Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-01 / 186. szám

DÉL'M AGYAR ORSZÁG Csütörtök. T95Q. szeptember T. D élmagyarország aprőf)irdeiési levele­zőlapjai minden trafikban. Hiziiifiáz és tiitiveízcr • WJassfcs államtitkár t a szinészkamara miniszteri biztosa Budapest, augusztus 31. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter 'a színművészeti és filmművé­szeti kamura megalakításának előkészületeire dr. V I 3 s s i c s Gyula báró államtitkárt miniszteri biztosként kiküldte és dr. B ingert Jánost, a Hunnia Filmgyár Bt. igazgatóját, továbbá C s e 1­'«• I.ajos, dr. IIossz.u Zoltán és Vért ess Lajos színművészeket a színművészeti és filmmű­vészeti kamara megalakításához szükséges tenni­valók ellátására hivatott bizottság tagjaivá ki­nevezte. Harmónia hangversenyek Bérleti felhívás a Harmónia Mftsterb érlet ének 10 nagyszabású hang­versenyére. Művészek névsora: Hegedű: Virovqi, Mii sírin. Zongora: Emil Sauer, Chcrkassky. Ének: Tito Schipa. Gordonka: Danyi, Maizacurati. Kamarazene: Ruánprsti Nöi Kamara­zenekar, Dán Quartrtt. Gitár: Srgovia. Bérlet a 10 hangversenyre már havi 1.50-töl Harmóniánál, Kárász-ucca 14., telefon 22-38. és Délmagyarország jegyirodában, Aradi-ucca 8, ZONGORA -HARMONIKA GITÁR tanítását szeptember 1-én megkezdem. Jelentkezni d­e. 9—11- 1c, d. u, 3—7-ig. Harmonikán gyakorolni is lehet. BERCZELI, Somogyi ucca 23 földszint. JAZZ RADIO C»Ui»rfBk, azepfember t Állandó leadások Budapestről hétköznapokon. 3.46: Torna. 7.20: Étrend. 10: Hirek. 12: Déli ha. rangszó, időjárásjelentés. 12.40: Hirek. 13 20: Idő­jelzés, időjárásjelentéa. 14 40: Hirek, étrend, élei­luitzerárak, 16.46: Időjelzés, időjárásjelentés. BUDAPEST I. 12.06: A rádió szalonzenekara. 13.30: Cigányze­ne. 16.15: öszi háztartási tanácsadó. 17: Hogyan fér el a gyermek a modern kislakásban? (Felol­vasás). 18.16: A a iskolai rádió. 18.46: S«rki fény. Fzinmü. 19.20: Zongorstnttsor. 19.45: Hunyady tí.in­dor csevegése. 20.10: Hanglemezek 21.10: Hirek, 12.30: Katonazene. 23.10: Cigányzene. 18.15: JíiZzenekar. 18.35: llirek. 20.10: Versek. BUDAPEST II. Hanglemezek. 20.10: KÜLFÖLD. Bérs. 300: Danzig éjféli hangversenye. Berlin. 20.15: Könnyű és tánezenc. Deutsch­laudscnder. 20.40: A luzerni zenei ünnepekről. Droilwioh. 22 25: Tánczene. Firenze. 2120: Tarka est.. K issa. 19.25: Katonazene. London Reg. 22.50: Tánczene. Milánó. 23.15: Táncze­ne. Prága. 19.30: Smetana: Dalibor, három­felv. opera. Strussbiirg. 20.30: Szimfonikus hangverseny. Varsó. 19.35: Dalos, zenés est. EDGÁR RICE B U R R O U G H S: TARZAN A FÖLD SZIVÉBEN A Délmagyarország regénye — Ugy tudom — szólalt meg a majom­ember —, hogy Amundsen és Ellsworth ex­pedíciója véglegesen megcáfolta a sarki nyi­lasok létezését. Ezek a kutatók repülőgéppel bejárták a sarkvidék óriási, ismeretlen terü­leteit. — A dolognak az a nyitja, Kogy a sarki nyilas nem szélesebb egy hajótestnél és igy a léghajó, vagy a repülőgép leereszkedhe­tett a nyilas közelében és visszatérhetett ar­ról a vidékről anclkiil, hogy a nyílást észre­vette volna. Az is lehetséges, hogy a legtöbb kutató egyszerűen csak körüljárta a nyílás száját, pedig ott sok jellegzetes és titokzatos jelenségre lelhetett volna magyarázatot. Például arra, hogy miért viselkednek olyan különöien az iránytűk és egyéb tudományos eszközök a sarkok közelében. Olyan jelen­ség ez, amely nagyon sokszor hozta már zavarba a sarkkutatókat. — Ön tehát nemcsak abban hisz, hogy a belső világ létezik, de abban sem kételke­dik, hogy ez a belső világ megközelíthető az északi sarkon keresztül? — kérdezte Tar­zán. — Biztos vagyok benne, hogy a belső vi­lág létezik, de lehetségesnek tartom, hogy nem közelíthető