Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-16 / 198. szám

D11 MAGYARORSZÁG Szerencsét autószerencsétlenség a nemzetközi országúton Árokba fordult egy budapesti autó, négy utasa megmenekült (A Delmagyarország munkatársától.) A nemzetközi műúton, a Kettőshatár közelében csütörtökön délután ritka szerencsés autóbaleset történt. Egy budapesti igazgató B. F. -107- számú autón Szeged felé igyekezett. A kor sin rajta kivül felesége, apósa és anyósa foglalt helyet. A gép körülbelül 60 kilométeres sebességgel haladt Szeged felé. kettős határnál, ahol feltűntek a kocsi utasai előtt a fogadalmi templom tornyai, az igazgató hátrafordult a vezető ülésből a következő szavakkal: — Nézzétek, azok a tornyok a fogadalmi templom tornyai... A kocsi ebben a pillanatban a kövezett útról leszaladt a transzkontinentális ut melletti homokos útra. Az igazgató, hogy megmentse a helyzetet, hirtelen balracsapla a kormánvl. F.rre hátul valaki elsikoltolta magát a kocsiban. Az igazgatóra a sikoltás olyan hatással volt, hogy egy pillanatra elvesztette eszméletét, a kocsi kiszaladt a jobboldalra és befordult az árokba. Ebben a pillanatban eszméletre tért és maga sietett segítségére hozzátartozóinak. A mentők kél kocsival vonultak ki a látszólag súlyos autószerencsétlenséghez. Kiderült, hogy mindössze az igazgató anyósa és apósa sérült meg könnyebben, mig neki és feleségének semmi baja sem történt. A két sérültet beszállították a kórházba, ott percek múlva annyira jobban lettek, ugy, hogy el is bocsájtották őliet és még a legközelebbi vonattal hazautazhattak. Az igazgatót kihallgatta a rendőrség, kiderült, hogy uj vezető, augusztusban tanult meg vezetni és szeptember elsején tett vezetői vizsgát. Valószínűleg az okozta a szerencsétlenséget, hogy a vezető még nem rendelkezett kellő rutinnal. Nem Felsötanva ellen, hanem az alsófanyai érdekek védelmére szervezkednek az alsótanyai gazdák 4 csütörtöki gazdagyülés foglalkozol! Atsólanyán az útépítési sérelmekkel (A Delmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délelőtt mintegy 100 előkelő gazda gyúlt ószsze a Szeged'Alsólauysi Gazdasági Egyesület székházában. Alsótanya érdekképviseletét, a törvenyhilósági bizottsági tagokat, valamint a gazdakörök vezetőit dr. Balogh István plébános hívta össze uz útügyi programmal kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Az érdekképviseleten képviseltette magát Domaszék kiyélelével kilenc tanyai kapitányság vezető gazdakózonsége, szám szerint mintegy százan. Az értekezletet Balogh István plébános nyitotta meg. — Ezelőtt néhány nappal — mondotta —, felsőt anyai küldöttség járt dr. Tóth Béla helyettes polgármesternél, aki közölte velük a kormány iléves beruházási programja keretében megvalósítandó útépítési tervet. Ez a nyilatkozat minden szegedi lapban megjelent. A nyilvánosságra hozott terv Alsótanya közönségében nagy nyugtalanságot keltett, mert a gazdák ugy érezték, hogy veink ezúttal is igazságtalanság történt. — Azért jöttünk össze — folytatta a plóbános —, hogy minden politika kizárásával egyetértésben beszéljük meg, míképcu védhetjük meg legjobban Alsólanya érdekeit. — Nyomatékosa n hangsúlyozzuk, hogy nem 1>e»vé|iink Felsötanva