Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-12 / 220. szám

o11 Mnr,y&pnR«7sr, Szerda, T958. október 12. Kánya és Teleki Budapesten tljkoinárom, október 11. Kánya külügyniiiiivtrr és T°lrki Pál gróf vallás-és Közoktatásügyi miniítltr délután háromnegyed a órakor gépkocsin Budapestre utaztak. A Budapesti Értesítő jelenti: Kánya Kálmán külügyminiszter ós gróf Telek i Pál vallás- ós közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetői, kedden délután hat óra tájban Komáromból Budapestre utaztak. Megérkezésük után felkeresték vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt és kimerítően tájékoztatták u tárgyalások menetéről és az azok során felvetődött problémákról. Ennek megtörténte után fél tizenegykor a miniszterek együttesen kihallgatáson jelentek meg u kormányzónál. A miniszterek másfél óra hosszat tartózkodtak a kormányzónál és jelentést tettek a komáromi tárgyalások lényegéről. A kormányzói kihallgutás után Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleki Pál gróf kultuszminiszter hazament, a miniszterelnök pedig viszutert u miniszterelnöki palotába és folytatta munkáját.. Ami a tárgyalásokat illeti — értesüle"sünk szerint — a tárgyalások szerdán terülnek érdemleges állapotba, amikor a két álláspontot világosan és szabatosan felvonultatják. A magyar delegáció rendithetetlenül és szilárdan kitart az ismeretes magyar álláspont mellett, amely az önrendelkezési jog szerint a magyarlakta területek azonnali visszaadásán alapszik. A magyar delegáció maga mögött érzi az egész ország közvéleményét és ennek tudatában a szerdai tárgyalások során ugyancsak a legnagyobb eréllyel fogja a magyar álláspontot képviselni. A cseh küldöttség vezetője Prágában > Prága, október 11. Krno követ a komáromi tárgyalásokról, mint a cseh küldöttség vezetője, este Prágába érkezett és beszámolt a kormánynak a komaromi tárgyalások állásáról. Meg csto visszaindult Komáromba. Gróf Esterházy János a felvidéki magyarság álláspontjáról Komárom, október II. Gróf Esterházy János, a felvidéki magyar párt elnöke, kedden érdekes nyilatkozatot tett a felvidéki magyarság álláspontjáról. — Leírhatatlan örömet és lelkesedést váltott ki bennünk a müncheni egyezmény — mondotta —, mely lehetővé teszi, hogy Csehszlovákiának túlnyomóan magyarlakta területei haladéktalanul visszacsatoltassanak az onyaorszaghoz, A mai Csonkamagyarországon cink talán át sem tudják érezni annyira, mint mi, hogy mit jelent számunkra az, hogy visszatérhetünk Magyarországhoz, hogy végre megint urai leszünk a magunk ügyének. És ezért a felvidéki magyarság a leghatározottabban ragaszkodik ahhoz, hogy a münrheni egyezmény alapján ezek a magyarlakta területek a legsürgősebben és maradéktalanul visszacsatoltassanak Magyarországhoz. Tudjuk és érezzük, hogy Csonkamagyarország minden egyes polgára is ezt kívánja. — A felvidéki magyarság és vezetői tisztában vannak uzzal, hogy a mai Szlovákia nem magyarlakta területe, amelyet szlovákok laknak, nemzeti önállóságra törekszik és ezért, mi felvidéki magyarok, akik most visszatérőben vagyunk az anyaországhoz, teljes mértékben tiszteletben kell, hogy tartsuk szlovák testvéreinknek önrendelkezési jogát. — Ma hibás politikát folytatna az ós hru ábrándok után menne, aki a mostani komáromi tárgyalások eredményeként a Kárpátok ormára akarná tűzni a magyar nemzeti trikolórt. Éppen ugy, mint mi. magyarok, fali alapon követeljük — és erről nem mondunk ]e — a Magyarországhoz való azonnali és maradéktalan visszacsatolásunkat, mi is tiszteletben tartjuk a szlovákoknak azt az igyekezetét, hogy nemzeti önállóságukat akarják elérni. — Az önálló szolvák országért való fczlovúk küzdelmet minden hazafiasén gondolkodó magyarnak a legmesszebbmenőkig el kell ismernie, sőt tovább megyek: támogatni kell. Egy önálló szlovák ország és egy független Magyarország között az ezeréves kapcsolatok folytán el tudok képzelni messzemenő politikai és gazdasági kapcsolatokat, amelyek végeredményben mindkét ország hasznával járnak. — Dc teljesen elhibázott volna az a törekvés, amely nem magyar területek Magyarországhoz való csatolását kivánia. Éppen ugy, mint mi magyarok sohasem egyezhelünk bele abba, hogy összefüggő magyar területek szlovák országnál maradjanak, nem kívánhatjuk szlovák testvéreinktől sem, hogy ök bemenjenek abba, hogy szlovák területek Magyarországhoz Ítéltessenek a