Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)
1938-09-11 / 194. szám
Izormedundá kp«lk.'dus° vf !Le,zt"Kbnaaéuü'' Mentus M voltam az, aki hangot adtam ennek a követelésnek. — Évekkel ezelőtt hiába harcoltam a kisipari és a kiskereskedelmi hitel ellátásáért. Ez most szintén szerepel a kormány „jobboldali"-nak nevezett programjában. Nem lehet jobboldali programnak nevezni az igazságos adórendszer követelését és nem lehet ma szembeállítani ezen a téren velünk azt a tábort, amely ellenezte ennek a követelésnek a teljesítését. Komikusan hat az is, amikor a képviselői és a miniszteri öszszeférhetetlenség követelését állitják szembe velünk, az úgynevezett baloldallal, amely hosszú esztendők óta hiába követelte ennek a kérdésnek a megoldását, azok, akiknek sorában az összeférhetetlenség legkirívóbb esetei észlelhetők. Nem lehet jobboldali követelésnek Átminősíteni az álláshalmozások megszüntetését célzó követeléseket sem. Rassay ezután a földkérdéssel foglalkozott. Az T936-ban hozott telepítési törvény, amint azt annakidején megjósolta, nem érte el a célját. Ezt a miniszterelnök csak mo«t állapítja meg, pedig az ellenzék már 1930ban megállapította. Amikor az ellenzék küzdelmet indított a hitbizományi rendszer megszüntetéséért, a kormánypárt ezt a küzdelmet radikalizmusnak minősítette. — A különbség az — mondotta Rassay — hogy mi ezt a programot nem ugy állítottuk be, mint valami „csudálatos forradalmat", hanem mint a fejlődő élet igazságos követelményeit. Ezek a követelések csak akkor jelenthetnek forradalmat, ha agitációs jelszavakká válnak, ha most majd megindul a licitálás. Rassay ezután a miniszterelnök gazdasági programjáról szólva, megállapította, hogy a miniszterelnök által bejelentett program a magvar társadalomra igen súlyos financiális terheket fog hárítani. Ez a körülmény, kell hogy meggondolásra késztesse a magyar társadalmat, amely jól emlékszik arra, hogy 1031-ben azzal emelték nz adókat, hogy nz emelés csuk átmeneti, de h régi ndókulcs visszaállítása azóta sem következett be, sőt, jött a hatszázmillió pengős vagyonváttság és a négyszázmillió pengős belső kölcsön. Figyelembe kell venni rzenkivül azt is, hogy a honvédség fejlesztése állandóan nagyobb terhek vállalását kívánja és számolni kell egy most induló uj agrárválsággal is. — Ezekkel szemben itt van — mondotta fvassay — az a sulvos tétel, amelyről Imrédy Jlclu nem beszélt Kaposváron, a köztisztviselők kérdése, pedig lehetetlen, hogy érzéketlen maradjon aj állam a költségvetési bevételi feleslegek idején is azzal a társadalmi réteggel szemben, amelynek fizetését háromszor redukálta. Lehetetlen, hogy egyetlen társadalmi réteg rovására igyekezzék a kormányzat más társadalmi rétegek helyzetén javítani. Ez ellen a politika ellen tiltakoznia kell az ország polgári rendjének védelme érdekében is. A közrend szempontja kövefeli meg a tisztviselőkérdés rendezését, mert a szélsőséges izgatás ma is, mint 1919ben, elsősorban a köztisztviselők elégedetlen rétegét kezdi ki. — A miniszterelnököt nem kívánom túllicitálni, sőt szeretném a realitások szemüvegén keresztül nézve figyelmeztetni arra, hogy a szociális politika terén is ügyelni kell a tempóra, a sorrendre. Szociális politikát nem szabad arra a Hazugságra alapozni, hogy Magyarország a legelhanyagoltabb ország, mert hiszen mindenült van nyomor, mindenütt vannak társadalmi ellentétek. Az pedig kétségtelen, hogy a nyomoron envhiieni kel!, a társadalmi ellentéteket meg kell szüntetni. Nincs szükség „csodás forradalmakra", mert a legcsodálatosabb forradalomból is nagyon könnven lehet — romboló forradalom. Rassay ezután a zsidótörvénnyel foglalkozott. Megismételte régebbi kijelentését, amely szerint az ellenzéknek, ha már nem sikerült a törvény megalkotását megakadályoznia, mindent el kell követnie, hogy ez a törvény kikerüljön a magyar törvénytárból. — Bármilyen végzetesnek is tartom ezt a törvényt — mondotta —, az ellene való küzdelem megindításának időpontját arra az időre kell halasztanunk, amikor ezt nz ország helyzete megengedi. Ezért a törvényért azoknak kell viselniök a felelősséget, akik megalkották, akik kigondolták és akik most végrehajtják. Tiz- és tízezer exisztenciát nem lehet felelőtlenül veszélyeztetni. — Amikor Anglia kinyitja kapuit minden uj vállalkozás előtt, ugyanakkor mi nem tehetjük lehetetlenné a már meglevő vállalkozások munkáját is. Nem bénithatjuk meg azoknak a működését, akik itt születtek, itt élnek és már régen összeforrtak a magyarsággal. (Nagy taps.) — A miniszterelnök ur tévedett Kaposváron, amikor azt