Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-13 / 221. szám

Csütörtök', 1958. október 13. DÉLMAfiVAROPSZAG 3 n polgármesteri mementó A polgármester részletes és nagyszabású költségvetési expozéjában a legélesebb szavukkal Ítélte el a gázgyárral kötött kon­cessziós szerződést s a városi érdekek rom­jain Máriásként siratta el uzt a nagyszerű al­kalmat, amit a város a gázgyár megszerzé­sével elmulasztott. Ez a mulasztás, mondot­ta, pillanatnyilag sok gyakorlati értékű fel­adatot nem ró a városra, de arra mégis szükség van, hogy mementóként felemelje szavát s figyelmeztesse u város polgárságát, de figyelmeztesse a gázgyárt is arra, ami töitént. Bármily nagysulyunak tartjuk a polgár­mesteri szavakat s bármily szükségesnek ítél­jük a polgármesteri mementót, azt hisszük, hogy a multak következményeinek levoná­sában nem ez az egyetlen kötelesség, ami ránk vár. Az helyes, hogy a polgármes­teri megállapítás súlyával és jelentőségével adunk kifejezést a városi polgárság Ítéleté­nek a gázgyárral szemben s azzal szemben, ami a koncesszió meghosszabbítása terén történt, de helytelenül járnánk el, hu ezzel a demonstrációval megelégednénk s több a városnak és a város polgárságának jogai ér­dekében nem történnék. A gáz­gyár nagyon megelégednék azzal a helyzet­tel, hogy eljárását csak morális okból kifo­gásolják, — ki fogja .megállapítani, — mondják majd — ennek a kifogásnak indo­koltságát, nincs az a döntőbíróság, aki elé ezt a vitát terelni lehetne. A morális kifogá­sok elterelhetik az anyagi, a materiális tö­rekvésekről n figyelmet. Ez pedig már bőrte megy, itt már a tulajdonosok közvetlen ér­deke körül folynék a harc. Szükség van rnementóra — ceterum cen­seo consessionen esse delendam —, de szük­ség van arra is, hogy minden nap ke­zünkbe vegyük a gázgyári szerződést s m i n­den nap tegyünk valamit a gázgyár­ra 1 szemben a polgárságot meg­illető jogok érvényesítésére. A gáz­gyár a legéberebb, legszorgosabb, legbeha­tóbb módon facsar ki a szerződésből minden előnyt, — egyetlen fillér nem marad elrejt­ve sem a szerződésben, sem a szerződés rendelkezései között, amit n gázgyár hidrau­likus sajtószerü nyomással ki nem sajtol be­lőle ... Nincs az a prés, amelyik nagyobb teljesítményre .képes, mint ebben a vonatko­zásban a gázgyár. Minden előnyt kisajtolni a szerződésből, ami a szerződésben benne van, vagy ami abba akármilyen értelmezés­sel belemagyarázható *— ezt a törekvést kell felismerni a gázgyár eljárásában. Ezzel szemben a város nem elégedhetik rneg a mementók ünnepélyességével és jog­fentartásával. Az ünnepélyesség nem bán­taná a gázgyárt, csak ne bántsák anyagi ér­dekeit. A gázgyár anyagi érdekeivel a fo­gyasztók anyagi érdekeit • kell szembe helyezni s ugyanazzal a szivósság­gal, leleményességgel és fáradhatatlanság­Sudermann világbíró regénsc Zarab Leander. HOrblper. Hcinrlcfi Gcorg I faköselcbb Belvárosi SSTSffl^-1 A berfini oHmpia fél 5. 7, negyed 1Q Korzó Hozi Mától hétfőig! A Metró filmgyár világfilmje! ÓRIÁSI. !! Uj bálványok Férfiak harca az elemekkel ! A győztesé az asszonyi Grandiózus! Ilyen még nem volt! A főszerepben a pompás trió: CLARK GABLE, MYRNA LOY, SPEN­CEIt TRACY. gal, amivel a gázgyár védi körömszakadtáig a maga tényleges, vélt, vagy erőszakolt jo­gait, kell a városnak a fogyasztók érdekeit is védeni. S kell .annál inkább, mert n fo­gyás ztó maga önvédelemre kép­telen. Egy fogyasztóval a gázgyár min­dig könnyen elbánhat, — ha vita van, a gázgyár kikapcsolhatja az áramot. (Ha ugy tetszik neki, még az uccni kövezet felszaki­tásával is megfenyegetheti a fogyasztót; aki neki parírozni nem akar). A gázgyár a fogyasztónak sokkal több kárt tud okozni a szerződés szavai alapján, mint amennyi értéket a fogyasztó számára érne az, ha a gázgyárral keletkezett vitájá­ban az ő álláspontja győzne. A fogyasz­tó nem tud vitatkozni a gazgyár­r a 1 nemcsak 4—5 pengő, de 50—60 pengő felett sem, mert ha a vita