Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-02 / 187. szám

6 SSSL DELMA GYÁR ORSZÁG Péntek, 1938. szoptemVa- 2. „Népkerékpárt" faragott egy öreg tanyai bognár — akácfából (A Delmagyarország munkatársától.) Néhány nappal szelőit nagy csoportosulást okozott az egyik ueca sarkán egy tanyai ember és egy alkotmány. Az alkotmány egy kerékpár volt, teljesen Iából faragva, <ie már mai mintára ... Az öreg tanyai kidüllesztett mellel állott a csődület közepén és készségesen magyarázta el az érdeklődőknek, hogy bizony a kerékpárt sajátkezüleg készítette, még pedig a világ legjobb fájából, akáeból. Sokan engedelmet kérlek, bogy egyet forduljanak a furcsa alkotmánnyal. Egymásután szállottak fel a gépre, futottak egy rövid kört és áradozva adták vissza az alkotmányt. Csuda könnyű masina — mondotta az egyik— Szavamra, jobb, mint akármilyen más gép — tódította a másik. Az öreg jóleső mosollyal hallgatta az áradozásokut. A gépet egymaga faragta ki fából. Nemcsak a várát, hanem nyergét, küllőjét, villáját, sárhányóját, minden részét, de még a fékjét is fából barkácsolta össze az öreg. Csupán a hajlatoknál alkalmazott pléht, azt is csak éppen annyit, amennyit muszáj volt-. Ne gondolja azonban senki, hogy valami monstrumot alkotott az öreg! Szó se. róla ... A gép kecses és finoni, ininlhj a legmodernebb gyárból került volna elő. Messziről nézve nem is különbözik semmiben sem a többi géptől, ugy fest, mintha sárgára mázolt vaske• ék pár volna. Csak közelebbről látszik, hogy a ttnom, vékony acélküllők helyen vastagabb fakiillők vannak. — Olcsó gépet akartam csinálni — magyarázta az öreg az érdeklődőknek. Nagyon drágák a szegény 7.sellérrmberek számára a gépek, 130 pengőt is elkérnek egyért Azon gondolkoztam, ircMerck DUEGEZE8 KOROSIGEZA Márey u. OS, Telefon : 19-&T JSQSzeKronueH DUEGEZE8 KOROSIGEZA Márey u. OS, Telefon : 19-&T WajjU kutll wlljf U*l 1 egoleeóbban SzállSÓllá!, fiaáehenyi tér. (Városi bérház Márkán tnitOlollah. r>nvnrIriino|i lecnsryohh válastlOkh*n, minden árkategóriában mm ^ ttcnöe uíiéI ftV"1 WajjU kutll wlljf U*l 1 egoleeóbban SzállSÓllá!, fiaáehenyi tér. (Városi bérház Márkán tnitOlollah. r>nvnrIriino|i lecnsryohh válastlOkh*n, minden árkategóriában mm ^ ttcnöe uíiéI ftV"1 karDiiosmimkak Márkán tnitOlollah. r>nvnrIriino|i lecnsryohh válastlOkh*n, minden árkategóriában mm ^ ttcnöe uíiéI ftV"1 í^rrSZEDRESlíJE!. Sisntrolhály.B. I.Tele'on IJ-M Befőttes ilveg, porcetián, som áncedény, dísztárgyak, háztartási cikkek 6 a , mis: HSJEoan TUxn I.<->(»» kttrul 3H. >z. Üvegezést képkeretezést JegnJcRóbban Takács Júzsel utoez Károlyi occ» 2. Telefon 18—M. Leírás, másolás, sokszorosítás olo,0n, gyorsan, ponio>sn Wirth ás Rengeynál, fciéohiwvi Itr * Eiiril loeaoló RumiUtmtő a piros csíkkal évtisades tapssstalstoW alapián készül Kapható ruh vilmos régnél. Mikszáth K. ucca 0, (l'aprtkapiac sarok) hogy miből lehetne csinálni olcsó gépet. Mindenfajta fából megpróbáltam, az akác vált be a legjobban . . . Elhihetik, ez a világ legjobb fája . . . Én ismerem, mert negyven esztendeje furok-faragok, merthogy bognár volnék . . . Elmondotta ezután az öreg, hogy számítása szerint 38 pengőért elő lehetne áUitani darabját <az ö gépének . . , Ezzel aztán meg lenne oldva a „népkerckpár" kérdései Az általa készített gép minden erőpróbát kibir, különösen jól bevált a masina a sima alföldi utakon. Igen nagy előnye az is, hogy pihe könnyüségü . . . Az érdeklődők egyre nagyobb csodálkozással szemlélték az öreget és a gépet. Mindenki megegyezett abban, hogy jól kifundálta a dolgot. Az öreg bognár ezután felült a gépére és elkalakirákozott a tanyák irányába ... A várost nép szájlátva nézte a saját maga gyártotta gépen tovaszaladó öreg magyart, aki a napi gondok mellett ráért népkerékpárt konstruálni . , . Hűvösödik ai idö Megbízható Oszl ts téli ruhaszuksegietét már mosi szerezze be Blau Ignátz cégnél, Keiemen-u. 5. Jó áru Olcsó árak lehintse meg áros Kirakataimat. Monumentális kompozíciók és uj érdekes formaakarások előtt Sümeghy-Schrotta János szobrászművész műtermében (Budapest, szeptember). A szobrászművészet, a maga nehézkes eszközeinél fogva, forradalmi utakon a nehezebben járó művészeti ág, amely a művészeti akarás és formavajudásoknak nem a lázas rohanásába, de majdmindig már csak az eredinényeibe csatlakozik. Az uj nemzedék ma — a negyvenévesek generációja, amely