Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-15 / 223. szám

«T DÉt MAC, / A « i i W S '/ A G Szombat, 1938. oktoher 15. A Janik-vendéglő (SZENT ISTVAN-TÉR) értesiti a n. é. közönsé­get, hogy minden csütörtökön és szombatop a hí­res marosvásárhelyi módrn készült FLEKKEN és VARGABÉLES. Más napokon is kitűnő választé­kos vacsorák. Elsőrendű fujborok. A tizfélc ká­véfajtából főzött feketénk fogalom. Asztalrendo­lés lt>—19-cs telefonon. Szives pártfogást kér: marosvásárhelyi BARABA8 SÁNDOR vendéglős. Ujabb felkelő csoportok alakultak, amelyek bejárják a vidéket cs kitartásra, összefogásra buzdítják a lakosságot a csehek ellen. Bár a csehek közölték, bogy a legsúlyosabb bün­tetés vár azokra, akik a felkelőket támogat­ják, a lakosság rejtegeti és védelmezi ezeket n csoportokat. Mindenütt hozzájuk szegődik egy-egy gazda, oki rejtett uton elvezeti őket további községek felé. A felkelő csoportok száma állandóan növekszik és egyre többen | ás többen csatlakoznak hozzájuk. Terror Balassagyarmat, október 14. A" komaromi tárgyalások eredménytelenségéről szóló hir és Tiso magyarellenes magatartása nagy elkeseredést váltott ki az Ipoly menti meg­szállott szlovák falvak lakossága körében. Ezt kiabálták nz emberek: — Nekünk nem kell Tiso, magyarok aka­runk lenni. Tisot nem fogadiuk el vezetőnk­nek! A csehek most valóságos terror alatt tart­ják a lakosságot. Este 8 óra után mindenki­nek otthon kell lenni, különben nz uccán gumibotokkal verik meg a lakosokat, ha nem akarnak hazamenni. Az izgalomba sokan belebetegedtek. Háromtagú direktórium Pozsonyban Pozsony, október 14. D j u r c s á n s z k y miniszter feloszlatta Pozsony város régi kép­viselőtestületét és háromtagú direktóriumot állított a város élére, anielvnek tagjai: a szlo­vák nemzeti tanács részéről: O b 1 u s t ál Pál főállatorvos, n magyar nemzeti tanács ré­széről Neumann Tibor ügyvéd, a német párt részéről Ilans Rccht tanár; A kassai maayar kép­viselők indilványa a magyar nyelv hasz­nálatáról Kassa, október 14. A „Kassai Újság" közli n Mugynr Nemzeti Tnniícs ujabb felhívását. A cenzúra csak annak a résznek a közlését engedte meg, amelyben a tanács felhívja a magyar lakosságot, hogy tegyen eleget a rendőriguzgntóság rendeletének, amely sze­rint tilos a magyar nemzeti szinü jelvények viselése. • Kassa városi tanácsa legutóbbi ülésén az Egyesült Magyar Pártok képviselői követel­ték a magyar nyelv jogainak visszaállítását. A tanács egyhangúlag elfogadta a magyar képviselők indítványát. Népszavazást követel a szlovák népi Jchlicska tanár előadása Londonban London, október 14. A Presse Association jelenti: Jehlicska tanár, a Szlovák Ta­nács elnöke, aki most Londonban tartózko­dik, a csehszlovák helyzetben előállott nagy horderejű kérdéseket ismerteti az angol ál­lamférfiakkal. Jehlicska a Hotel Savoyban tartott sajtófogadáson ismertette a szlovák törekvéseket. Előadásában többek között ezeket mondotta: — A szlovákokat elszakítani Magyaror­száetól, földrajzilag, gazdaságilag, fajilag és vallási szempontból egyaránt helytelen volt. A magyarokkal nem voItak soha semmiféle gazdasági, faji, nyelvi, vallási vitáik. Ha cl vagyunk szakítva a magyar nemzettől, éhín­ségre, munkanélküliségre vagyunk kárhoz­tatva. A párisi béketárgyalásokon nem vol­tunk ott és most önrendelkezési jogot köve­telünk népünk számára, hogy szabadon, nép­szavazás utján választhassunk, vájjon csehek akarunk-c lenni, vagy Magyarországhoz té­rünk vissza. Szlovákia visszatér Magyaror­szághoz, hogy ezzel felépítse