Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-29 / 209. szám

Csütörtök", 1938. szeptember 59. ö t C M A* G Y A' R ö R S Z Á G 5 •« „LEGITAMADAS" SZEGED FÖLÖTT Knünően sikerült a szerdai légoltalmi készültség, a délutáni riasztás és az esti elsötétitési gyakorlat — A szirénák, a csökkentett világítás és az uccai közlekedés főpróbája (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután két órakor megkezdődött Szegeden a légoltalmi készültség. Az egyes körzetek közpon jtában mozgalmas élet volt, a körzeti parancsnokok vezetésével összegyűllek a segédrendőrök, segédszolgálalosok és az egyéb alakulatok tagjai. Az élet egyébként teljesen normálisan folyt tovább, a város külső képén egyáltalán nem látszott meg, hogy megkezdődött az eddigi legnagyobb légoltalmi készültség. De már a legtöbb helyen még a délelőtt folyamán megtették az előkészületeket az esti csökkentett világítás idejére. A hivatalokban fekete függönyöket szereltek tel az ablakokra, a magánlakásokban iS megtettek minden szükséges óvintézkedéseket. rangpzók ncm tudták félreverni a Harangokat. Mindenki tapasztalhatta, hogy a harang félreverése a fogadalmi templomból ugy hangzott, mintha valami óna ütné az időt, nem pedig mintha veszélyre figyelmeztetné a közönséget. Ezen a hibákon sürgősen segíteni kell. Az elsöíéfiíés rA" alkonyat beálltával kezdetét vette a szerdai gyakorlat legnehezebb és legnagyobb figyelmet érdemlő része, az elsötétítés. Már napokkal előbb átszerelték az uceai villanylámpákat, hogy a felfele sugárzást megakadályozzák, csökkeptették a fényerőt, nz öszszes égőket 25-ös gyertyafényiire cserélték ki. A város területén mindössze nyolcvan villanylámpát gyújtottak fel a rendes időben. Ez a nyolcvan villanykörte jelenti a város különböző pontjain veszély esetérc nz összes világítást. A nyolcvan villanykörte oly csekély fényt sugároz, hogy szakértők megállapítása szerint ellenséges repülők abból semmit sem láthatnak, tekintettel arra is, hogy a körlék felett ellenzők is vannak felszerelve. Most derült ki, hogy nagy kár a központi kapcsoló? hiánya. Ha ugyanis volna központi kapcsa* lás, akkor nem kellene nyomban a legminimálisabbra korlátozni a világítást, meri eygetlen gombnyomásra központilag el lehetne érni a legkisebb világítást. Központi kapcsolás hiányában azonnal a legmi-« nimálisahh világítás lén életbe. 'Amig ugyanis a lámpaoltoffatókkal lecsökkentenék a világítást a szükséges legminimálisabbra, addig A délutáni riasztás Az első riasztás délután négy óra tájban történt a szokásos szaggatott szirénázással és a harangok félreverésével. Mintegy kéthárom percen keresztül szóltak a szirénák és a harangok, belevegyült a zajba a gyárak dudáinak hangja. A jelre az uccákon megállott minden forgalom, a gyalogjárók a falhoz álltak, kapuk alá menekültek, mert a rendelet értelmében nem volt szabad az uccákon közlekedni. Percek alatt szinte teljesen mozdulatlanul várta a város a „légi veszély elmúlt'1 jelzést. Vollak azonban zavaró momentumok, előfordult néhány esetben, Hogy egyesek nem törődtek a riasztó jelzéssel és íovább sétáltak az uccán, mintha mi sem történt volna. Ezeket eigazoltatták a rendőrök és ezek ellen meeindul a kihágási eljárás. Még jármüvei is előfordult, hogv* ncm tartotta be a rendelet előírását és nem állott le azonnal a kocsiút baloldalán. A kerékpárosokkal is akadt baj. azonban meállam'ható. hogv ezek az esetek csak imitt-amott fordultak elő, nagv általánosságban a közönség példás fegyelmezettséggel viselkedett. A segédrendőrök premierje 'Á riasztás ideje alatt az úgynevezett segédrendörök is teljesítettek szolgálatot, akiknek az volt a feladatuk, hogy a riasztás ideje alatt körülnézzenek a körzetükben és az uccai közönséget figyelmeztessék a helyes viselkedésre. A segédrendőrök civilruhában vannak öltözve, karjukon fehér karszalagot viselnek B belüs felírással. Kezökben gumibot van és oldalukra gázálarcot kell akasztaniok. A riasztás után a légoltalmi vezetőség, amely a riasztást a légoltalmi házban várla. autón végigszáguldott az egyes körzeti központokon és mindenütt fogadta a körzeti parancsnok jelentését. Megállapítható volt. hogy az egves körzetekben majdnem teljes számban megjelentek a segédszolgálatosok és példás fegyelemmel, pontossággal végezték munkátokat. A bizottság vezetője dr. Buócz Béla rendőrfőkapitányhelvettes, légoltalmi parancsnok volt, a bizottságban résztvclt dr. vitéz Tmecs György főispán, dr. Pálfv József polgármester, dr. Katona István tanácsnok, Csánví Ferenc főmérnök,, Horváth István tüzottófönarancsnok, Gyarmalhv János rendőrfőfelügyelő. Nem eléd ínfenzfv a riasztás 'A nappali riasztással kapcsolatban kiderültek egyps hibák is. Igy például megállapítható volt. hogv a riasztás