meg a sarki nyílásokon, — felelte Gridley. — Annyit mindenesetre nyugodt lélekkel állithatok, hogy sok ko­moly és alapos ok késztet arra, hogy az ex­pedíciót megszervezzem. — Fehéve, hogy létezik sarki nyílás és miféle eszközökkel akarja ön megkísérelni a fölfedezését? — A legcélszerűbb és legmodernebb köz­lekedési eszköz, amelyet tervem szolgálatá­ba állithatunk egy különlegesen megterve­zett merev léghajó, amelynek a mai Zeppe­linek mintájára kellene épülnie. Egy ilyen héliumgázzal megtöltött léghajó, azt hiszem a legbiztosabb közlekedési eszköz. Alapo­san meggondoltam a dolgot cs biztosra ve­szem, hogyha valóban létezik ilyen sarki nyílás, akkor nekünk sokkal kevesebb aka­dályt kell leküzdenünk a földalatti világba való behatolásnál, mint amennyi a Norge hires utasai elé tornyosultak, akik Alaslcón keresztül akarták megközelíteni a sarkot. Nem kétséges, hogy nekünk hatalmas kerü­IÖVPI kell megközelítenünk a sarki nyílás bejáratát és a legrövidebb útnál jóval hosz­szabbat kell megtennünk, hogy megtaláljuk azt az alkalmas kikötő helyet a hideg Észa­ki tengeren, amelyet Dávid Innes fedezett fel a korszárok földién, mielőtt fogságba vetették volna. — A legnagyobb veszedelem, amivel szembe kell néznünk, az a lehetőség, hogy esetleg nem tudunk visszatérni a felső vi­lágba. Megtörténhet ugyanis, hogy kiürül­nek a héliumtartályaink, hélium nélkül pedig meg sem tud moccanni a léghajó. Ezt az életveszélyt vállalnunk kell, mert vállalja minden felfedező és tudományos kutató munkája érdekében. Mégis, ha lehetséges volna, olyanfajta rendkivül könnyű és rend­kivül erős léghajót kellene szerkeszteni, amely ellenáll a légköri nyomásnak és amelynek építésénél nincs szükségünk sem a veszedelmes hidrogénre, sem a ritka és drága héliumra. A legbiztonságosabb és a legjobban uszó léghajó az volna, amelyet egyszerűen légüres tankokkal szerelnénk fel. — Miért ne volna ez lehetséges? — kér­dezte Tarzán, akiben percről-percre növe­kedett az érdeklődés Gridley terve iránt. Az amerikai a fejét rázta. — Lehet, hogy ez lehetséges lesz valaKá — szólt elgondolkozva —, de egyelőre lehe­tetlen, mert nem áll rendelkezésünkre meg­felelő anyag. Olyan fémre volna szükség; amely elég erős ahhoz, hogy ellenálljon as óriási légköri nyomásnak és elég könnyű; hogy a légüres tankok a levegőbe tudják iö­piteni. — Mégis azt mon'dom, — jelentette k» Tarzán —, hogy lehetséges. — Hogy érti ezt? — érdeklődött Grid­ley." — Áz ön szaval — felelte Tarzán — na­gyon érdekes dolgot juttatnak eszembe. Nemrégiben beszélgettem egyik fiatal bará­tommal erről a kérdésről. Erich von Har­bennek hivják, ő maga is tudós és kutató és nemrégiben tért vissza a wiramwazí hegységbe vezetett felfedező útjáról. Elbe­szélte, hogy a hegyekben egy vizilakó törzs­re akadt, amely furcsa és ismeretlen fém­ből készíti a csónakjait. Ez a fém olyan könnyű, mint a parafa és keményebb, mint az acél. Mutatóba hozott is néhány darab­kát abból a fémből és amikor legutoljára ta­lálkoztam vele, emiitette, hogy igen érdekei cs eredményes kísérleteket végzett az uj anyaggal. — Hol van ez az ember? *— kérdeztél Gridley. __ __ ** — Harben doktor és tudományos társa­sága most az Urambi vidékén tartózkodik — válaszolta a majomember — körülbelül négy napi járóföldnyire innen. A késő éjszakai órákig üldögélt együtt S két ember cs vitatkoztak a tervről, amely Tarzánt valósággal lázba hozta. Másnap ut­rakeltek, nekiláttak az Urambi vidékének ég a negvedik napon szerencsésen meg is ta­lálták Harlren doktort, fiát EricKet és a fiatal Harben szépséges fiatal feleséget Favoniát. (Folyt köv.y Nézze át Délmagyarország kölcsönkönyvtári katalógusát

Next

/
Thumbnails
Contents