már belenevelődött -az átalakulási eredményekbe és viszi tovább a stiluskibonlakozásl. Ennek a haladó modern generációnak egyik legkiválóbb képviselője Sümeghy-Schrotta János szobrászművész, akinél Százados-uti műtermében látogatást tettem. Ez á műterem a sokat dolgozó művész munkaotthona. Zsúfolva' szobrokkal, amelyek egy-egy átélt nagy müveszeseményt rögzítenek meg. Már első rátekintésre js megállapítható, hogy fitémaköre a mozgás szobrászati kifejezése. És er a témakör bizony élesen elüt az edddigi konzervatív produkcióktól, amiknek jellegzetessége a patetikusság, vagy érzelmesség, mig az uj mondanivalók szinte kategórjkus mai idegélményck, amiket expresszív átélésben ad Sümeghy-Schrotta János nyilvánosság elé. Alakjai monumentálisak, rohanást, hajrát, felajzott idegéletet prezentáló figurák, amiknek járádól-lobogó ruhája, feszült arca cguaránt kifejezi izgalmi állapotukat. És ugy a rohanást, mint az arc lázas siclésizgalmát olyan reális szobrászati formabiztonsággal jeleniti meg, hogy valósággal lenyűgözi ez a müternl látnivaló a szemlélőt. Egy nagyarányú födetlen fejű barát szobra a 'legszeni'beszököbb. Ebben a műben szinte teljes egészében egyesül a művész minden problémakutatása, fonnahiztonsága és szobrászati mesterségbeli felkészültsége. Ez a szobor egy önmagaval Istrnkrre: est megviaskodó barátot ábrázol, akit láiasan hajt úttalan utakon keresztül a máradéktalamii krisztusihoz való közelkerülés akarása, akinek kicsontosidt arcára ráfeszül minden in és megbarázriálja vonásait és aki után szinte uszik^a mögéje fodrózó ruha a lázkrrgefett járásban. Ez a mü minden formájában és céljában valóban megjeleníti a mai kor lelki bonyodalmait. Igen nagy sikere, volt ezzel a szobrával az egyik tavalyi kiállításon. Hasonlögn korszvüek <r portrét is. Az eddigi portrékultura megelége-dett patetikus formakülsöjégekkel és megfigyelt lelki sajátosságok plasztikus hozzáadagolásával. Süm'jhy-Srhrofht János minden portréján azonban ott nyugtalankodik a maiság lelki bonyodalma és gondhajszifa. Nála nem képez külön alkotási regisztert a portré, n a szobnrarcképet is ugy alkotja, mintha az rsale darabja lenne egészen adott figurának. Az ő. portréi előtt nem nyugalmas fejet szemlél az ember, nem azt érzi, hogy ezzel a portréval tulajdonkép emick alkotódott valaki számára. Portréi mindig magát a teljes embert prezentálják, annak| emberi gondjaival, célraigyekvő rohanásával: maradéktól in és leplezetlen egcsz emberi mivolt jávai. Szinte döbbenetes az az élmény, amit minden SUmeghy-Schrot Ví-portré előtt átél a szemlélő. Van azonban ennek a nyugtalan és nyugtalanító művésznek egy"finoni, érzelembe mélyülő regisztere is: a sirszobor. Hát a temető borzasztó nyugalma megtorpantja őt is, síremlék alkotásánál meg kell állnia és meg kell mélyülnie a gyász fájdalmában, át kell élnie olyan élményeket, amik fölötte vannak koron, problémákon, formakultuszokon és álltaiéban mindenen, ami elmulhatik.,1 A temető — egyszerűen örökemberré alakit át mindenkit és elsö-orban művészt, akinek lelki szeizmográfja minden átlagemberénél érzékenyebbSümegliy-Schrotla János nagy sereg értékjelző' művészeti dij é. kitüntetés tulajdonosa. A Képzőművészeti Főiskola elvégzé-c után, mint ösztöndíjas tanársegéd, öt évig vett részt uj generációk! nevelésében, majd 1925 óta állandó kiállitóinüvész lévén, sorra kapta az elismeréseket, igy többek közt tulajdonosa a Nemes Marcll-icle alapítványi díjnak, a Jord Rothcrmerc-ái)*auV., a Fővárosi Nagydíjnak, a beckói Biró és a Bicn Jőnos-dijak. jiak, a T. E. Sz. arany- és ezüstérmének, a Szinye. Tána ág kitüntető elismerésének, Budapest székesfőváros kitüntető elismerésének, az Iparművészeti Társulat oklevelének, stb., stb. Müveit a főváros^ Székesfehérvár, az állam és sok magános — külföldi is — vásárolták meg a kiállita-okon. Ö alkotta meg báró Eötvös Lóránd mellszobrát a bu-' dapesti egyetem szamára, Briel Gottfried szobrát a Vakok intézete számára. Több hősi emlékműve áll az ország különböző községében. És kitüntető elismerésben részesült a Horthy Miklós-hid ten-i gercsybmJékmü pályázatán, Sümeghy-Schrotta János a legmarkánsabb magyar müvészegyénisógek közül való, akinek nevével még igen sok szobrászati esemény kapcsán fogunk találkozni. Radnay Oszkár. timigy, uiüMágy, Horgászán cikkek csdnaH-iaHerű ponyva Varga MiHády cégnél, Áradi-ti. 4.