ellen, nem fáj nekünk nz, amit Fetaőtanya, kap, banfm az fáj, ami Alsótanván hiányzik. — Vitéz dr Shvoy Kálmán, aki Alsótanya érdekeit mindenkor szivén viselte, észrevette, hogv ez n nyilatkozat Alsótanyán nyugtalanságot fog kelleni és helyesbítette, illetve kiegészítette a helyettes polgármester adatalt. Alsóianya sérelmei — A legsúlyosabb sérelem akkor ért minket, umlknr q polgármester felterjesztette az útépítési programot anélkül, hogy az megjárta volna 1 szakbizottságokat. — Hivatkozom itt Pálfv József polgármester alkotmányos érzékére, amelynek mindenkor kifejezést adott és vitéz Shvoy Káinián állásfoglaláséra, aki a szakbizottságoknak mindenkor nagy fontosságot tulajdonított. Emlékezünk arra, hogy ő volt az, aki annak idején egv tisztán tanvaiakból álló ad hoc bizottságot hivott össze és itt a legteljesebb egyetértésben állapítottuk meg a közős programot. — Mi bizalommal fordulunk a hatóság, a polgármester felé, de nem vagyunk bizalommal -a szaktanácsadók iránt, akiknek eljárását nem a szakszerűség szempontjából bíráljuk, hanem főként azért, mert előterjesztések sérelmesek Al»ótanyára. A két ianyarésx utjai — Alsótanya lakossága 33000 lélek, Felsötanyán 13X00 ember lakik; az arány tehát nem 2:1, Inneni ennél nagyobb A pmltbau az utépjtcs aránya az t:t-et sem érte el. — Alsótanyának alig használható 12 kilométer állami útja van (nemzetközi müut), Felsőtanyának 30 kilométer, amely a legnagyobb forgalmat bonyolítja le. — Szemére lobbantják Alsótanyának a kisvarutat. Ezzel szemben Felsőtanya sokkalta nagyobb előnyben van, mert q fővonal mentén fekszik. A kiépített úthálózat összehasonlítása is bizonyítja Felsötanva kedvezményezett helyzetét. Alsótanya kövestiljainak hossza 7? kilométer. Szikéit ut van 52.5, földes diilöut 81 k' éler. Felsőlanya kövezett úthálózata 31 kilométer, a szikéit utak hossza 34, földes diilöutak hosszj 42 kilométer. 1939-ben tervbe vették Alsóianyán a Ruzsajárás-öttömös közötti bekötő ut kiépítését 156.000 pengő értékkel, a kelebiai bekötő ut 4000 pengő költséggel fog kiépülni, az Irodasor-Ruzsajárás közötti útra 14.000 pengőt irányoztak elő, 8 Röszke—Ladányi Ut 12 000 pengő költséggel fog kiépülni. — Ezzel szemben Felsőcsengele 2 kilométer hosszu köves utat kap 42.000 pengő ériékben, Szatymaz—őszeszék között 98 0<10 pengős utvonala' kap, Rzatymiz—Zsomhó között 48.000 pengős utépilést bajt végre a város és kiépiti s Felsöközpnnt—Forráskút közőttj utat 4S.COO pengős költséggel. — Ezeket az adatokat összehasonlítva kitűnik, hogv két esztendő alatt alaótanyaj utakra 296 000, feli-ötanvaj utakra pedig 37S.OOO pengőt fognak fordítani. Misa Miklós: Szatvmazon már a szőlőkbe is köves uton fognak járni a gazdák. ördög Imre: Itt egy gazdáról van sző, aki fii uton akar járni egyik tanyájáról a másikra. (Közbekiáltás: Inkább vegyen közelebb egy birtokot. sokkal jobban jövünk ki!) ' .Yéeul Balogh István azt az indítványt terjesztette elő, az értekezlet kérje fel 9 jelenlevő Gárgyáu Imrét, közvetítse vitéz Shvoy Kálmán doktornál az alsótanyai gazdáknak azt a kérelmét, hogy ai útügyi bizottság iilése előtt hivja össze közös megbeszélésre a tekintélyesebb tanyai gazdákat, adjon alkalmat arra, hogy d