Németország és Oroszország között, c két nagy hatalom közti gátat. A szociáldemokrata párt felhívása a viláa mun­kásságához Budapest, október 14. A Magyarországi Szociáldemokrata Part felhivta a világ mun­káspártjainak figyelmét a magyar kérdésre. A felhivás hangoztatja, a párt szükségesnek tartja ezekben a sorsdöntő órákban, hogy Magyarország igazságos ügyének érdekéhen a maga részéről is mindent elkövessen. Ez­ért a világ szocialista pártjaihoz memoran. dunamai fordult, hogy felhívja figyelmüket a magyar kérdésre cs támogatásukat kérje. Hangoztatja a memorandum, hogy Magyar­országon, ahol közel egymillió magyar visz­szatéiését várják, a müncheni döntés érthető okokból óriási érdeklődést váltott ki. Telje­sen egységes felfogás uralkodik abban, hogy a müncheni megállapodás Magyarországi a vonatkozó részének végrehajtása jóvátételét jelentheti majd annak az igazságtalanságnak, amelyet a hatalmak husz év előtt a trianoni szerződésben elkövettek. Másfélévi börtönnel végződött az 56 éves gazda szerelnie (X Délmagyarország munkatársától.) Makai István 56 esztendős szentesi gazdálkodó az elmúlt évben megismerkedett özv. Vecseri Iniréné .'fii éves asszonnyal, akibe beleszere­tett. Rövid udvarlás után közös háztartásra léptek, de rövidesen jött a kiábrándulás. Az asszony minduntalan pénzt kért Makai Isi ­vánlól. akiről ludln, hogy van néhány száz pengője. Makai adott is. bár Veeseriné több ízben elhagyta',' néha egy-két napra, de több­ször egész hétre, is magára hagyta. A szerel­mes enaber ivásnak adta magát, pénze egyre fogyott és ezzel arányban fogyott 3Z asszony hűsége. Egvizben hosszabb ideig volt távol a közös hajlékból és amikor nagv könyörgésre visszatért, rögtön összeszólalkoztak. Makai ekkor nagyon megverte az asszonvt, aki az ember pénzének roncsaiért mégis nála maradt. Másnap uj civakodás volt közöttük és éjjel az asszony arra ébredt, hogy Makai egyik kezével hátulról leszorította a nyakát, a másikkal bicska iát belevágta a légcsövébe. A megszúrt asszony kirohant az urcára, vér­ző sebével összc-visszajárt a városban, majd rendőrre akadt, aki kórházba vitte. Igen sok vért veszített, de sérülése husz napon beiül meggyógyult. Makai rövid tétovázás után elment és a rendőrségen önként jelentkezett. A nyomozás során n delektiveknek beismerte teltél, a vizsgálóbírónál ugv vallott, hogy nem emlék­szik iól a véres eseményre. A pénteki "őlár­gyaláson már semmire sem akart emlékezni. — Nem bántottam én az asszonvt — V1 dekezett Makai Veeseriné öngyilkos lett... Az asszony azonban a legnagyobb határo­zottsággal á"itr>tta, hogy volt élettársa álmá­ban szúrta öt le. — Mo*t mindent mondhat — vágott visz­sza a vádlott —, hisz nincs tanú! A biróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Makai Istvánt szándékos ember­ölés kísérletének bűntettében és ezért, egyévi cs halhónapi börtönre ítélte. Lájer Dezső meghalt Szeged közéletének haloltja van: Lájer Dezső meghalt. Talán korszerűtlen dolog a közélet halottjának tekinteni ma a szociálde­mokrata párt örökre elpihent szegcdi titká­rát, dc mi nem tud juk kivonni magunkat an­nak az érzésünknek hatása alól, amit ez a korai halál kelt fel mindenkiben, aki elfo­gultság és türelmetlenség nélkül szemlélője a szegedi fórumnak s a szegedi fórum szerep­lőinek. Voltak idők, amikor a város békéje függött attól, hogy a szenvedély, vagy a bölcs megfontolás vezeti-e a munkásság képvise­lőjének közéleti tevékenységét s Lájer Dezső nagv időkben és kis feladatokkal szemben egyformán a józan megfontolás, a