Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-08 / 192. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök. T938. szeptember 8. "a "'""""'formaruháira 16, ol­csó és szép paszomány i ^ IIOV fordul/on C D B W V E I 71 r n • bizalommal ri»>4j\kill i c k 1 nouomdnv Uzlciebe. Kelemen ucca 12. líceumi blúzok Hímzéséi vállalom. •••••••••••••hhi^m Útközben Először, bevallom, sokat bosszankodtam Olasz­országban. Bosszankodik az ember, hogy azután megbocsásson sziwel-lélckkel s vágyjon vissza mindig, szomjas vágyakozással. Velencében volt. A szobám tiszta, kedves, hűs, mozaikos kőpadló, rejtélyes nagy ablakok, pol­gári árak. Boldogan dobáltam széjjel a kofferom­ból a legszükségesebb holmikat. Sietni kell, bisz aimyi érdekesség vár rám. Ide majd csak fárad­tan^ pihenni térek vissza! Egy önkényteleti mozdulattal az ablakhoz lép­tem, bogy felnyissam. Rámzudult a fény és visz­szabőköltem. Velem szemben, alig egy méterre, marcona férfiú ült s hosszuszálú főtt tésztát nye­leget. Az ucca olyan sziik volt, hogy a szemköz­ti szomszéd dé'ebédjét láthattam ilyen közeiről. Nemcsak íz ebédet, hanem az egész zajos éle­tüket tanulmányozhattam, akarva, nem akarva. Lenn a sziik uccában a helybeli aranyifjúság amatőr futballfclubbja tartotta mérkőzéseit. Reg­geltől estig, zaj, zsivaj és ordítás közepette. A bíráskodás rövid volt és hatásos: aki vétett, po­font kapott és repült. Egy ház kölykeiből percek nlutt rekrutálódott komplett csapat. Mert gye­rek rengeteg van. S milyen gyerekek! A felsőbb hatvány fejezhetné csak az élénkségüket, virgonc kedvüket. Szóval felfedeztem, mint kinos szenzációt, hogy aludni nem lehet. Legalább is annak, aki éjjel csendhez szokott. Este kezdődött'csak igazán az élet. Asszonyi nyelvek pergőtüze, rádió, ének. veszekedés, éjfélulán macskakoncert, liajnalfelé vijjongó madarak rikkáztak. A városban azonban magával sodort az élet •zines árja, ezer látnivaló, épületek, templomok, de ez mird szebben és tudományosabban benne van a könyvekben . . . A Lidón az amerikai filmekből jól ismert világ elevenedik meg. Nemzetközi sablon; Jól szabott flartcllnadrágok, jólét, fényűzés, sport, este tánc. 'A fenséges nemes valuta mint Aladin bűvös lám­pája mindent elővarázsol. Mindent, csak azt nz apró«ágot nem látják luxus utazásaikon, amit éleinek neveznek. Ami más és sajátos mindenütt. \ki Lidó szállóiban lakik, hiába fut végig 1 Rlenelle kiállításon és hiába magyaráztatja el magának a Dogé-palotát kívülről, belülről, Olasz­Országról nem tud annyit, mint a könnvü pénz­tárcája vándor. Mikor a vonat Róma felé repített, alagutakon Sűrűit átbujkálva, Firenze tájékán találkoztam s/embo azzal, amitől nagyon féltem: az olasz bőséggel. Hála Isténnck a találkozásunk rövid volt. Csalt az ulon szenvedtem néhány óráig a renrrtig aszaló melegtől. Bár egész hónapban Olaszországban voltam, sőt Szicíliába, Palrrmó­Ji 1 elmerészkedtem, mégsem volt tűrhetetlen a nvári hőség. Igaz, hogy csupa tengermelietti váméban éltem és igyekeztem alkalmazkodni a környezethez. Budapesten sokkal keservesebb a kánikula, mert átmelegszenek a falak s este ont­ják magukból a meleget. Ttt viszónf az éjszakák mindig