogy adjon is azok helyébe, amit elvett. Most nekünk van követelésünk a tartozások és veszteségek hosszú sora után. S azt kell látnunk, hogy amilyen könnyed mozdulattal, snejdig felelősségérzéssel, szemrezzenés nélkül vették el azt, amit elvettek, olyan köntörfalazó hosszadalmassággal, kibúvó töprengések között — tagadják meg azt, amit — pars pro toto — most visszakövetelünk. A magyar nemzet hősies önfeláldozással kereste a béke útját, de a legmeggyőződésesebb pacifizmus, a legelszántabb békeszeretet sem jelenthet gyöngeséget és meghátrálást akkor, amikor a nemzetnek erőt és elszántságot kell mutatni. Ebben a kérdésben nincs köztünk hitvitája se politikai meggyőződésnek, se világszemléletnek. Ebben a kérdésben és ebben az elszántságban a nemzet egységes, mintha egyetlen fő gondolkodna és egyetlen kar cselekedne csuk. Ma nincs egységespárti hazaszeretet és nincs szabadságpárti nemzeti hűség, nincs kisgazdapárti elhatározottság és szociáldemokrata kötclességtudás, ma pártok felett és osztályokon kiviil taI á Ik o z o 11 a nemzet abban az erőfeszítésben, amit a inai idők s a mai időknek kötelességei parancsolnak rá. „ , És nincs senki, aki engedetlen akarna, vagy tudna lenni ezzel a paranccsal szemben. A nemzet, ha kell katonai ruhába öltözik, a nemzet. Ka kell, minden áldozatot, fáradtságot, lemondást és szenvedést vállal, de nem engedi elszalasztani azt a történelmi alkalmat, ami számára igazságos és jogos követelései egy részének tcljesitését hozhatja megAz. nem lehet, hogy más ors/ágok megkaphatták azt, ami őket etnikai jogcímen megillette s mi ne jussunk ahhoz, ami a mienk nemcsak az etnikai, hanem a történelmi jogcímen is. Amit ez a nemzet épített, alkotott, teremtett, magyar pénzzel, magyar munkával, azt most ne állítsák a magyar követelések érvénycsülésének útjába. Ha husz évvel ezelőtt nem volt fontos a közlekedés és. stratégia szempontja, amikor el kellett tőlünk venni, akkor no legyen fontos akkor sem, amikor a d n i kell végre nekünk. A rnagyar nemzet ősi jogainak most az egész világon elismert s Jogaiba visszaállított el ni kai elv ad szárnyakat, a nemzet óm jussának érvényesülése pjőtt nincs pihencs, nincs visszavonulás és nincs nyugalom. Ha a helyzet arra kényszeritette a magyar kormányt, hogy az értelem, a józanság, az ész, a történelem és a néprajzi adatok mellett pz erő jogcimére is hivatkozzon, akkor a nem/.et egységes, lélekben összeforrott kívánsága fog ennek nz elhatározásnak rezonanciát adni. S nem kételkedhetünk abban, . hogy sorsunk müncheni uraira az egységes nemzet egységes állásfoglalása közömbös nem lesz. Az etnikai elv győzött Münchenben s miután mi nem akarunk mást, csak azt, hogy ennek az elvnek gyakorlatf következményei a m&gyar— cseh határon is benlljanak, nincs okunk, nincs jogunk a végső eredményben kételkedni. Münchenben nem azt mondották, hogy közlekedési Utak szabják meg az országhatárokat, hanem azt, hogy idegen nép nc maradjon idegen uralom alatt. Münchenben nem annak igazságát állapították meg, amivel a cseK kormány védekezik, hanem azét, amivel mi követelünk. Németország követelésével szemben nem emlegettek vasutvonalakat és stratégiai szempontokat, ne emlegessenek a mi követeléseinkkel szemben sem. S Németországról feltételezni sem lehet, hogy olyan védekezés jogosultságát ismerje el, amit, ha vele szemben nyilatKOzik meg, a legjogosultabb felháborodással utasított volna vissza. Nem lehet kételkednünk abban sem, hogy Olaszország Mussolininak sokszor megnyilatkozó állásfoglalása alapján n maga erejével és tekintélyével mellénk áll s hisszük, mert hinnünk kell azt is, hogy a nyugati demokráciák nem az önrendelkezési jog ellen, hanem nz önrendelkezési jog mellett fogják vótumukat leadni.' Dc nem várhatunk még hónariokig. Nem lehet puskaporos torony mellett hónapokig az elkeseredés máglyáit táplálni. Európának le kell szerelni, de n mi követeléseink teljesitése nélkül nincs béke és nincs leszerelés. Nekünk most azért kell erőt mutatni, ózért kell fegyverbe állni, hogy a magyar követelések teljesitése után minél előbb leszerelhessünk. A mi elszánt küzdelmünknek két célja van: a Felvidék cs az európai béke. Se kapzsiság, se rövidlátással megvert mohóság nem állhat útjába erőnknek és igazságunknak; Amióta van jog, azóta él az a jogszabály is, hogy a tolvaj nem birtokolhat el semmit. Husz évnek nem lehet igaza ezer esztendővel szemben, husz évi rabságnak ezeréves szab ad s á g g a 1 szemben.' A kormány eddig higgadtságot és fegyelmet parancsolt ránk, higgadtak voltunk és fegyelmezettek. De ha a kormányzat azt kivánja tőlünk, hogv most mutassuk meg az erőnket, meg fogjuk azt is mutatni vonakodás nélkül a maga félelmetes méreteiben, elszánt, eltökélt odaarj jásábon. Ha uira az lesz a sorsunk, hogy védjük az európai békéi eleget fogunk tenni újra végzetünk parancsának. De a Felvidék visszacsatolása nélkül nincs béke. A müncheni békemű csonka maradna a magyar Felvidék visszacsatolása nélkül. Eítróna hatalmainak meg kell mutatni, hogy eddig sem nz erő gvőzött. hanem az erkölcsnek és igazságnak ereje. S amig nem lesz *-.'hmk nz ami a mienk, addig az erkölcs és igazság győzelme sem lehet tökéletes.