Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-27 / 207. szám

9 DPf. MAnyAROR^7ÍCj Kedd, 1938 szeptember 27. ktizcft a Izmpclhofi repülőtérre, ahol Henderson borlini angol nagykövet fogadta. Sir Ho-ace Wilson délután 5 órakor Sir Neville Honderron angol nagykövet és a nagykövetrég ti;kára kjsé.etében Hitlerhez ment a birodalmi kancelárl hivatalba. Sir Ho.-acc Wilson délután 5 óra 10 perekor elhagyta a kancellári hivatalt, Daladier visszarepült Parisba London, szeptember 26. Daladij- francia miniszterelnök é.- Bonnet külügyminiszter hétfőn délután 3 óra 15 peckor a croydoni repülőtérről visszaindult Fianciaors.ágba, Daladier visszaindulósakor se n mi féle nyilatkozatot ncm volt hajlandó adnt londoni megbesiélésciröl. Gamclln tábornok valószínűleg csak este hagyja o! Londont. Hivatalos közlemény Az angol é3 francia államférfiak tanácskozásáról délután hü autós k'iztcményt adlak ki. A közlemény hangottatja, hogy Chamberlain elhatározta a francia miniszterek helyeslésével, hogy ujabb s.einilycs iiz'n t 't intéz Hitler kancellárhoz. Ebből a vc'bói Sir llorace Wilson elutazott Berlinbe. Berlin, szeptember 26. A Sportpalotában hétfőn e te 8 órakor mondotta d Hitler bejelentett beszédét. — A világ többi része számára mo6t már nem szabad re.nmi kétségnek fennmaradnia — mondotta. Most e" bsn az időben már nem egy vezér, nem egy férfi beszél, hanem a német nép. önök valamennyien ismerik* azt a kérdést, amely az utóbbi heekben a legmélyebben mozgatott bennünket. Neve egyáltalában nem annyira Csehország, tulajdonképen Benes urnák hívják. Noha saját erőnkből lettünk szabadok és ismét erősek, semmi gyülJ:t sincs bennünk más nemzetek ellen. Nem. akarunk haragot tartani azért, ami volt, inert tudjuk, hogy ezért nem lehet népeket felelőssé tenni. — A tények erősítették meg a német békeszeretetét. Első javaslatom az volt, hogy Nemetország minden körülmények között követeli az egyenjogúságot, de ha a többi nép ugyanezt teszi, kész lemondani minden védcrőről és fegyverről. Aztán jött második javuslatom. Németország hadseregét épugy, mint a többi állam, kétszázezer főnyi létszámban korlátozza. Ezt is elvetették. Ujabb javaslat szerint Németország kész, ha a többiek is akarják, lemondani minden nehéz fegyverről, sőt ha szükséges a repülőgépekről. Elvetették. Tovább mentem és nemzetközi rendezést javasoltam, ötv százezer főnyi hadsereggel, ismét egyformán valamennyi európai állam számára. Ezt is elvetették. További javasatokkal á.jtam c'.ő. De minden hiábavaló volt. Miután igy két esztendőn át mindig csak elutashást kaptam, kiadtam a panancsot, hogy a német h3dcröt olyan állapotba kejl helyezni, amilyent cl tudunk érni. Es most nyíltan megmondhatom, olyan fegyverkezést hajtottunk végre, aminőt még a világ nem látott. Ezalatt az öt esztendő alatt mlóban fegyverkeztünk, a milliárdokat erre használtam fej. Göring barátomnak pr.rancsot adtaín, teremtsen nekünk ohjan légi fcgyverttenict, amely Németországot minden elkép eihrtő tá'nadástó! metfvedi és felépítettünk olyan véderőt, amelyre a német nép büszke lehet és amelyet, ha egyszer megjelenik, a világ respektálni fog. Megteremtettük magunknak « legjobb tégeilidritást, a legjobb tankzlhdsitúst. . ., Délután fél 4 órakor ujabb közleményt adtak ki. Ez megállapítja, hogy a francia és angol miniszterek tanácskozása során minden kérdésben a legteljesebb egyetértést sikerült clcrni. Chamberlain a királynál London, szeptember 26. Chamberlain miniszterelnök délután VI. György királynál jelent m?g Iwsszu kiha'tgatáson a Buckinghain-palotában. Szerdán összeül az angol parlament London, szeptember 20- Hivatalosan közlik, hogy az angol alsóház és a lordok háza szerdán összeül. Politikai körökben biztosra veszik, hogy a miniszterelnök az alsóházban nyilatkozatába ismertetni fogja ez összes eseményeket, beleértve Hitlerrel Godesbergben lefolytatott bucsubcszélgetcsét cs a kancellárnak hétfőn küldött üzenetét. Ez az üzenet a „Presse Association" szerint részletes javaslatot tartalmaz, a cseh kérdés végleges elintézése, a kölcsönös személyes ismeretség alapján fordul Hitlerhez és a végső rngolfianiiu javuslat elfogadását ajánlja. A legnehezebb probléma volt a német-lengyel viszony. Lengyelországban egy férfi állott, akivel egy esztendő alatt sikerült megállapodásra jutni, amely egyelőre 10 esztendő tartamára minden összeütközés veszélyét kiküszöbölte. Valamennyien el vagyunk határozva és meg is vagyunk győződve róla, hogy ez az egyezmény tartós és folytonos megbékélést hoz magával. — Mi be'-átjq£, hogy itt két nép él, élni fog és egyik sem küszöbölheti ki a másikat. Ebben az időbon megkíséreltem, hogy a