hűvösek, friss légáramlat kering a ten­ger felől. Az öreg nigy falak, a dus lombú fák hüs árnyékot nyújtanak. Nem utolsó sorban segítik elviselni a meleget a nagyszerű Bár-ok. Kávét, kakaót, givümölcs­szörpöket fillérekért lehet kapni. A Bár persze nem hazai értelmezésű hely, ahol méregdrága és rosez minden innivaló. Elegánsan csillogó p»flt mögött néhány olasz férfiú böszörkányos gyor­sasággal kezeli az express mesinet. Villany­áram bűt, fiit, habot ver s kinek mirtt tetszik a kiíró, ugy kapja. A helyiség kicsi, pár apró sst­talka van csak. Ugy mondják, a magyarokat oc­nnn lehet megismerni, hogy leülnek a bárokban, pedig nem szokás. Sőt, még az ital is drágább Ilyenkor. Még egy nagyszerű tulajdonsága van 1 kárnak: szaboll áruk, nem kell alkudozni s alléi félni, liottv becsaplak. Az úttól jó messze elkalandoztam Pedig érde­kes az olasz útitárs. Közvetlen és figyelmes. Róma felé agyongyámolitottak s délies szivélyes­séggel mindennel megkínáltak, ami csak előkerült a szomszédok elemózsiás kosarából. Orvietsban olyan erős bort kaptam, mint maga a forró, édes tűz. Visszautasítani nem lehetett, mert tolako­dásmentes szivélyesség volt. Később aztán volt alkalmam a közvetlenség kellemetlenül felfoko­zott formáival is találkozni. De érthető. Olasz nő i KNITTEL Kárász-ucca 5. nem utazik egyedül. Sőt. Egyes vidékeken még gyalog sem jár. Csak kocsin közlekedik az elő­kelőbb osztály asszonya. Bárdossy Mária. Egy szurkáló elmebeteg késsel leszúrta a laktanya előtt őrtálló katonát (A Délmagyarország munkatársától.) Teg­nap a késő esti órákban az utászlakianya előtt súlyos szerencsétlenség játszódolt le. A laktanya előtt állott egy szolgálatban lévő ío­lyamőrkatona, akit egy járókelő minden elő­zetes szóváltás nélkül leszúrt. Az illető hir­telen a katona mellé lépett és közvetlen kö­zelből a mellébe döfte kését. A közelben lévő katonák nyomban elfogták és lefegyverezlek a szurkálót cs értesitelték a rendőrséget, köz­ben a szerencsétlen folyamőrhöz kihívták a katonai mentőkocsit, amely a sebesültet a közrendészeti kórházba szállította. Kiderült, hogy a szúrás egyenesen a katona szivének volt irányítva, szerencsére nem volt mély a seb, ugy, hogy a katonát sikerül az éleinek megmenteni. Mialatt a katonát a közrendészeti kórház­ban vizsgálták, a merénylői bevitték a köz­ponti ügyeletre és megkezdték kihallgatását. Az első pillanatban kiderült, hogy a merénylő Mányai Gvörgv 21 éves alsóvárosi legény, nem beszámítható. Dr. Sztavrovszky Pál mentőfőorvos megvizsgálta Mánvait és megál­lapította, hogy ön- cs közveszélyes elmebe­teg, aki, ha a rohamai rájönnek, szurkál . . , Zsebében egy dikicset találtak, ezzel szúrta le a katonát is, ezenkívül egy élesre fent zseb­kést találtak. Mányai a rendőrségen teljesert apatikusan viselkedett, a hozzáintézett kérdé­sekre nem adott feleletet, látszólag teljesen önkívületi állapotban volt. Az orvos intézke­désére mentők érkeztek, akik Múnyail bevit­ték az elmegyógyászati klinikára. Mányai ncm először kerül az elmeklinikára. A mentők már jól ismerték. Kiderült, hogy már állolt ápolás alatt az elmeklinikán, dc később elengedlek. Mányai néhány nappal ez­előtt