Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-24 / 205. szám

Szombat, 1938. szept. 24. Polliikat napilap XIV. évfolyam 205. sz flz elnök könyve Az elnölc, akiről ebben a cikkben szó van s aki a könyvet irta, Musuryk, a csehszlovák köztársaság néhai megalapítója. Mondhat­nánk róla azt is, hogy a csehek legoko­sabb embere. Feljogosít bennünket erre a megállapításra az az objektivitás, melyet még attój sem tagadhatunk meg, aki több kárt okozott a magyar államiságnak és a magyar nemzetnek, mint az utolsó száz esz­tendőben bárki más. Az ö szilárd kitartása, makacs következetessége, átlagon messze felülemelkedő tudása és nem utolsó sorban kitűnő politikai érzéke nélkül az antant ha­talmak nem jutottak volna el az osztrák­magyar monarchia felosztásának és Magyar­ország feldarabolásának gondolatáig. Cseh szempontból nézve a dolgot, Csehszlovákia megteremtése Masaryk érdeme. Megérdem­li, hogy a csehek, akiknek vajmi kevés ka­tonai ' érdemük volt mozaik-országuk létre­hozatala körül, elismeréssel és hálával övez­zék az emlékezetét. 'Masaryk elnök, mikor már véget ertek Számkivetésének évei és mikor mint a 1 e g­nagyobb nyeremény legszeren­csésebb nyerője, bevonult a Hrad­zsinba, amely előtte elmeháborodott és nyugdíjba küldött császároknak volt a lakó­helye, könyvet irt a csehszlovák köztársaság megteremtésének előzményeiről. Szomorít könyv ez a mi szempontunkból. Elmeséli benne az elnök, hogv a legfurcsább össze­köttetések felhasználásával miként hízeleg­ték be magukat ő és társai Wilson elnök jó­indulatába, miként teremtették meg a kap­csolatokat Clemenceauval és miként sike­rült az utolsó pillanatban, úgyszólván a ka­puzárás előtt egy ne nr létező nem­zetet, a csehszlovákokat hadviselő félnek elismertetni. Ismételjük, a könyv szomorú, ele azt nem lehet eltagadni, hogy intelligen­sen és jól van megirva. Látszik, hogy tollfor­gató ember munkája, aki esztendőkön ke­resztül nagyon szép kulturhistóriai munkák­kal gyarapította népének irodalmát. Van azonban az elnök könyvének egv hal­latlanul nagv gyengéje, amely nem keiül­heti el a kritikus olvasó figyelmét. Ameny­nvire érdekes és izgalmas a könyv históriai része, annyira gyenge a csehszlovák állam szükségességének megin­dokolása. Látszik, hogv ez volt az^ n nagy feladat, amellyel még a csehek i e g o k o s a b b embere se tudott meg­birkózni. Ha a könyv nem volna félezer ol­dalnál vastagabb, szinte egymást kergetnék benne a legvészesebK ellentmondások. Igy el vannak osztva ötven-száz laponkint cs mint a virágokat kell őket összegyüjtögetni és csokrba kötözni. Azt bizonyltja például egy helyütt a néhai elnök, hogy szét kellett rob­bantani a monarchiát, mert csak igy lehe­Ictt érvényesíteni a világháború le g­fontosabb v i v m á n y á t, a népek önrendelkezési jogát. Ezért kellett a cseheknek kiválni Ausztriából és ezért kel­lett a tótokat évezredes állami együttélés után elszakítani Magyarországtól. Ötven ol­dallal odébb azonban a könyv már azt ma­gyarázza ,hogy Csehország Európá­nak legszebb geográfiai egysé­ge, Középeurópának valóságos fellegvára, amelyet geopolitikai okoknál fogva megbon­tani nem szabad. Ezért nem lehetett a népek önrendelkezési jogát ér­vényesíteni a szudétanémetek esetében, hanem bele kellett kényszeríteni őket a csehszlovák köztársaság keretébe, ahova se testük, se lelkük nem kívánkozott. Köztudomásúlag azonban a csehszlovák köztársaság