Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)
1938-09-11 / 194. szám
DÉLMAGYAR ORSZÁG Vasárnap, T958. szcptcmKcr TT. Könyvkereskedésemet mcHnullottom Kizárólag könyveket tartok raktáron a magyar és külföldi irodalom legkiválóbb és legújabb termékeiből. Nagy antikvárium, magyar, német, francia, angol divatlapok. Mindennemű szakmai és különleges bibliográfiai kérdésben szivesen állok rendelkezésre, telefonon is. Száma 17—90. Kiöuöii. 2. sí. alatt ( Hor váth-k ávéházN mellett / Dénes István könyvkereskedő ban élni, mint Magyarországon, 6 itt csak rabszolga..." Az elnök megkérdezte Wittmanntól, hogy mennyi löldjc van az apjának. — Huszonnégy katasztrális hold — felelte a vádlott... — És ezt nevezi maga elnyomatásnak, rabszolgaságnak? Hol van itt rabszolgaság, nem beszélhet maga a saját nyelvén nyugodtan, nincs része földben, huszonnégy hold földjük van és bizonyára jó zsiros föld! — jegyezte meg szigorú hangon az elnök. Frank elmondotta, Wiltmann azt Is mondotta, hogy „inkább lenne oláh, mint magyar, esaik legyen ott jó megélhetése". Amikor ezt mondotta, annyira belelovalta magát az indulatba, hogy sirvafakadt. A tanú elmondotta, hogy Wiltmann Aratót legazeniberezte, mert nevét mcgmagyarositolta. A lanu n „gazember'4 szóra valami furcsa, érthetetlen szót használt vallomásában. — Milyen szó ez, ez nem német szó — mondotta az elnök. Kiderült, hogy Wiltmann románul szidalmazta Aratót. Braun Ádám és Braun József földművesek is terhelő vallomást tettek. Dr. Vékes Bertalan ügyész vádbeszéde után a biróság visszavonult tanácskozásra De még mielőtt Ítéletet hirdetett volna, érdekes jelenet játszódott le. Az elnök kijött a tanácskozási szobából, kezében a tanuk díjjegyzékével. Egymásután szólította mag elé az eleki tanukat és megkérdezte, hogy hol szálltak meg éjszakára. — A Royalban, a Budapestben... — mondották a tanuk. — Hogy képzelik maguk, miért nem a Ritzben szálltak meg? Egyszerű földműves emberek léttükre kereshettek volna maguknak szerényebb szállást is, nem olyan helyeket,, ahol 4—5 pengőt fizettek egy éjszakára...! A ^ törvényszék Ítéletében mindkét vádlottat izgatás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért fejenkint ket-kéthónapi fogházra itéltc őket. — Megnyugszanak az Ítéletben, vagy fellebbeznek? — kérdezte az elnök. A vádlottak tanakodtak ügyvédjükkel, közben az elnök mcjegyezte: — Aki azt a földet, amely őt eltartja, igy becsüli, ahogy maguk, az nem érdemel mást, mint súlyos büntetést... Csak nem gondolták, hogy majd a biróság megdicséri magukat...!? Később ez mondotta az elnök a tovább is tétovázó vádlottak felé: — Amit maguk ott mondtak, az bénne van a maguk lelkében, csak józan állapotban uralkodnak magukon, amikor azután bc vannak csípve, akkor kirobban magukból...! A két vádlott és védője ezután enyhítés végett jelentett bc fellebbezést, az ügyész pedig súlyosbításért. Rendszeres H Ivókúra. gyógyforrásnál gyógyítja a gyomor, bél és vese betegségei!. Nyitva reggel fél 7-IAI. Kérdezze mea orvosát! Ahol az ország legtöbb hősi emlékmüve készült . . Látogatás vitéz Székely Károly szobrászművész műtermében Budapest, szeptember 10. Vitéz Székely Károly Fvmbrás/mflvénz a mai magyar szobrászat szeniorja inuk egyik legjelesebbje. Kiegyensúlyozott tudósa, tradicíózus szobrászati kulturája magrsan iskolák és irányok föld emelik; érett művész, iikinek minden alkotása most már teljesen magán viseli az emberi és művészi befejezettség nemes patináját. Műterme a budai Várbazár müteremsoráouk kétségteleníd egyik legkomolyabb látványossága. Már magábanvéve azért is nevezetes, mert Itt alkotódott a legtöbb magyar hősi emlékszobor és Innen került a törökszentmiklósi köztérre nz ország — bá'ran mondhatjuk — legmagyarabb és egyben legművészibb hősiszobra is, amelynek kétalakos kompnaiciója minden pátosz és szokvány nélkül ki tudja egészen fejezni az igaz magjnr höstgondofatot. Ez a szobra szinte kiteljesedése. a magyar hősiszobrászatnak, ez a szobormű került példaképen bazai és külföldi illusztrációkban a nyilvánosság elé azzal, bogy prezentálja vele a magyar hősi emlékmű