Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-08 / 192. szám

Csütörtök, 1938. szept. 8 Politikai napilap XIV. évfolyam 192. sz A barátok és az ellenfelek Bármilyen hatásos, tanulságos es emlékezetes marad is az a beszéd, amit Imrédy Béla vasárnap Kaposvárott mondott, beszédének foeadtatása nem kevésbé hatásos, ncm kevésbé tanulságos s szeretnénk azt, ha liem kevésbé emlékezetes is maradna. A miniszterelnök ur céljait és törekvéseit a legmelegebb együttérzéssel köszöntötte nemcsak az a jobboldal, melyre — talán a prófétai látomásokhoz szabad idézni a költő szavait is: — „kedvvel és gyakorta" hivatkozott, hanem mindenki, aki a miniszterelnök ur által engedélyezett jobboldaliságtól baloldalra helyezkedett el — egészen a legszélső reguláris hadállásokig. Mindenki felismerte valóban korszakalkotó jelentőségét a miniszterelnök ur programjának. Ki mondhat ellen, amikor a miniszterelnök az összeférhetetlenségi törvény becsületes és megalkuvás nélküli megoldását vállalja magái a, amikor az állás halmozások letörését igéii, amikor gazdasági téren üzen hadat az egykének, amikor a gazdasági csel 6'rl c k számára ígér magasabb életszínvonalat, amikor a középkorból itt felejtett latifundiumok lebontására készül s ezer és ezer kis magyar exisztencia megteremtéséhez szerez újra földet, amikor a gyöngék vállainak terhét az erősebb vállakra akarja rakni, amikor korszerű és igazságos adóreformot ígér s amikor — végre — az általános hadkötelezettség törvényes megalkotását tűzi ki a törvényhozás munkarendjére. Mindez a becsületes, a korszerűen gondolkodó, a nemzeti érzésű és szociális lelkiségü magyar társadalom programja volt s ha azt mondjuk, hogy jobboldaliságtól cs baloldaliságtól függetlenül, akkor lojálisak vagyunk azzal a párttal szemben, amelyre a miniszterelnök ur támaszkodik. Mert ha ezek a követelések a magyar nemzetnek elodázhatatlan, korszerű átépítéséhez szükségesek, akkor a szemrehányás n c m azokat illeti, akik ezt követelték' eddig, hanem talán inkább azokat, akik az uralom birtokában vagy bátorság, vagy In-látás, vagy a ^ kellő szociális lelkiismeret hiányában teljesítetlenül hagyták ezeket a nemzeti és szociális követeléseket. S amikor az egész magyar közvélemény, nzok, okik a miniszterelnök ur mögött állnak s azok is, akik a miniszterelnök ur baloldalán helyezkedtek cl az alkotmányossá" legszélsőbb balszárnyáig, megadják a miniszterelnök ur számára azt az együttérzést, azt a támogató rezonanciát, ami nélkül alkotmányos államban alkotmányos eszközök nélkül jelentős reformot vég•ehajtani nem lehet, akkor azok, akik a miniszterelnök úrtól is jobbra állanak, a májuk elkedvetlenítő, lekicsinylő, gáncsoskodó, 3 bátorságban hiábavalóságot, az áldozatokoan célszerűtlen kényszert belemagyarázó bírálatával rontják a miniszterelnöki nem is beszédnek, nem is programnak, de kinyilatkoztatásnak' egyetemes hatását s a lelkeket összeterelő erejét. A miniszterelnök urnák, — maga mondotta —, jó emlékező tehetsége van s bizonyára lelkébe fogja vésni, hogv kik azok, ukik vállalva az egyenlőségnek és igazságtevésnek" egyenlőtlenséget és igaztalanságot követelő súlyos áldozatalt, vállalva a rájuk sulyosodó terhek olykor emberfeletti, olykor önérzetet is lipró mértékét, eleget akarnak és eleget fognak tenni azoknak a követeléseknek, melyeket a nemzet érdeke sürget tőlük, és kik azok, akik a tullicitálás bajnokaiként, mint hivatásos utóajánlattevők, folytatják a maguk kárttevő, lelkesedést hűtő, áldozatkészséget csökkentő, helytállást lazitó, kötelességtudást elernyesztő, a