átnyúlt a régi Magyarország te­i életére is, elszakítván a régi Felvidéket Szent István birodalmának testéről. Már most, ha igaz is, hogy a történelemi Cseh­ország n Szudéták négyszögén belül föld­rajzi egységet alkot, a legmesszebbmenő rosszakarat se mondhatja, hogy a Kárpá­tok legalább is nem olyan zárt egységet vesznek körül, mint Csehország határhegyei. Vájjon mit mond erre az elnök könyve? Azt, hogy a modern közlekedési eszközök fejlett­sége és további állandó fejlődése egyre job­ban elmossa a természetes földrajzi határok jelentőségét és meg lehet teremteni az állam e g y s é g é t akkor is, ha földrajzi helyzete nem épen kel­lemetes. Nem mondja ugyan, de mi idézhetjük példának az általa megteremtett országot, amely mint féregnyulvűny, vagy London, szeptember 23. Pénteken délelőtt az európai fővárosokban izgalommal várták azokat a híreket, amelyek Qodesbergből ér­keztek. A feszültségre az adott okot, hogy a délelőttre kitűzött angol-német értekezletet elhalasztották. A megbeszélés éjszaka váratlanul véget ért. Az angol küldöttség köréből kikerült hi­rek szerint Chamberlain reggel levelet inté­zett Hitlerhez. A küldöttség értekezlete attól függött, Kogy Hitler milyen választ ad Chainborlainnak. Chamberlain miniszterelnököt délelőtt fél 12 órára várták Godesberg be. A rendőrség és a kirendelt alakulatok már készenlétben fertőző vakbél húzódik Egeitől a rutén ha­társzélig. Az elnök könyve igy nem vulami meggvő­ző módon bizonyítja a csehszlovák állam jo­gosultságát és szükségszerűségét. Annyira nem meggyőző, hogy ma, amikor a husz esztendős lappangó kórság akut lázállapotia változott, szinte vele lehetne b i z o­n y i t a n i mindazt, amit megcáfol­ni igyekezett. A sokat, de álnokul han­goztatott népek önrendelkezési joga lett a disszoluciós erő, amely a cseh­szlovák köztársaságot belülről bomlasztja és másoknak megadja a jo­got, hogy belőle kikívánkozzanak. Az elnök könyve pedig, amely esztendőkön keresztül bibliája volt a Gsehszlovák köztársaság ala­kulásának, ma tanúságtétel amellett, hogy egymásnak ellentmondó tantételekct még a politikában sem lehet igazságnak elfogadni. Igazság még a népek életében ;s csak egyféle lehet. Ezen nz egy igazságon még a legokosabb cseh kicsiny utódai és követői sem tehetik tul magukat. Magna est v e r i t a s c t praevalc­bit. állottak, a rajnai komp beszüntette menet­rendszerű közlekedését, hogy az angol mi­niszterelnök rendelkezésére álljon. Fél 12 órakor váratlanul újra megindult a komp rendes forgalma anélkül, hogy' Chamberlain Godcsbcrgbe érkezett volnu. Hitler válasza Chamberlain levelére Délben az angol küldöttség közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint Cham­berlain levelet intézett Hitlerhez. Angol körökben feltételezték, hogy a kancellár vá­laszolni fog erre a levélre. A Hitlerrel való ujabb találkozást ennek következtében ké­sőbbi időre halasztották. A déli órákkun, egy óru után megérkezett1 Altalános mozgósítás Csehországban Feszüli levélváltás után félbeszakadtak a godesberg! tárgyalások - Este HMől hajnali 2-ig zárómegbeszé­lést tartott Chamberlain és Hitler Chamberlain szombaton reggel visszarepül Londonba Feszüli (jelyxet Párisban és Londonban, de még van remény a béKés megoldásra — Éles jegy zéK váltás MoszKva és Varsó Között — A cseh Katonaság újra megszállta a szudétavidéKet A magyar önrendelkezési iog

Next

/
Thumbnails
Contents