is elkövetett valamiféle szurkálást. egy 10 éves gyereket szurkált össze, azelőtt is gyakran használta kését. A hatalmas termetű, zavaros tekintetű fiatalember valóságos ré­me volt Alsóvárosnak. Remélhetőleg most már nem bocsájtják szabadon. A katona állapota, értesülésünk szerint ro­hamosan javul. Az volt a szerencséje, hogy a dikics nyele vastagon he volt Bugyolálva •/sebkendőbe és ezért a penge nem fúródott ha testébe teljes terjedelmében. Uj munkarendszer a Kenderfonógyárban (A Délitlagyarország munkatársától.) Uj munkarendszer lép érvénybe héttőtől kezdve a Szegedi Ktnderfonógyárban, ahol közel ezer munkás dolgozik. A munkasok legutóbb az zal a kérelemmel lordultak az igazgatóság­hoz, hogy szeretnének egyfolytában, egységes munkamenet mellett dolgozni. Eddig ugyanis az volt a ht:,>zet, hogy a munkások b órát dolgoztak, ebédidő megszakítással. Az igazga­gatóság megértéssel fogadta a munkások ké­relmét és a régi szociális gondoskodás szelle­mét tovább ápolva megszavaztatta a munkás­ságot, hogy melyik rendszer szerint kívánnak dolgozni. A szavazást tegnap megejtettek és ennek eredménye az volt, hogv a munkások többsége az egyfolytában való munkaidő mellett foglalt állást. Miután igy a gyár igaz­gatósága meggyőződött arról, hogv munkásai­nak nagyrészc a folytonos munkaidőt sze­retné, teljesítette a kérést. Eszerint hétfőtől kezdve reggel 6 órától egynegyedórás ebéd­idővel egynegyed 3 óráig fognak dolgozni a munkások. A folytatólagos munkaidő-kérelemnek nz volt az egyik oka, hogy a munkásnők nsgy­— Iskolaév kezdetére leányka- ée fiufehérnemüek, harisnyák, kötött kabátok, olcsón Lampel ée Hegyi cégnél. része messze lakik a gyártól és a másfelórás ebédidőt nem tudlak kellőképen kihasználni; sokan jóformán alig érlek haza, már indul­hattak vissza a gyárba, a legtöbben pedig az ebédet vagy a gyár előtt, a Nagykörúton, vagy bent az épületben fogyasztották el. Az igazgatóság megértő állásfoglalása most lehe­tővé tette, hogy a munkások korán deJuldű visszatérhessenek otthonukba. Béremelési kaplak a Barna késárugyér munkásai íA Délmagyarország munkatársától 1 'A Barna-késárugyár munkásai néhány nappal ezelőtt bejelentették a gyártulajdonosnak fizetésemelési igényüket. Ezzel kapcsolatban azután olyan hirek terjedtek el, hogy a gyár munkásai beszüntették a munkát. Erre nem került sor, a gyártulajdonos és a munkások között tegnap létrejött az egyesség. Barna Endre* közöl te, hogy 1(1 és 5 százalékos lizrtés­emeléshen részesítette munkásait. Azok a munkások, akik legalább két éve dolgoznak a gyárban, drágulási pótlék cimón 10, illetve 5 százalékos fizetésemelést kaplak. Ali ez a megállapítás a íixfizetéses munkásokra es azokra, akik akkordban dolgoznak. A munkásoknak azt a kérését is teljesí­teni fogom — mondotta Barna Endre —. ame­lyik az 54 órás munkahét bevezetésére vonat­kozik- A kérést eddig azért nem tudtam tel­jesíteni, mert üZemátalakitás folytán bizo­nyos zavarok álltak be, ezek a nehézségek azonban a jelek szerint 3—I héten belül el­simulnak és akkor nem lesz akadálya az 54 órás munkahétnek. Az elmúlt héten 53 és félórát dolgoztak a munkások.

Next

/
Thumbnails
Contents