hangja még most sem eléggé intenzív, annak ellenére, hogy a városház tornyában egv villamossziréna, a város különböző pont iáin pedig 9 kézihajtásu sziréna működött. Lehetett ugyan hallani a szirénák hangiát, azonban nem azzal az erővel, amilyenre veszély esetén szükség van. hogy mindenki felfigyeljen rá. Kiderült az is, hogy a harangok félreverése nem teljesen vált be. mert a szegedi haKét hasáb Az első Hasábot tegnap a prágai rádió siránkozta bele a világba. A második hasábot a magyar rádió mondhatta volna el husz esztendővel ezelőtt. Kísérteties módon ismétlik a csehek azokat a jajkiáltás.okat, amelyek a magyar ajkakról hangzottak el, mikor darabokra szabdalták az ezeréves országot. Dc panasz cs panasz, jajkiáltás és jajkiáltás között nagy a különbség- Mi azt sirattuk, ami a miénk volt, a csehek annak az elvesztén jajveszékelnek, amit másoktól szedtek el. A német kancellár emlékirata teljesen elhagyja a francia-angol javaslat talaját, amennyiben annak a szudétanémet területnek átegedését követeli, amelyen ötven százaléknál több német él és e területek mellett kiterjedt, túlnyomórészt cseh területeket is követeiVilágos, hogy az uj emlékiratban a birodalmi kancellár az önrendelkezés álarcában kímélet nélkül olyan területekre tart igényt, amelyek sohasem voltak németek és ahol nem is laktak németek. Az emlékirat területi követelései gazdasági szempontból is azt célozzák, hogy megsemmisítsék Csehszlovákia minden életlehetőségét. Ezek a követelések megfosztják a köztársaságot ipari és mezőgazdasági termelési ágaitól és szétrombolják n köztársaság és a cseh tartományok közötti gazdasági és közlekedési összeköttetést. Á javaslatok végrehajtása azt jelentené, hogy megfosztanák a köztársaságot valamennyi ipari közpon t j a t ó 1, Prága, Zlin, cs Pilsen kivételével, de ezek is közvetlenül az államhatár mellé kerülnének. Megfosztanák a köztársaságot egész komlótermésétől, valamint erdeitől, amelyek a papíripar táplálói. A csehszlovák kivitel valamennyi ipari ága megsemmisülne, vagy megcsonkulna. Ennek következményei a munkanélküliség emelkedése és a kegyetlen nemzeti szocialista lakosságról való gondoskodás lennének. A gazdasági károkkal szoros összefüggésben ánalk a közlekedés terén bekövetkező hátrányok. A fővonalakat szétszakítják, déli és északi Szlovákia között a közvetlen összeköttetést lehetetlenné tey.ik. Közlekedési szempontból a köztársaságot bárom részre szaggatnák. 1 s terv végrehajtása megbénítaná katonai téren a köztár sasá g o t, amely ki lenne szolgáltatva erős szomszédja kénye-kedvének. Az emlékiratból az a törekvésük világlik ki, hogy a köztársaságot a teljes gazdasági és politikai tehetetlenségig megbénítsák és igy átvegyék az uralmat Közép-Európában* A békediktátum teljesen elhagyja Wilsorl tizennégy pontjának és az ünnepélyes igereteknek talaján, amennyiben olyart magyar területek átengedését követeik amelyeken ötven százaléknál több magyart él és e területek mellett kiterjedt, túlnyomó-* részt magyarlakta területeket is követel. Világos, hogy a Benes által sugalmazott békefeltételek az önrendelkezési jog álarca*; ban kímélet nélkül olyan területekre tartaná-? nak igényt, melyek sohasem voltak csehek" és ahol nem is laktak magyarok. A" békediktátum területi követelései g a dasági szem ponthói is azt célozzák^, hogy megsemmisítsék Magyarország min-* den életlehetőségét. Ezek a követelések! megfosztják Magyarországot ipari és mező-j gazdasági termelési ágaitól és szétromlx>l»i jak a Kárpátok medencéjének gazdasági cs, közlekedési összeköttetéseit. A békefeltételek végrehajtása azt jelen* tené, hogy megfosztanák Magyar* országot legfontosabb ipari tor* melő helyeitől, Dorog, Salgótarján®, Diósgyőr és Pécs kivételével, dc ezek isf közvetlenül a határ mellé kerülnének. Meg-.' fosztanák az országot egész vastermelcsétőU valamint erdeitől, melyek a papíripar tápláy lói. A magyar ipari kivitel legfontosabb ágai megsemmisülnének, vagy megcsonkulná-' nak. Ennek következményei a munkanölkü* liség emelkedése és kegyetlen cseh teriofi elől menekülő lakosságról való gondosko* dás lennének- A gazdasági károkkal szoros} összefüggésben állanak a közlekedés terén bekövetkező hátrányok. A fővonalakat szét* szakítják, az ország egyes részei között * közvetlen összeköttetést lehetetlenné teszik. Közlekedési szempontból minden fontosabh, csomópont idegen területre kerül. A békefeltételek végrehajtása katona! t é r e rí is megbénítaná M a g y a r o r* szagot, amely ki volna szolgáltatva szom« szédjai kénye-kedvének. A békfffeltételeW bői az a törekvés világlik ki, hogy az ezeréves Magyarországot a teljes gazdasági éí politikai lehetetlenségig megbénítsák ós eW lenségei igy vegyék át az uralmat a Duntv völgyében,;