művészet magas nívóját. Az ország 27 községében és városában áll és rndckczlct a világháború magyar hösiségére Székely-szobor, amelyek közül különösen a . törökszentmiklósi, a kunnndarasi, a szarvasi, az ókócskci és a dombhegycsi müvek magaslanak ki abszolút művészi értékükben és a gondolat megjelenítésének erejével. De ebbe a nevezetes galériába tartozik a Szeged-felsőtanyai angyalos héfc siemlék is, meg a komáromi reliefes tüzéremlékmü. Külön szobrászmüvészeti eseményt jelent a budapesti I.udovikábin felállított „Alcazar" cimü nagyméretű fclreliefje, amely nemcsak megemlékezés a spanyol kadettek alcazari hőstettéről, de remek buzdítás is egyúttal hasonló hatalmas hőscselekedetre. Ugyanez a kemény szellem hatja át a kőszegi honvédreáliskola parkjában felállított „Hunyadi Mátyás" cimü remek alkotását is. Ez Mátyás királyt páncélöltőzetben, büszke, katonás, királyi fenségében, babérkoszorúval homloka fölött áb rázolja. A szobor pedig az ilyen szellemű, patetikus magyar szoboralkotások legkiválóbbja. Ezt a müvét a legmagasabb fővárosi jutalommal, a Röck. Szdárd-dijjal tüntették ki. Magyar témakörű kompozícióinak sorából pedig két szinte ellentétes müve foglalja határai közé ennek a nagyszerű művésznek igazi lényegét: egy diadalmas, keménytekintetü, erőtől duzzadó „Honfoglaló magyar"-ja és a másik pólusra tartozó finom, váltásosán elmélyülő, szldiduézéíÜ „Szent Imré"-je. És ami ebbe a két végletbe ben* nefoglaltatik, az — sereg kitüntetés, egy nagjj művészélet gazdag munkássága, amelynek alkotásdarabjait muzeumok, közterek, temetők —• végtelen meghatódottsággal alkotott sir szobrok — és természetcsen a magánosok nagy Sokasága Őrzik és őrzik benne vitéz Székely Károly korba tároló művészetének öröklétét is. Meg kell még emlékeznem a kisebb alkotások sorában arról, hogy a szegedi Dóm-tér árkádjai alatt ott áll két remek félreliefje: Hcrmann Ottó későromán stílusban tartott pompás portrékornpoziriója és Lóczy Lajosnak, a íiagy magyar, geológusnak porftéja. A budapesti Szépművészeti Muzeuni pedig egy leheltetfinom női portrét — felesége arcmását —i őrzi. Dc van alkotásai közfii székelyhazájában is. A szamosujvári örmépymuzeOm, meg a marosvásárhelyi erdélyi muzeum a művész ifjúkorának legszebb darabjaival dicsekedhetik. Székely Károly szobrászművész mélységesen és egész lelkületében magyar, akinek témaköre, tdcotoógiáji szinte predesztinálta őt a nemrég elhunyt tábornok-költőnknek, leveldi Kozma Ferencnek — irói nevén: Bárd Miklósnak — remekbe készült megmintázására, amely szobormű Nagykőrös város egvik közterén kerül felállt* tásra. fl szervedi kereskedők egységesen foglalnak áílást az uj szövetkezetek ellen (A Délmagyar ország munkatarrdiól.) Szeged kereskedötársadalmát élénken foglalkoztatja az a terv, amelyet a Hivatásszervezet kezdeményezett! és amelynek célja egy uj szövetkezet megalakítása. A Délmayyarors-ág szombati számában a város kereskedőtársad aim ának több jelentős tagja nyilat* korott és fejtette ki álláspontját a kérdésben. AJ kereskedők egyöntetű megítélése szerint uj szövetkezetre nincs szükség, elsősorban azért, . mert a régi szövetkezetek nem válthatták bc a hozzájuk fűzött reményeket, tagjaikat olcsóbb közszükségleti cikkekkel nem tudják ellátni. A költséges adminisztráció sokkal többet emészt fel, mint amenynyit a tisztes kereskedői haszon je'.cnt. Csaknem szórói-szóra ez a véleménye minden kereskedőnek, akinél érdeklődtünk az ügyben ós a kérdést szinte hajszálpontosan ugyanugy ittfik meg a Baross Szövetség, mint a Szegedi Kereskedők Szövetsége tagjai. Ketting Lajos, akinek nyilatkozatát szombati] számunkban közöltük', most közölte velünk, hogy őt a tervezett szövetkezet tcxtiloszídtyának megszervezésével akarták megbízni, amit tehát mondott, az a textilkórdésre vonatkozott. Az élelmiszerellátásról nem nyilatkozhatott, mert ezt a kérdést nem ismeri, nem Is foglalkozott v?lo. HOTEL CORVIN b udapes t VIII. CSOKONAY U. 14. Nemzeti Színháznál. Családi szálloda a város szivében. Ujoncau berendezve, közp. fűtés, hideg-meleg folyóvíz. Egyágyas szoba P 3—, kétágyas P ö.—