Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-25 / 206. szám

4 D É f Macy {•••••••mhm^bmhbmhi^hhhlmhbnhbbahihhbbnmiam (| ^ | , KAsilt elsffrendü MrttBt­jpM^MMM^MM^M^^^gr - V bon szobafestést, mázolást .íáirjif £T $ » és butorfényezést jutányos 'ml^M M S Em M árbso. Cégtulajdonos: ^siciparucdlaiat ím^Í? 1 1 Tslslom MMa. kében. Több helyen n ncp megostromolta a leszi" feliratok olvashatók. A cseH csend­isendőrkaszárnyakat. őrök és hatósági közegek egész nap cirkál­Komárom városát magyar nemzeti szinek- nak az uccákon. A magyar nemzetiségi vidé­kül díszítették fel, a házakra piros-fehér-zöld ken a lakosság letépte a behivási fulrngaszo­snvokat festettek. Több helyen: „Nemi Nemi kat. Soha!", „Komárom magyar volt, magyar Hadilétszámon az angol flotta legénysége London, szeptember 24. Az angol admira­litás a kora hajnali órákban hajóikra paran­csolta a haditengerészet összes tisztjeit és matrózait. Az egyes hadihajókon a létszámot n háborús időkre megállapított határig eme­lik fel. Londonban komoly kutonai intézke­l'áris, szeptember 24. Franciaországban el­rendelték u mozgósítást és a szükség esetén való rekvirálásokat. A párisi közönség körében a rendelkezések óriási izgalmat keltettek. D a I a d i e r mi­niszterelnök a hajnali órákig tárgyalt a had­sereg vezetőivel. Délelőtt fi a m c I i n vezér­kari főnök jelent meg nála és a kora délutáni órákig tárgyalt vele. A kormány hangsúlyozza, hogy nincs ál­talános mozgósításról szó, csupán a határ­bi/tositúsi intézkedéseket tette meg a kor­mány. Páris, szeptember 24. Falragaszokon behí­vott tartalékosok legnagyobb részét teher­gépkocsikon szállítják el rendeltetési helyük­re. A pályaudvarok csarnoka nagyjában .ugyanolyan képet mutat, mint amikor ren­des katonaság indul utnak, csupán az egyes behivottak magas életkora és a tartalékos tisrtek egyenruhája árulja el, hogy rendkí­vüli intézkedésről van szó. A tartalékosok elszállítása a legnagvobb rendben folyik és teljes o nyugalom. Daladier a katonai intézkedések­ről Páris, szeptember 24. D a 1 a d i e r minisz­terelnök, amikor este háromnegyed 9 órakor dések történnek, a légvédelem, a vasút egy­aránt felkészül a háborús eshetőségekre. London, szeptember 24. A hadügyminisz­térium hivatalosan cáfolja azokat a hireket. hogy a hadsereget mozgósítják. elhagyta a minisztérium épületét, kijelentet­te a sajtó munkatársai előtt: — A szükséges biztonsági intézkedéseket, amelyeket délelőtt tettünk, egész Franciaor­szágban azzal a hidegvérrel, határozottság­gal fogadták és hajtották végre, amelyet a kormány a nemzettől elvár. Országunk igy abban a helyzetben lesz, hogv nyugodtan, méltóságteljesen szemlélje azokat a diplomá­ciai tárgyalásokat, "amelyektől a béke fenn­tartása függ. „A béke időt nyeri" Park. szeptember 24. A hangulat feszültsége este. kissé megenyhült. A tegnap esti csüggedést némi bizakodás váltotta fsl. Kedvező jelnek te­kintik Párisban a német sajtó viszonylag mérsékelt hangját és ugy vélik, hogy a béke időt nyert, amely már magában véve jelentékeny ered­mény. Gyülekezési tilalom Belgrádban Belgrád, szeptember 24. Késő délutáni órák­ban rendelet jelent meg, amely az egész ország területére kimondja a gyülekezési cs csoportosu­lást tilalmat. Vasárnap. 1938. szeptember 23. Henry Baerlein angol iró Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap Szegedre érkezett Henry Baerlein ismert angol iró, a londoni Pen Klub egyik vezető tagja, aki számos cikkben foglalkozott Középeurópa helyzetével éa különösen regényes utleirása! arattak nagy sikert. Könyvei a legnagyobb példányszámban jelennek meg, nemrégen hosszabb utazást tett Indiában, majd hónapokig Malta szigetén tartózkodott. Most Csehszlovákián át érkezett Szegedre, benyomásai­ról több cikkben számol be a »Manchester Guar­dian* és a >N«w Statsman* hasábjain. A kiváló angol iró néhány napot tölt Szegeden, majd Jugo­szláviába utazik. Henry Baerlein meleg szavakkal emlékezik meg Magyarországon szerzett impresszióiról. >— Nem elöször járok Magyarországon — mon­dotta a Délmagyarország munkatársának —, min­dig nagy érdeklődéssel figyeltem szép országuk törekvéseit és sajátos egyéni színeit. Ezekben az izgalmas időkben — folytatta — Anglia sokká) nagyobb érdeklődést tanusit Középeurópa ügyrt iránt, mint regobben. Anglia régóla nagy figye­lemmel néz Magyarország felé cs törekvése az, hogy az igazság jegyében lehessen megoldani a kér­déseket. — Angliában az az általános meggyőződés, hogy bárcsak békésen