most folyó tárgyalások keretén belül. Nem tévesztjük szem elől azt, hogy itt egy évvel ezelőtt nem remélhették a csehországi magyarok sem, hogy ilyen gyorsan és kedvezően megoldást nyer ez a nehéz kérdés. „A magyarság ugyanazt a jogot követeli, amit a németek már megkaptakl" Ujkomárom, október 11. A külföldi sajtónak Ujkomárombun időző képviselői a inaSzemüveg, LIEBMANN Kelemen ucca 12. gyor külJöttséghcz közel álló körökből a következő felvilágosítást kapták: — Magyarország állásfoglalása a terület! és politikai viszonyoknak a müncheni megállapodáson alapuló ujjárendezés kérdésében eleitől fogva világos volt és a komáromi tárgyalások során egyértelműen kifejezésre jutott. Magyarország a csehszlovákiai magyar népcsoport részére ugyanazt a jog it követeli, amelyet a szudétancmeteknek és lengyeleknek mér engedélyeztek, vagyis egyszerű visszacsatolását azoknak a területeknek, amelyeken magyarok alkotják a lakosság többségét. A mi felfogásunk szerint itt semmiféle alakiság nem szükséges. Ezeket a területeket vissza kell csatolni az anyaországhoz, miként azt a nemet területen nrár végrehajtottak. Ez az elv egyenlő jogot ad mindenki számai a. Magától értetődően magával hozza, hogy n visszacsatolásnak ugyanolyan módon keil megtörténnie, mint a többi területekkel történt, vagyis az eredeti állapotban mindennemű berendezéssel, megfelelő üzemanyaggal a vasutaknál és általában minden dologi értékre vonatkozóan. — Az ujjárendezés, amelynek tanul vagyunk, a népek önrendelkezési joga alapján meg)' végbe. Az uj rendezés csakis akkor lehet tartós és csakis akkor biztosíthatja az érdekeltek megnyugvását, ha az ő akaratukon és hozzájárulásukon épül fel. Magyarország ennélfogva az önrendelkezési jogot nemcsak a magyarok számára követeli, hanem Csehszlovákia valamennyi népe számára. — A mi felfogásunk szerint, amelyet a tárgyalások folyamán a csehszlovák küldöttségnek tudomására is hoztunk, ezt a jogot legjobban népszavazás utján lehet megvalósítani. Az 1918.—19. rendezés ezeket az elveket figyelmen kivül hagyta és a dolgok alakulása megmutatta ennek a megoldásnak a gyarlóságát. Most tartós alapot akarunk létesíteni, amelyen valamennyien megelégedve és békében folytathatjuk épitő munkánkat. Viráoeső, örömmámor Sátoraljaújhelyen Sátoraljaújhely, október 11. A cseh meg- a hid két oldalán mintegy 20 ezer főnyi h'aszállás alól felszabaduló ipolysági és sátor- I talmas közönség elénekelte a magyar Ilimaljaujhelyi területekre a magyar honvédség f nuszt és a Hiszekegyet, Nagymagyarországot csapatai a déli órákban vonullak be. Sátoraljaujhely-kisallomásra és környékérc déli 12 órakor vonultak be a magyar csapatok. A birtokba vétel a határtól körülbelül 1 kilóméter mélységben cs 2 kilométer szélességben történt A csapatok bevonulása mindent felülmúló lelkesedés közepette és óriási tömegek ielenlétcben ment végbe. A sátoraljaújhelyi Rákóczi-uccán, amely a határúihoz vezet, mintegy 15 ezer főnyi lelkes tömeg gyűlt össze, zenekarokkal és zászlókkal. Majdnem mindenki virágcsokrot tartott a kezében. Délelőtt 10 órakor magyar és cseh katonai parancsnokok találkoztak a határhidon, ahol a csehek jegyzőkönyv szerint átadják a kisállomást és környékét. amelynek területén épület van. Pontban 12 órakor körülbelül 50 nagyobb megszólaltak a sátoraljaújhelyi harangok. és Horthy Miklóst éltette, miközben átvonult a határhidon a sátoraljaújhelyi határbizlositó század, amelyet Füzcsséry István őrnagy vezetett. A magyar katonákat a tömeg hatalmas virágesővel árasztotta cl. A lelkesedés nem ismert halárt. Bár a határsorompón, amelyet még tegnap magyar színekre festetlek át az oltani magyar crzelmü iparosok, a polgári lakosság még nem léphetett át, a sátorai jaujhelyi oldalon összegyülekezett hatalmas tömeg átözönlölt a Rnnyva patakon és elárasztotta a sátoraljaújhelyi kisállomást. valamint az oltani gyártelep környékét. Beláthatatlan tömeg hullámzott a Borsi község Telé vezető' országúton is, lelkesen 'éltette Magyarországot, összeölelkezve az ottani magyarokkal. A cseh feliratokat tartalmazó táblákat a fiatalság azonnaT leverte. A hatalmas uj cseh rendőrlaktanyába a sátoraljaújhelyi gimnazista cserkészek vonultak be elsőnek. A laktanyára tegnap még a cseh csendőrség jelenlétében tűzték ki a magyar lobogót. A távolabb fekvő még cseh megszállás alatt lévő községek házain is magvar lobogók lengenek.