Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-14 / 222. szám

Péntek, 1938. okt. 14. Politikai napilap XIV. évfolyam 222. sz. MegssaKaáiaK a Komáromi íárgyalásoK A magyar delegáció a cseh ellenjavaslaíokai elfogadhaíatlanoknak jelentette kl és elhagyta Komáromot - A tárgyalások megszakadásáért a cseheké a fele­lősség — A Csallóközön kívül csak jelentéktelen sávot ajánlottak egyetlen nagyobb város nélkül A magyar kormány gyors döntést kér a müncheni négy hatalomtól Komárom, október 13. A MTI jelenti: A magyar és csehszlovák delegá­ció tárgyalásai csütörtökön este megszakadtak. A magyar delegáció hét órakor ment át Ó-Komáromba. Hét óra után 7 perccel vonultak bc a delegációk tagjai a tanácsterembe. Az ülés mindösz­sze 5 percig tartott. Ezután a delegáció tagjai visszatértek Ui-Komárómba a „Zsófia"-hajóra. Kónya Kálmán külügyminiszter a néhány perces ülésen bejelentette, hogy érintkezésbe lepett kormányával és kormá­nya utasítására a következő nyilatkozatot teszi: — Amint mór ismételten kijelentettük, mi a legjobb, legőszintébb szándékkul és abban a biztos reményben jöttünk ide, hogy a lehető legrövidebb időn belül sikerülni fog olyan megegyezésre jutni, amely biztos alapra helyezi országaink között fennálló viszonyt. Sajnos, e reményünk nem ment teljesedésbe. Nem akarok itt újból bizonyos kedvezőtlen jelenségekre hivatkozni, mert ez az érdemi tárgya­lások során többször megtörtént. — Hangsúlyozottan ki kell azonBnn emelni, hogy az uj határokra nekünk ma reggel átnyújtott ellenjavaslat annyira eltér a mi felfogásunktól, nz ujjárendezés alapelvét illetőleg olyan űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem re­mélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy a tárgyalásokat n maga ré­széről befejezettnek tekinti és Magyarország Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet ojáiró négy hatalomtól kéri; A cseh delegáció tudomásul vette a dek­larációt Komárom, október 13. Már sötét este volt, Emikor a magyar kiküldöttek hét óra tájban átmentek gépkocsin. Ó-Komárom város kö­zönsége már a délutáni órák óta rendületle­nül várakozott az uccákon, a küldöttség megérkezésére viharos éljenriadóval köszön­tötték Kánya külügyminisztert és Teleki mi­nisztert. Végig az útvonalon zugó kiáltások hallatszottak: — Döntést akarunk! Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatko­zatát magyarul olvasta fel, majd a nyilatko­zat francia szövegét Írásban átnyújtotta a csehszlovák delegációnak. Tiso miniszter­elnök, a csehszlovák delegáció vezetője ki­jelentette, hogy a nyilatkozatot tudomásul veszi. A kot küldöttség tagjai ezután kézszo­rítással bucsut vettek egymástól és a ma­gyar kiküldöttek azonnal gépkocsira szálltak cs visszatértek a „Zsófia" gőzösre. Himnusz Amikor a magyar delegáció tagjai rövid 5 perces tanácskozás utón lejöttek a várme­gyeházáról, az uccasarkon a kordonon tul álló magyar közönség áhítattal rázendített a magyar Himnuszra. A magyar delegáció tag­jai az cneklő csoport felé fordulva, levett ka­lappal mélyen megrendülve hallgatták a ma­gyar nemzeti imádságot. A magyar delegáció a „Zsófia" hajón ez­után megvacsorázott, vacsora után Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleki Pál gróf kultuszminiszter a delegáció tagjaival ós a szakértőkkel együtt este 9 óra 20 perckor Komáromból gépkocsin útnak indult Buda­pesti e. A magyar álláspont A Budapesti Értesítő irja: Magyar politikai körökben a csehszlovák részről a komáromi tárgyalások folyamán tanúsított huza-vona után, nem jött meglepetésszerűen n tárgyalá­soknak ma este történt megszakítása. Kez­dettől fogva furcsa volt a csehek részéről kiküldött delegá­ció összetétele. A delegáció csupán állítólagos szlovákokhói állott. Ez az elgondolás nyilvánvalóan azért volt, hogy a magyar tárgyalók szivesebben és talán engedékenyebben ülnek le az asztal­hoz, mert hiszen a vis?ony a magyar és a sTzlovák nemzet között jó és igy a prágai kor­mány inkább rcfnélhette, hogy megegyezés fog létrejöni"' a nroblcma felett. Magyar részről örömmel is üdvözölték a teljesen au­tonómnak hirdetett szlovák kormány képvi­selőit abban a reményben, bogy a hagyomá­nyos magyar-szlovák barátság alapján köny­nyen lehet majd megegyezésre jutni. Ez a remény azonban sajnos, nem vált /alőra, mert az első független szlovák kormány, amely végül is a prágai kormány megbízott­ja volt, hogy saját belső helyzetét megerő­sítse, teljesen elfogadhatatlan megegyezési feltételeket terjesztett a magyar de­legáció elé. Hasonlóan járt el a tárgyalások negyedik' napján megjelent uj keletű ruszin kormány, amely ugyanebből a célból igyekezett felté­teleit mind ridegebben megszabni. A továb­bi nehézségeket az okozta, hogy a szlovák és a ruszin kormány köz­jogi helyzete Prágával szemben is teljesen tisztázatlan és a tárgyalások során nem lehetett világosan meg- a állapítani, vájjon a két kormány illc* tékes-c területi engedmények meg- \ adósára. A tárgyalások halogatására megnyilvánuló szándék kezdettől fogva szembetűnő volt, mind a szlovák, mint a ruszin kiküldötteknél, akik például olyan érvekkel igyekeztek búz­ni az időt, hogy nem volt érkezésük a terü­leti kérdések áttanulmányozására, holott o vita folyamán több izben is világosan kitűnt az, bogy a kérdések minden részletével tel­jesen tisztában vannak. Konkrét javaslatot végül is csak" ma reg* gel, a tárgyalások ötödik napján terjesztet­tek elő, dc ez a javaslat annyira eltért a mün­cheni megállapodás szellemétől, bogy a tárgyalások folytatása telje­sen reménytelennek bizonyult. A magyar javaslat a müncheni megálla­podás szellemének értelmében a lakosság népi hovatartozásából indult ki. A szemben­álló tárgyaló felek azonban ellenjnvaslatuküt stratégiai, gazdasági és közlekedéspolitikai elgondolásokra építették fél. Hogy a szemben álló tárgyaló feleket mi­lyen békés szándékok töltötték cl, arra nézve semmi jellemzőbb, minthogy ma délután * pozsonvj rádió adásában fegyveres fenyege- •

Next

/
Thumbnails
Contents