körülmé­nyekkel sznmotvető bölcseség katonája volt. Megalkuvást csak egyben nem ismert, elvei­ben, aminek áldozta életét és munkásságát. Ilii polgára volt hazájának és városának, egy­ben meggyőződéses, tántoríthatatlan bive po­litikai meggyőződésének és társadalmi szem­léletének. Az életet szebbé, jobbá, könnyebbé tenni, hogv legven több az öröm, a kenyér, a derű és kevesebb legyen a szegénység, a meg­nlázás ós a fáidalom, — ez volt célja egésü életének. Legtöbbet a munkásosztály szen­ved, legtöbbet a munkásságon kell segíteni, — ez volt a hite s ennek a hitnek apostolává szegődött. A város polgársága is mindig sokra érté­kelte józan, mérsékelt, megfontolt tevékeny­ségét. A városi közgyűlésen ritkán szólalt fel, de mindig a legnagyobb figyelemmel hall­gatták s nem egvszcr párlkülönbség nélkül mestansollák mndig okos. tapintatos szavait. Kitűnő taktikus volt s őszinte kedvteléssel mozgatta az embereket és eseményeket, d® mindig a közérdeket és a munkásság rábízott érdekeit szolgálta. Majdnem két évtizedes szegcdi munkássága alatt csak" barátokat szer­zett magának és a munkásságnak, lehet-e több crrdméuvt megállapítani arról, akit harcra és küzdelemre kötelezett hivatása és meggyőződése. mX város egész társadalma meggyászolja at munkásság halottiát. örök optimizmusát most a halál árnyékolja he. Régóta kiizködőlt gyó­gyíthatatlan betegségével, de fáradtan, le­gyöngültem elesetten is a világ nagv esemé­nyei izgatták s azoknak sorsa, akikért dol­gozni és harcolni akart. Talán mégis belóg vagyok, — mondotta még tegnap! amikor már feltartóztathatatlan volt a gyorsan szá­guldó vég. Emlékét kegyelettel őrzik meg Hívei, bará­tai, dc a polgári társadalom is, mely soh:í benne ellenségét nem látta. A történelmi idők talán meg fogják majd teremteni a pártok és oszlálvnk békéjét, — amiért élt. harcolt, küz­dött, dolgozott, szenvedett és meghall Lájer Dezső. Lájer Dezső pénteken hajnalban hunyf rT * szegedi egyetem belgyógyászati klinikáján. 1330­ban Egerben született, ahol atyja asztalosmester volt. Szülei az értelmiségi pályára szánták, de a kis család anyagi gondjai miatt a negyedik' gim­názium elvégzése lilán abba kellett hagynia ta­nulmányait. Atyja műhelyébe lépett be, kitanulta az asztalosmesterséget. Kitűnő szakmunkás volt, mur.kástársai szakmai képzettségén kivül azt a tudását és rátermettségét is méltányolták, amely őt a munkásvezetői hivatás felé. vezette. A szo­ciáldemokrata munkásmozgalomban Egerben ha­mar vezető szerephez jutott. 1912-ben munkás­társai az egri Munkásbiztositó Pénztár tisztvise­lői közé választották, hamarosan az intézmény igazgatójává lépett elő. A világháború elszakította munkahelyéről. Hosszú ideig volt a fronton, ahol tiszti rangfo­kozatot nyert. A háború befejezése után újból visszatért nz egri Munkásbiztositó Pénztár élére. 1922-ben jött Szegedre, mint' a szociáldemokrata pórt titkára és 18 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget. A munkásmozgalom minden ágazatá­ban egyforma fáradhatatlansaggal dolgozott. 1929­ben Szegrd törvényhatósági bizottságába válasz­tották be. Lájer Dezső egy év óta sulvos beteg volt. 'Ál­lapotának rosszabbodásához jelentősen hozzájá­rult az is, hogy nem tudott kikapcsolódni tevé­kenységi köréből, súlyos betegen is intézte aff ügyeket. Halála súlyos vesztesége a szegedi szo­ciáldemokrata munkásmozgalomnak. Temetése vasárnap délután 3 órakor lesz at közkórház halottasházából, ahonnan a Dugonics-j temetőben levő sírhelyhez kisérik. 7

Next

/
Thumbnails
Contents