többi nemzettel is fokozatosan jó és tartós viszonyt teremtsek. * — Garanciákat adtunk a nyugati államok számára, minden szomszédunknak biztosítottuk Németország részéről területi sértetlenségét és cz nem frázis, hanem a mi szent akaratunk. Nincs semmi érdekünk abban, hogy bármikép megszegjük a békét. Tény, hogy ezek a német ajánlatok a növekvő megértéssel elfogadásra találtak. Igy tovább mentünk és kezet nyújtottam Angliának — önként lemondottunk arról, hogy valaha is flottaversengést kezdjünk. Tovább mentem. Nyomhan a Saarvidéknek Németországhoz való visszaadása után kijelentettem Franciaországnak, hogy most már semmiféle differencia ' sincs Franciaország és országunk < között. Azt mondottam, hogy Elszász-Lotharingla nincs többé számunkra. Nem akarunk háborút Franciaországgal. Ünnepélycsen kijelentem, most már megszűnt minden területi differencia Franciaország és Németország között. Két nagy nép van itt, amely dolgozni akar, mindkettő élni akar. — Egy másik problémánál a világnézeti közös alap megadta glöfeJtétejét a kölcsönös megértésnek. Ez Németország viszonya Olaszországhoz. Bizonyos, hogy e probléma megoldása <$ak rész. ben az én érdemem, részben ahhik a ritka nagy embernek az érdeme, akit az olasz nép boldogan tudhat ma vezérének. Ez Benito Mussolini. Hit'c: ezután hangoztatta, hogy még két megoldásra váró probléma volt hátra. Tizmlillió német volt a birodalom határain kivül. Ha Franciaország több mint 40 éven ót sohasem mondott le Elzászlotharingia néhány franciájáról, akkor nekünk is jogunk volt a világ előtt fenntartani igényünket erre a ÍO millióra. «— Nem volna jogom a német nép elé áljnl «— folytatta —, ha ezen 10 millió németet közömbősen egyszerűen törölném. Elcg lemondást vállal-* tunk, de Ausztria kérdésében nem engedhettünk éa a népszavazás minket igazolt. Mórt előt'.C.nk van az utolsó nagy probléma, amelyet mey kell éa. meg fogunk oldani. — Utolsó területi követelés — folytatta Hitler —, amelyet Európában támasztunk, dc ezúttal olyan követelésről van szó, amelyről nem mondhatunk 1c soha. Hitler ezután ismertette a kérdés történetét; — Én — folytatta 'Hitler — együtt érzek a magyarok, együtt érzek a lengyelek és ukránok sorsával, dc természetesen csak az cn németjeim szószólója vagyok — Amikor Bcncs ezt az államot összclia'udta, azután megkezdődött a cseh terror uralma és ámikor néhány német tiltakozott cz ellen, ezeket egyszerűen agyonlőtték, — Logutóbb jött azután a lcgszcuicrmetbnebh dolog. Ez ez állam, amelyben a cseh ki* sebbség az uralkodó nemzet, arra kényszeríti nemzetiségeit, hogy saját testvéreikre lőjjenek. És ekkor ncm két állam fbg védekezni a külvilággal szemben, hanem egy blokk. Ezután a különféle eseményeket ismertette fetn ruár 22-tol kezdve. Chamberlain miniszterelnök elótt félreérthetetlenül kijelentettem — mondta —, hogy mit tekintünk mi a megoldás egyetlen lehetőségének. Tudtam, hqgy nem akar Benessei együtt ma a többi nemzetiség sem élni, de cn a német népem ncyében beszéltem, kijelentettem, nem vagyok haflancló tétlenül nézni, hogy ez az örült azt higyje, hogy egyszerűen bántalmazhat 3 és félmillió embert. Ujabb katonai leigázás következett és a szudétanémet menekültek száma ma elérte a 214 ezret. — Most egy emlékiratot bocsátottam rendelkezésre az angol kormánynak, egy utolsó és végleges javaslattal. Ez a javaslat nem egyéb, mint megva-ósitása annak, amit Benes ur megígért. — Követeljük, hogy az a terület, amelynek népe német, amely elhatározta, hogy Németországhoz akar tartozni, tényleg tartozzék is Németországhoz, de nem akkor, amikor Bcnesnek sikerült már két millió németet onnan kiűzni, hanem most és azonnal. — Hajlandó voltam — folytatta — a határ megvonását német—cseh bizottságra bizni. Chamberlain azt mondotta, legyen inkább nemzetközi bizottság, erre is hajlandó voltam. Jó, mondottam, legyen nemzetközi bizottság. Hajlandó voltam arra, hogy a szavazás alatt a csapatokat visszavonják és belementem abba, hogy arra az időre, amig a népszavazás tart, az angol légiók tartsanak rendet a népszavazás alatt álló vidéken. Miben áll az uj helyzet? Abban, hogy azt követelem, hogy azt, amit Benes igért, ezúttal kivételcsen meg is tartsa. Mit nam igért már össze ez az ember egész életében és ezekből az jgéretekből semmit sem tartott meg. Most azonban elsőizban történik, hogy meg kdl valamit tartania. Én most azt követelem, hogy végre 2C) esztendő utón Benes urat igazságra kényszerítsék. Bcnesnek ok» Hitler beszéde „ila a cseh kérdést rendezzük, Németország számára nem lesz (eruielf klrdes Eorüpábon es ha más hlsebbsegeihhel is megegyeznek békésen, akkor Csehország ut halárait garantálom"