folytatása helyett a gáz­gyár az áramot kikapcsolja, sok­kal több kára lehet, mint amilyen össze­get — szerinte jogtalanul — a gázgyár tőle követel. A fogyasztó egyedül képtelen az önvéde­lemre, de a város ha t ó s á g a ne m c s ak képes, h n n e m köteles is megvé­deni a fogyasztók érdekét. S most. csak két körülményre mutatunk rá, ahol a város ezt a védelmet megszervezheti s még­is elmulasztja. A közgyűlés elhatározta, hogy külön gázgyári bizottságot küld ki a gázgyárral szemben felmerülő vi­tás kérdések tanulmányozására s a várost és a fogyasztókat megillető jogok kikényszerí­tésének megkönnyítésére. A közgyűlés meg­alkotta ezt a bizottságot, dc egyetlenegy­szer még ülésre nem hivtúk össze. Ez az egyik. A polgármester ur egyik interpelláció­ra adott válaszában közölt Ígérete szerint ál­landóan figyelni fogja a gázgvár eljárását, hogy n gáz egységáraiban adott engedményt minden fogyasztó megkapja, mert a szerződés alapfán nz egyik fogyasztónak megadott engedménvt meg kell adni a többi fogyasztónak is. A gázgyár n fogyasztóknak ezt a jo­gát nem ismeri el, a fogyasztók nagy része többet fizet ma a ház­Holnapután húzás! Még kapható osztaivsorsieov Pető Ernő Bankház oszíálysorsjáíék főárusiíónál Szeged Széchenyi-tér 2a tartási g á z é r t, mi n t amennyit kö­teles a szerződés alapján fizetni, dc ennek n polgármester ur által megígért ellenőrzés­nek súlyát a gázgyár mégsem érzi s ennek a kérdésnek tanulmányozását még rá sem biztdk arra a bizottságra, amit ilyen és ha­sonló kérdések előkészítésére küldött ki a közgyűlés. Bármilyen jogosultnak, indokoltnak és szük­ségesnek tartjuk magunk is a polgármesteri figyelmeztetést, ugy hisszük s velünk hiszi ezt a varos majdnem minden fogyasztója, hogy nemcsak az ünnepélyes tiltakozásra és szolemnis figyelmeztetésre van szükség, ha­nem a leggyakorlatibb védelem megszervezésére is. A fogyasztók számúra ki kell harcolni minden előnyt, amit — elég szegényesen — a gázgyári szerződés szá­munkra biztosit. Minél kevesebb előnyt adott meg számunkra ez a szerződés, annál hiány­talanabbal kell ezt a keveset is megszerezni." A tiltakozás, a mementó egymagában oz eiőtlen, a harcolni nem tudó félnek jogvé­delmi eszköze. A varosnak azonban vannak fegyverei is a fogyasztókat megillető minden jog kiharcolására. Széchenyi péntektől QuJa « fh^TUzt Hrrnonia film „A huszadik század Széchenyije Az ország és Szeged emlékezése gróf Klebelsberg Kundra ii (A Délmagyarország budapesti munkatár­sától.) Finom tónusu, méltóságteljes ünnep­séget rendezett a Tudományos Akadémia el­sőemeleti üléstermében szerdán délután gróf Klebelsberg Kunó halálának évforduló­ján a Klebelsberg-emlékbizottság. A megille­tődött hangulatu ülést Korniss Gyula, az emlékbizottság elnöke nyitotta meg, aki az embereknek arról a két típusáról beszélt, amelyet Klebelsberg állított fel és amely sze­rint a közszereplök egy része az agitátorok, a másik része az alkotőtehetségek csoportjá­ba tartozik. — Az agitátoroknak ->- mondotta Korniss Gyula — közvetlenül a korukra von hatá­suk, állandóbb és érezhetőbb a kortársakkal uz összeköttetésük, de a maradandóságnak azok dolgoznak, akik alkotó munkát végez­nek hazájuk, vagy az egész emberiség ré­szére. — Klebelsberg Kunó — folytatta a képvi­selőház elnöke —, az embereknek ebbe az utóbbi csoportjába tartozott, a kortársak előtt való népszerűsége mégis fölért az agitátorok népszerűségével. Az a kettős tulajdonsága, hogy agitátor és alkotózseni is volt, teszi érthetővé, hogy hat évvel halála után Buda­pest egyik legszebb terén felállítják, örökké élő eszméi hirdetéséül is, szobrát, amelyet vasárnap fognak leleplezni. A nagyhatású megnyitó után felkérte az elnök LukinicK Imre egyetemi tanárt, hogy tartsa meg emlékHe­Széctienyí Mo«» Csütörtökön utoljára 5, 7, 9 Borcsa Amerikában A legnagyobb siker! „Csacs­ka Halacska" szines trükk- . film cs uj Világhírűd". »

Next

/
Thumbnails
Contents