lehetne levezetni a súlyos problé­mákat. Ezcrt ni'ndimt el is követ és éppen ettől a szellemtől vezéreltetve szállt kétszer ls repülő­gépre egy olyan idős ember, mint Chamberlain, hogy Hitlerrel megbeszélést folytasson. Azt hi­szem, Anglia presztízse lehetővé tetto ezt a két latogatást hatalmának és nagyságának legkisebb sérelme nélkül, hiszen a béke megőrzéséről van szó. De különben is a mai idők nem alkalmasak a ceremóniákra, amikor százezer és százezer fiatal életről van sző. Angliában mindenki tudja, hogy nehéz problémák várnak megoldásra és törek­vése az, hogy békésen és igazságosan oldják meg ezeket a kérdéseket. Bár olyan kérdésekről van szó, amelyek Angliában nincsenek, mégis a leg­nagyobb aktivitást fejti ki Európa békéje érde­kében. Angliában nincsenek kisebbségek, de varrnak a dominiumokon. Nehéz helyzet előtt állottunk Délafrikában, amikor a burokról volt szó. Évákig tartó nehéz harcot kellett megvívnunk a burokkal, de a harcok lezajlása után Anglia olyan embersé­gesen és igazságosan kezelte a burok ügyét, hogy alig 12 cv után, 1914-ben a világ legnagyobb cso. dálkozására a burok fentartás nélkül állottak Ang­lia oldalán. Egy közmondást kell itt idéznem: ahogy belekiáltanak az erdőbe, ugy jön vissza a visszhang... És nem is egyszer végigjártam a Fel­vidéket, a Csallóközt és meggyőződtem róla, hogy a több/ég magyar éá meg vagyok győződve, hogy ha 1918-ban megkérdezték volna a ncpet, hogy hová akar tartozni, biztosan Magyarországhoz szavaztak volna. Anglia most mindent elkövet, hogy igazságosan rendezve lássa Középeurópátw Mi otthon mindnyájan nagyon örültünk, amikor né­hány hónap előtt a blcdl megállapodásban kezdetét láthattuk a szomszédállamok közeledésében cs megértésében. Mindent cl kell követnünk, hogy az emberségesség és igazságosság jegyében előbbre vi­gyük azt a szellemet és mielőbb lehetővé tegyük a tartós megoldást. —- Még csak annyit — fejezte be szavail TIenry] BaerlciD —, nekünk meggyőződésünk Angliában, hogy a nemzeti szocializmus nem az ,-< gondolat, amely a magyaroké lehetne, a magyaroktól ide­gen ez az áramlat. G'szinto örömmel fogadluk, apiikor az Imrédy-kormánytól határozott lépése­ket láthattunk c féktelen agitáció megfékezésére. Angliában érthetetlenek ezek a mozgalmak, lehe­lellennek tartjuk, hogy emberek ellen csak azért folytatnak kíméletlen harcot, mert azok más val­lásúak. Mi hiszünk az emberiességben, i megér­tésben és igazságosságban, il —ooo— Eíszakai minisztertanács Budapest, szeptember. 24. A kormány tag­jai szombaton délután fél 7 órai kezdettel vitéz Imrédy Béla miniszterelnök elnökle­tével minisztertanácsot tartottak. Az idősze-n tü kérdések letárgyalása után a tanácskozási éjjel 12 órakor ért vccet. . Katonai intézkedések Belgiumban Brüsszel, szeptember 24. A tegnapi rend­kívüli minisztertanács után a következő köz­lést adták ki: — A nemzetközi válság eseményei, több országban végrehajtott katonai intézkedések arra késztették a belga kormányt, hogy el­rendelje a belga terület védelmének megerő­sítését. Hbböl a célból összehívta azokat a katonai vezetőket, akik bizonyos műszaki munkák végzésével vannak megbízva, más­részt a kormány nz. egyik tüzérezred 1937. évi folyama újoncait behivatta. Illetékes kö­tök ezt a szükséges elövigyézati rendszabá­lyoknak mondják. Jól értesült forrásból eredő hir szerint el­rendelték a katonaság szabadságtilulmár. Egyebek között hangsúlyozzák, hogy Belgium minden körülmények kö­zött megkívánja tartani semlegessé­gét. Brüsszel, szeptember 24. Spaak minisz­terelnök szombaton délután több állam dip­lomáciai képviselőjét fogadta. Jól értesült | helyen ugy tudják, Spaak megerősítette, hogy Belgium valamennyi határán katonai óvintézkedéseket tett. Reiidelet a légvédelmi kötelezettségről Budapest, szeptember 24. A hivatalos lap vasárnapi szama közli a minisztérium <5870— 1938. MK. számú rendeletét, amely szerint minden ingatlan tulajdonosa, birtokosa köte­les a légi támadás elleni védekfzés céljából a tulajdonéban levő ingatlant tartozékaival együtt átengedni az ingatlantulajdonos kárá­nak megtéri J^se mellett. Tűrni köteles azt is az ingatlanra vonatkozóan, hogy légvédelmi berendezéseket létesítsenek, birtokán a lég­védelem céljára való előkészítésre a szüksé­ges intézkedéseket megtegyék. A rendelet megszegése, vagy kijátszása kihágás, amely­nek büntetése két hónapig terjedő fogház, háború esetén hat hónapig terjedő fogház­és Dcnzbüntctés. A francia mozgósítás

Next

/
Thumbnails
Contents