tanyai érdekeknek még a bizottság döntése előtt hangot adjanak. Az indítványhoz, amelyet egyhangúlag elfogadtak, l, ippai Antal (Csórva), Rózsa Illés th. bizottsági tag (Atokháza), Császár Rudolf (Feketeszél) szóltak hozzá. Masq Miklós (Röszke) azt kivánta, hogy a szakbizottságokba, különösen az útügyi bizottságba több tanyai tagot vegyenek fel. Tanács Sándor (Nagyszéksós) hangsúlyozta, hogy az útépítés sorrendjében a Röszke—Alsóközpont és Lengyelkápolna—Alsóközpont közölt létesítendő útszakasz a legfontosabb. A csorvai gazdák q Csórva—Mérges közötti Útvonal kiépítése mellett foglaltak állást. Az értekezlet elhatározta, hogy ezentúl erélyesen és határozottan fogja képviselni Alsótanya érdekeit és azon lesz, hogv Alsótanya az útügyi bizottságban méltó képviseletet kapjon. Eíii^eSflinikai ápolók rágalmazási pere (A Delmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék csütörtökön tárgyalta a szén gedi elmeklinikai ápolók rágalmazást perét. Szabó Ferenc ápoló volt a vádlott, akit Koncz György ápoló jelentelt fel. Konca feljelentésében azt adta elő, bogy Szabó a mult év végén a klinika tanársegédeinél feljelentést telt ellene és feljelentésében olyanokat állított, amelyek szerint ó „moslékkal eteti a betegeket, az ételben sajthéj, csonfö gomb, cigarettavég és más hasonló hulladék van". Azt is mondotta, hogy Koncz az étkezés ulán „törlőronggyal törli meg a betege száját". A járásbíróságon megtartott tárgyaláson Szabó tagadta bűnösségét és kérte tanuként kihallgatni a klinika néhány betegét, a kérésnek a biróság nem adott helyet. Erre feleségét és egy másik rokonát jelentette be tanukén!. akik valomást is tettek, de ezek vallomását a biróság nem fogadta el, mert vallomást lett a klinika tanársegéde, dr. Hu szák Károly is, aki elmondotta, hogy Szabó feljelentésére vizsgálatot folytattak le, a vizsgálat azonban teljesen igazolta Konczot, kiderült, hogy a Szabó által előadottakból egy szó sem igaz. A járásbíróság bűnösnek mondotta ki Szabd Ferencet és .30 pengő pénzbüntetésre ítélte. A" törvényszék fellebbviteli tanácsa a csütörtöki tárgyalás után a 30 pengős ítéletet helybenhagyta. 6 éves kisfiú halálos szerencsétlensége (A Pélmigynrország munkatársától,) Csiil.i' tökön reggel hosszu szenvedés ulán meghall a sebészeti klinikán Farkas János b esztendős álokházai gyerek, akit szüleinek Atokbázán l-kl szám alatti tanyáján néhány nappal ezelőtt borzalmas szerencsétlenség ért. A gyerek szeptember 3-án délután felmászott a rozoga disznóól tetejére és ott játszadozott. Közben a telő teszakadt alatta és a gyerek lezuhant. Az ól alatt egy hatalmas, hegyesvégü karó meredt felfelé. Ezzel a karóval szokták kitámasztani az ól ajtaját. A szerencsétlen gyerek a karóba zuhant ég az éle® fa valósággal felnyársalta. A kis Farkas Jánosi a rettenetes kinok ellenére kiszabadította magát a karóból, bement a konyhába, ahol aztan eszméletlenül összeesett. Szülei behozták a sebészeti klinikára, műtétet hajtottak rajta végre, segíteni azonban nem lehetett rajta, mert komplikációk! léptek fel, a gyerek csütörtökön reggelre meghalt. Az ügyészség elrendelte a vizsgálatot a felelősség kérdésének tisztázása végett, egyúttal a gyarehet felboucolják.