szavaknak, elhatározásoknak és cselekvéseknek tekintélyét tépő — agitációs és propagandisztikus tevékenységét. A miniszterelnök ur ne azoktól féltse programját, akik eddig is hirdették',- 'érlelték, sürgették a miniszterelnöki program keretében az egységes cselekvés számára beérkezett követeléseket, — a miniszterelnök ur becsületes és jószándeku munkatársakat láthat azokban, akik a maguk meggyőződésének tisztánlátásával s hitének fénye mellett a miniszterelnök ur programját sürgették eddig is. Csak az északi oldalról ostromolták ugyanazt a várat, aminek r miniszterelnök ur most a déli kapuját törte be, — ne azoktól féltse harcának sikerét s miniszterelnök ur, akik ugyanazt a várai, ostromolták, hanem azoktól, akik a hadserege mögött gyülekezve a mások által szer-, zett zsákmányon akarnak csak osztozkodni Prágában megszakadtak a tárgyalások Ax uj eset} javaslat ügyében megkexdödíek a /negbeszélések, de egy ujabb incidens §irére a sxudétanémetek, ieljüggesxiették a tárgyalásokat Sxerdán este ismét kiélesedett a belyxei - Henderson nagykövet Nürnbergben köxli Anglia álláspontját Hitlerrel Páris, szeptember 7. Kedden késő este — , mint jelentettük —, váratlanul nyilvánosságra hozták a cseh kormány véglegesnek mondott, úgynevezett negyedik tervét a szudétanémet kérdés ügyében. A szerdai nagy erőfeszítésekkel folytatott tárgyalások középpontjában most ezek a javaslatok állanak; ugy Párisban, mint Londonban sorozatos tárgyalások folytuk a helyzet megoldásáról. Párisban Bonnet külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Coulondre moszkvai francia nagykövettel, aki szerdán visszatért állomáshelyére, Sir Eric Phipps angol nagykövettel, majd fogadta O s u s k y csehszlovák, P o 1 i t i s z görög követet és a párisi szovjetnagykövetet. A francia kormány a nemzetközi körülmenyek következtében visszahívta szabadságukról a katonai vezetők nagy részét, akik máris visszatértek állomáshelyükre, vagy pedig uton vannak. Kedvexö irányváltoxás ? A francia sajtó szerint a helyzetben kedvező irányváltozás észlelhető. Á Jour azt hangoztatja, hogy a nemzetközi válság legalább is diplomáciai téren, túlhaladt a legveszélyesebb ponton. — A tegnapi nap nem cáfolt rá a bizakodókra — irja a Jour —, Hitler a csehszlovákkérdést hallgatással mellőzte, ami már magában véve is jó jel. Hegindultak és azonnal megszakadlak a tárgyalások Prága, szeptember 7. Hodzsa miniszterelnök délben I órakor fogadta Kundt és Sebekovski szudétanémet képviselőket, akiknek átnyújtotta a kormány hivatalos javaslatát a szudétanémet kérdés megoldásáról. Két képviselő a párt nevében bejelentette tiltakozását, bogy a kormány hivatalos javaslatát a nyilvánosság elé vitte még mielőtt azt a szudétanémet párttal közölték volna. A délutáni órákban összeült a szudétanémet páit tárgyaló küldöttsége és vizsgálat alá vette a javaslatot. A küldöttség határozatiiag kimondotta, hogy tárgyalásait a kormánnyal a hivatalos javaslatok alapján a karlsbadi nyolc pont szellemének megfelelő rendezés érdekében folvtutni kívánja. Közben megérkeztek a hirek Moravska-Ostravából azokról a tulkapásokról, amelyeket az ottani íendőrcég a szudétanémet képviselők ellen elkövetett. A tárgyaló küldöttség erre megszakította tanácskozásait és elhatározta, hogy; Hodzsa miniszterelnökhöz a következő közlést juttatja el: .1 „A szudétanémet párt tárgyaló küldöttsége arra kényszerült, hogy a tárgyalásokat a kormánnyal megszakítsa. A kormány juvaslrtu ugyanis azt a be.nvomást keltheti a szudétanémet lakosság között, hogy a kormány a javaslat port-]