mondotta, hogy ez a törvény bizonyos körökben csalódást okozott. A magyar társadalom tisztában van azzal, hogy egy alkotmányos kormánynak vállalkoznia kell az alkotmányos törvények végrehajtására. A magyar társadalom csalódását az okozta, hogy az Imrédy-kormány a törvényen túlmenően kiterjeszti a törvény hatályát olyan területekre is, amelyekre a törvény nem terjed ki. — Az előző kormány elismerte, hogy ezt a törvényt nyomás alkotta meg, de célja az volt, hogy kizárja vele minden tullicitálás lehetőségét, ezzel szemben az Imrédy-kormány önmagát kivonja a végrehajtással túllicitálni. — Mi támogatni fogjuk a kormányt — folytatta Rassay — programjának megvalósításában mindaddig, amig nem hagyja el a realitások alapjait, de nem felejtjük sohasem el, hogy mire kötelez az a megbízatás, amit a magyar polgárságtól kaptunk. Kötelességünk, hogy harcoljunk a magyar polgárság erkölcsi és exisztcnciális érdekeiért, ha kell, még a népszerűtlenség árán is. Mi nem fogunk licitálni, ezt megkapja a kormány arról az oldalról, amely felé az engesztelés szándékával fordult. Akkor majd rájön úgyis arra, hogy 'sléijtaruú Készít elsSrendü hmtelben szobafestést, mázolást és butoríényezést jutányos árban. Cégtulajdonos: Csányi Mihály Fekelesas ucca 22. 1 etetoo cJV-HZ, b vitorlákból nem lehet kifogni a szeleket, hogy u romboló szelek ellen egyetlen védekezés van: meg kell fordítani a vitorlákat. Tagadhatatlan, hogy a kormányra igen súlyos feladatok várnak. Erélyes intézkedésekkel véget kell vetnie az izgatásnak, vissza kell adnia a gazdasági életnek a nyugalmat és ki kell dolgozni a kaposvári program gyakorlati megoldásának konkrét tervezetét. Ma a kormány reális alapon kívánja ezt a programot megvalósítani, akkor készségesen támogatjuk, de ha azt látjuk, nogy ezekbeni az elgondolásokban több a taktikai elem; akkor mi védelmi harcot indítunk a polgári cxisztenciáért. (Hosszan tartó, nagy taps.) — Ma azt olvastam a szélsőséges irányzat vezető lapjában — fejezte be Rassay nagyhatású beszédét —, hogy Szeged megunta az én politikámat. (Zajos ellentmondások és lelkes tüntetések Rassay mellett.) Ki kell jelentenem, hogy a szegedi mandátumot ért sohasem tekintettem monopóliumnak. Én életem legszebb korszakának fogonrt érezni azokat az éveket, amelyeket Szeged megbziásából harcoltam végig a polgári szabadság gondolatáért és azt hiszem, hogy Szeged polgárságának nincs oka szégyenkeznie ezért a harcért. Lehet, hogy az ügy, amelynek szolgálatába szegődtem. az én életemben már nem jut diadalra, de azt nem vonhatja kétségbe senki sem, hogy ezekért nz eszmékért függetlenül és bátran harcoltam. Én csak azt ígérhetem, hogy harcolni fogok továbbra is mindaddig; amig Szeged polgársága az cn kezembe teszi le a város ellenzéki mandátumát. Rassay Károlyt nagyhatású beszéde végeztével » pártvacsora közönsége hosszú percekig tartó tanssal és éljcruósse! ünnepelte. .V lelkes ünneplés után » Ábrahám Imre a tanyai polgárság nevében köszöntötte. Rassay Károlyt, akinek köszönetet mondott azért az odaadásért, amellyel hosszú évek óta harcolt a polgári szabadság, a jogegyenlőség gondolatáért. Kijelentette, hogy a szegedi tanyák népe szív vele: lélekkel kitart Rassay mellett. Farkas János a röszkei választók nevében beszélt. — Adja Isten — mondotta —, hogy Rassay Károly még sokáig képviselhesse Szegedet az országgyűlésen Végül dr. Delire János ny. főispán tartott beszédet. — Nem elég az — mondotta —, hogy mi.gyönyörködjünk a Rassay által fölvetett gondolatok! szépségében, nekünk cselekedetekké kell á'v i'fani az általa fölvetett gondolatolcat. Ki kell á"ni ázoK\ me'lé az igazságok mellé, amelyekre Rassay tanított bennünket. Véget kell vetni a letargiának, mert nem kívánhat senkitől sem hősiességet az, aki gyáva. Gyönyörűen emberi intézkedése a magyar jognak, hogy az elszegényedett ajándékozó joggal követelhet gyámoütást azoktól, kiket gazdagságában megajándékozott. Akik a liberalizmustól kaptak mindent, azoknak most kötelességük, hogy, gyrimnlitsák a liberalizmust. Le kel) végre vetkőzni a gyávaság darócruháját. Nekünk az a kötelességünk, hogy méltók tegyünk Rassay programjához. Nem csak az akaratot, hanem a bátorságot is meg kell tanulnunk tőle. Én azt hitem — fejezte ba szavait —, hogy sohasem fogom kimondani ezt a szót, de most mégis kimondom: bátorság! A nagy teítszcssel fogadott beszéd után a pártvacsora résztvevői még sokáig együtt maradtak a leglelkesebb hangulatban. Rassay Károly vasárnap Alsótanyát keresi fel és tanyai választói körében több beszédet mond: i Uiiísst-Elektromos 4:2 Í3:2)